Részmunkaidős foglalkoztatás: fajtái, bérezése, cafeteria, nyugdíj

Sokan szeretnének részmunkaidőben elhelyezkedni, hogy több időt tudjanak tölteni a családjukkal, a hobbijukkal, vagy a tanulmányaikkal, netán hogy egyszerre több munkahelyen is dolgozhassanak.

Részmunkaidős állás
Magyarországon a tavalyi évben a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma átlagosan 213 ezer volt. Nemi megoszlást nézve inkább a nők szeretnek részmunkaidős állásban elhelyezkedni, ami azzal is magyarázható, hogy szülés után nem szeretnek egyből 8 órában visszatérni a munkahelyükre, hogy tudjanak foglalkozni a gyermekkel.

KSH statisztika

Forrás: KSH

Mielőtt azonban részmunkaidős állást vállalunk, érdemes tájékozódnunk arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak a részmunkaidős foglalkoztatásra, hogy ugyanúgy és ugyanolyan mértékben jár-e nekünk béren kívüli juttatás szabadság, és nyugdíj.

Első lépés – munkaszerződés

Először is fontos kiemelni, hogy amennyiben részmunkaidőben helyezkedünk el egy vállalatnál, akkor azt a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. Emellett nem csak a foglalkoztatás típusát, hanem a vállalt óraszámot is fel kell tüntetni. Ezt persze lehet napi, heti, vagy akár havi meghatározással is.

Nézd meg még, hogy mi mindent kell tartalmaznia még a munkaszerződésnek >> Ezekre figyelj, mielőtt aláírod a munkaszerződést

Munkaidő – van minimum óraszám?

A jó hír az, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásnak nincsen óraszámbeli korlátja, tehát így akár heti 1 órára is foglalkoztathatnak bennünket. Azonban ne örüljünk nagyon, hiszen a munkaadóknak az az érdekük, hogy ha valakit alkalmazásba vesznek, akkor legalább a dolgozó költségei (toborzás-kiválasztás, felvétel, betanítás, stb.) megtérüljenek, így nem valószínű, hogy ilyen rövid időre alkalmaznak bennünket, de ki tudja, a lehetőség megvan rá!
Noha a minimum óraszám nincs meghatározva, az viszont már szabályozva van, hogy maximum 12 órát lehet egy nap dolgozni!

Bérezés, fizetés

Alapvetően a részmunkaidős állás nem sokban különbözik a teljes munkaidőben történő foglalkoztatástól. A fizetést tekintve a ledolgozott munkaidőnek megfelelően arányos mértékben jár a munkabér is. Azaz, például ha valaki 6 órában dolgozik, akkor minimum a minimálbér (bruttó 138 000 Ft 2018-ban) arányos részét, azaz 103 500 forintot kell kapnia. Ennél többet persze kaphat, viszont kevesebbet nem!

  • Rövidebb teljes munkaidő vs. részmunkaidő

A részmunkaidős állást nem szabad összekeverni a rövidebb teljes munkaidőben való foglalkoztatással, mivel abban az esetben nem arányosan kevesebbet kap a dolgozó, hanem ugyanaz a munkabér jár neki, mint teljes munkaidőben.

Cafeteria, béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatásokban sem lehet előnytelenül megkülönböztetni a részmunkaidőben foglalkoztatottakat a teljes állású munkatársaktól. Ekképpen ugyanúgy járnak a részükre is a vállalatnál alkalmazott egyes cafeteria elemek. A különbség annyi csak, mint a bérezésnél – itt is arányosan csökkenthető a juttatás a ledolgozott munkaidő tekintetében. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen elemek adhatóak cafeteriaként, akkor olvasd el a Cafeteria 2018: jövőre kiegészül a diákhitellel c. cikkünket!

Szabadság, pihenőnap

A szabadnapokban nincsen különbség a rész-, és a teljes munkaidős foglalkoztatás esetében, tehát ugyanannyi nap illeti meg a részmunkaidős dolgozót is. Abban az esetben lehet csak különbség, ha a vállalat nem napokban, hanem órákban számítja ki a szabadnapok számát, mivel így részarányosan fogja megkapni azt a dolgozó.
Abban az esetben, ha a vállalat vasárnap is működik, és a részmunkaidős dolgozót csak szombaton és vasárnap alkalmazzák, akkor az ő pihenőnapjának értelemszerűen nem kell vasárnapra esnie és nem jár neki vasárnapi pótlék.

Részmunkaidős állás kisgyermekesként

Abban az esetben, ha a dolgozónak 3 évesnél fiatalabb gyermeke van, és részmunkaidőben szeretne dolgozni, akkor a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) alapján a munkáltató köteles a munkaszerződését részmunkaidőre módosítani!

Három, vagy több gyermeket nevelő szülő esetén pedig az 5 évesnél fiatalabb gyermek számít.

Nő kisgyermekkel

Nyugdíj: jogosultság, összeg

Amit még fontos tisztázni az a nyugdíj kérdése a részmunkaidős foglalkoztatás esetében. Ugyanannyi ledolgozott év után válunk jogosulttá és ugyanannyi nyugdíj jár nekünk?

Az első kérdésre a válasz az, hogy igen, ugyanannyi szolgálati idő után válik jogosulttá a nyugdíjra a részmunkaidős dolgozó is, mint az, akit teljes állásban foglalkoztattak. Különbség azonban van, mégpedig a nyugdíj összegének a kiszámításában.

Abban az esetben, amikor a fizetésünk nem éri el a minimálbért, akkor a nyugdíj összegét nekünk arányosítva számolják ki, emiatt kevesebb nyugdíjra számíthatunk.

Szeretnél részmunkaidőben elhelyezkedni? Nézz szét a részmunkaidős állásajánlataink között, vagy használd keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb ajánlatokról!

Megosztás:

Hozzászólás

*