Felmondanál, mert eleged van a munkahelyedből és ott akarod hagyni? Keresnél inkább egy új állást, de nem tudod, hogyan lépj ki a mostaniból? Még csak próbaidő alatt vagy? Esetleg határozott időre szól a szerződésed? Milyen szabályaik vannak a különböző felmondás típusoknak?
Egy cégnél való felmondásunkkor számos dologra kell odafigyelnünk, mert a körülmények határozzák meg, hogy pontosan melyik típusát is kell alkalmaznunk. Természetesen ezt a lépést nem csak mi, hanem a munkáltató is meglépheti. Nézzük először, hogy milyen lehetőségeink vannak felmondáskor, munkavállalóként:
1. Felmondás közös megegyezéssel
2. Felmondás a munkavállaló részéről (korábban: rendes felmondás)
a. Felmondás a munkavállaló részéről határozott idejű munkaviszony esetén
b. Felmondás a munkavállaló részéről határozatlan idejű munkaviszony esetén
c. Felmondás a munkavállaló részéről próbaidő alatt
3. Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló részéről
Felmondás közös megegyezéssel
A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel talán a leginkább problémamentes megoldása a felmondásnak, mivel ennek lényege az, hogy a munkáltató és a munkavállaló közösen megegyezik abban, hogy nem szeretnének a továbbiakban együttműködni. Ilyenkor általában mindkét fél számára előnyös megállapodás születik, hiszen közösen döntik el, hogy pontosan milyen feltételekkel bontják fel a munkaviszonyukat. Ebből kifolyólag a későbbiekben egyik fél sem támadhatja meg a szerződés egyetlen pontját sem. Ezért is fontos, hogy ezt mindenképp írásba kell foglalni, és kihangsúlyozni, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös akaratából hozták létre a nyilatkozatot, egyikük sem gyakorolt semmiféle ráhatást a másikra. Közös megegyezés esetén a munkáltató nem köteles ugyanannyi juttatást fizetni, mint a rendes felmondáskor. Munkavállalóként tehát olykor hasznosabb lehet az utóbbit választani – amennyiben nem kapná meg például azt a végkielégítési összeget, amely egyébként járna neki. Azonban, amennyiben sikerül olyan feltételekben megegyezni, amelyet mindkét fél elfogad, akkor ez egy jó opció lehet. Ami még pozitívum, hogy közös megegyezéskor nem kell indokolni a felmondást.
A (rendes) felmondás – határozott vagy határozatlan munkaidő esetén
A munkavállaló részéről kezdeményezett felmondás a legtöbb esetben azért történik, mert már talált egy másik munkahelyet. Azonban nem szabad elkapkodni a dolgot, mert amennyiben még nincs mindkét fél részéről aláírt munkaszerződés vagy szándéknyilatkozat, úgy könnyen pórul járhatunk, és végül állás nélkül maradunk. 2018-tól a foglalkoztatott részéről történő felmondást már a rendes szó elhagyásával, egyszerűen felmondásként nevezzük. De mi a különbség a határozott és a határozatlan munkaidejű felmondás között?
Felmondás a munkavállaló részéről határozott idejű munkaviszony esetén
Mindössze annyi a különbség, ami bár apróságnak tűnik, mégis fontos szempont, hogy határozott idő esetén kötelező részletes indoklást írni. Talán pont ebből kifolyólag ritkább az, amikor az efféle felmondási típussal élnek a munkavállalók.
Felmondás a munkavállaló részéről határozatlan idejű munkaviszony esetén
Határozatlan idejű munkaviszony esetén, mindenféle indoklás nélkül felmondhat a foglalkoztatott, így ez az egyszerűbb út. Azonban pont ebből kifolyólag nem is érdemes indokolni, attól függetlenül, hogy nem kötelező, hiszen esetleg csak árthatunk magunknak vele. Jó lehet normálisan, és kedvesen elválni a munkaadótól, hiszen sosem tudhatjuk, mikor kellene tőle szívességképpen referencia levelet kérnünk.
Akár határozott, akár határozatlan munkaviszonyról is legyen szó, rendes felmondás esetén nem jár végkielégítés, azonban felmondási idő van. A munkaviszony csak a felmondási idő lejárta után szűnik meg, azonban fel nem használt szabadnapjainkat ez idő alatt is kivehetjük.
Felmondás a munkavállaló részéről próbaidő alatt
Ebben az esetben is mindenféle indoklás nélkül kiléphet a foglalkoztatott, méghozzá azonnali hatállyal, tehát felmondási idő sincs. Fontos, hogy még a próbaidő alatt nyújtsuk be a kérelmünket – postai út esetén is meg kell érkeznie a levélnek a próbaidő alatt -, amelyben többek között figyelmeztetjük a munkaadónkat, hogy 30 napon belül bírósághoz fordulhatunk, amennyiben nem fogadja el a felmondásunkat.
Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló részéről
Amennyiben az azonnali hatályú felmondás nem próbaidő alatt történik, úgy részletes indoklást kell írni, és annak kellően nyomós érvnek (munkáltatói kötelezettségszegés, vagy a munkát lehetetlenné tevő magatartás) kell lennie ahhoz, hogy az probléma nélkül megvalósulhasson. Abban az esetben, ha a felmondás oka jogos, akkor jár a végkielégítés. Természetesen ezt írásban kell közölni, és amint a másik fél kezébe kerül, a munkaviszony megszűnt. Amennyiben a magyarázat nem elég részletes, és nem kellően nagy szabálytalanságokat tartalmaz, úgy a munkáltató elutasíthatja a végkielégítést. Ezt követően a dolgozó az ügyet a munkaügyi bíróságra viheti. Azonban arra is kell figyelni, hogy azonnali hatályú felmondásra, csak a súlyos probléma megtörténte után maximum 15 nappal van lehetőségünk.
Összességében tehát rengeteg törvénynek, szabálynak kell megfelelni, azonban mindenki megtalálhatja a saját maga számára legmegfelelőbb megoldást a felmondásra. Megfelelő tájékozottsággal pedig minden probléma nélkül mehet végbe a folyamat.
Tervezed, vagy már ott is hagytad a munkahelyed és most állást keresel? Nézz szét legfrissebb állásajánlataink között, vagy használd keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb ajánlatokról!
