Cafeteria 2018: jövőre kiegészül a diákhitellel

Korábban már írtunk a cafeteria juttatásokról, azonban érdemes ismét körüljárnunk a témát, tekintve, hogy jövőre újabb változások lépnek életbe. Kezdjük azonban az elején…

Mit is jelent a cafeteria?

A cafeteria angol eredetű szó, melynek jelentése önkiszolgáló étterem, kávéház. Azért alakult ki ennek a szónak a választható béren kívüli juttatási rendszerként való használata, mert a cafeteria lényege, hogy a munkavállaló szabadon állíthatja össze a munkáltató által kínált cafeteria elemekből a számára ideális juttatási csomagot.

Minden cégnél kell, hogy legyen béren felüli juttatás?

Sajnos nem. Alapvetően a munkabért és a különböző pótlékokat kell kötelezően adnia a munkavállalónak, a cafeteria közvetett jellegű juttatásnak számít. Ennek az a lényege, hogy a cég a saját mérlegelése alapján dönthet arról, hogy biztosítja-e azt a dolgozói számára.

Ha nem kötelező, akkor mégis miért szeretik alkalmazni a cégek?

Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy amennyiben nem kötelező, akkor miért annyira elterjedt ez a juttatási forma. A válasz pedig az, hogy azért, mert a cafeteria elemek munkavállalónként a versenyszférában éves nettó 450 000 forintig, a közszférában pedig éves nettó 200 000 forintig kedvező adózással adhatóak, illetve vannak adómentes elemei is. Ekképpen a vállalatok általában úgy határozzák meg a keretösszeget, hogy az még adómentes legyen és adómentes elemeket tartalmazzon.

Milyen elemei vannak?

A cafeteriát a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza, így a legtöbb juttatást itt (71. §) találhatjuk meg. Azonban vannak olyan elemek is – például a magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés – amelyről más törvény rendelkezik. Nézzük az egyes elemeket adózásuk szerint:

Béren kívüli juttatások

A fent említett 450 000 forint, illetve 200 000 forint összeghatár az alábbi, béren kívüli juttatásokra vonatkozik, melyekhez 34,22%-os közteher tartozik:

  • Széchenyi Pihenő Kártya:
    • szálláshely alszámla: évi maximum 225 000 Ft
    • vendéglátás alszámla: évi maximum 150 000 Ft
    • szabadidő alszámla: évi maximum 75 000 Ft
  • Juttatott pénzösszeg: évi 100 000 Ft értékig adható

Amennyiben a cég szeretné, úgy a fenti összeghatártól többet is adhat nekünk, csak akkor nem 34,22%-os adót kell fizetni, hanem 40,71%-ot.

Egyes meghatározott juttatások

Vannak olyan elemek, amelyeknél a munkáltató 40,71% adóval számolhat korlátlanul a 2018-as évben. Ezek a következőek:

  • Munkahelyi étkeztetés
  • Erzsébet-utalvány
  • Helyi bérlet
  • Iskolakezdési támogatás
  • Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  • Egészségpénztár, önsegélyező pénztár – hozzájárulás
  • Ajándékutalvány

Adómentesen adható juttatások

  • Kockázati élet-, baleset- és betegségbiztosítás: havonta a minimálbér 30%-ig adómentes
  • Kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet: 50.000 Ft/év
  • Sportrendezvényre szóló belépő/bérlet: korlátlan
  • Lakáscélú támogatás: a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintig
  • Mobilitás célú lakhatási támogatás – albérlet térítése: a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, ezt követő 12 hónapban pedig a minimálbér 15 százalékát. Azonban kizárólag akkor kaphatunk albérlet támogatást, amennyiben legalább heti 36 órában dolgozunk és a lakóhelyünk több mint 60 kilométernyire van a munkahelyünktől / vagy a tömegközlekedéssel való utazásunk meghaladja a 3 órát.
  • Óvoda, bölcsőde: térítési díjai + az étkeztetés költsége adómentes
  • Újdonság: 2018-tól már a dolgozók diákhitel-törlesztése is bekerül a cafeteria elemek közé, így jövőre már a munkáltató ahhoz is adhat támogatást, melynek értéke havonta a törlesztő részlet mértéke, de legfeljebb a minimálbér 20%-a lehet.

Megosztás: