Jön a Z generáció! – Kik ők és mit akarnak?

Egy-két évtized múlva felnő a világ első globális és digitális nemzedéke. Mint minden új generáció megjelenése, a Z generáció is változásokat fog elindítani a különböző társadalmi és vállalati rendszerekben, így a munka világában is. Cikkünkben bemutatjuk, mi jellemző az információs kor szülöttére, hogyan fogja befolyásolni a munkahelyi életet, és milyen lépéseket érdemes a vállalatoknak megfontolniuk, hogy felkészülhessenek a majdani dotcom felnőttek fogadására.

Jelenleg a baby boom, az X, illetve az Y generáció tagjai alkotják a munkaerőpiacot. E három nemzedék mentalitása radikálisan különbözik egymástól, amelynek egyik oka, hogy eltérő munkapiaci környezetben kezdtek el dolgozni. A baby boom generáció – a mai 50-60 évesek – nyugodtabb társadalmi és gazdasági helyzetbe csöppentek bele. Abban az időben még előre meghatározták a munkaidő végét, a vezetőséget személyesen ismerték, és nem csak videokonferenciákon találkoztak a főnökkel.

Aztán jöttek a – ma 30-40-es éveikben járó – X generáció tagjai, akik a túlóra fogalma helyett a korlátlan munkaidővel találták szembe magukat. A multinacionális vállalatok új munkahelyi kultúrát hoztak magukkal, aminek egyik következményeként megjelent a munkahelyi szorongás, mint a munka állandó velejárója.

Néhány éve tört be a munkaerőpiacra a 20-30 évvel ezelőtt született Y generáció, amelynek tagjai már nem akarnak a hét minden napján készenlétben állni. Helyette inkább munkahelyet váltanak, még úgy is, hogy tudatában vannak annak a ténynek, hogy egy rendkívül telített és magas követelményeket felállító munkaerőpiacon kell eladniuk magukat. Az Y-osok még abban is különböznek az idősebbektől, hogy nagyobb vágyat éreznek a munkahelyi családias légkör iránt.

Egy ideig még a hatvan fölötti építő, a forradalmakat megvalósító baby-boom, a lázadó X és a közösségből kivonuló Y generáció befolyásolja a világ alakulását és népesíti be a munkahelyeket. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a világ működésébe hamarosan belép a legújabb generáció, amely – mint általában – az eddigiektől eltérő értékrenddel rendelkezik. Ők a ma gyermekei és tanulói, valamint ők a holnap munkavállalói és vezetői.

Generációk:
Építők, 1946 előtt születtek, 60 fölöttiek
Baby-boomerek, 1946-1964 között születtek, 40-esek és 50-esek
X generáció, 1965-1979 között születtek, 30-asok
Y generáció, 1980-1994 között születtek, tinik és 20-asok
Z generáció, 1995-2009 között születtek gyerekek
α generáció, 2010- csecsemők
Forrás: Mccrindle Kutatás: Word up – az Y és Z generáció lexikonja és útmutató a velük való kommunikációhoz

 
Persze, hogy mi lesz tíz-húsz év múlva, azt nem tudjuk megmondani. Ha a Z generációt ugyanúgy oktatjuk, ahogyan eddig tettük, az nagy veszélyt rejt magában. A tantárgyak, tananyagok, tankönyvek, pedagógiai módszerek, az oktatás formái, stb. mind nem az új igényekre vannak szabva. Már az Y generációnál is megfigyelhető, hogy a hagyományos, poroszos formákat elutasítják, igénylik az interaktivitást, a sokszínűséget, a technikai eszközök használatát, az idejüket maguk szeretnék beosztani.

Mindez jelentkezik a munkahelyi képzések, tréningek esetében is. Sajnos a jelenlegi magyar alsófokú oktatási rendszer semmilyen jelét nem adja annak, hogy megértette a kor kihívásait. Pedig a Z generáció tagjai jelentős részben már iskolások. Óriási ellentét van a mindennapi élethez szükséges készségek és tudásanyag, valamint a jelenleg oktatott – főleg a biflázásra és az írásbeliségre épített – tananyag között. Nem véletlenül tanulnak sokan küszködve, nehezen, a szorgalmasan magolók pedig nem véletlenül döbbennek rá 23-25 évesen a munkahelyekre belépve, hogy felesleges dolgokat tanultak. Ugyanakkor mindez nagy lehetőségeket is rejt magában. A karrier tanácsadó szerint a változást az oktatási szemléletben a fiatal, az Y, esetleg az X generáció szakemberei fogják meghozni, de nagyon kellene igyekezni, mert a szakadék egyre nő.

Mi jellemzi a Z generációt?

Egy ausztrál kutatás publikációja szerint a legújabb Z-nek – más források szerint R-nek (responsibility), vagy D-nek (digitális), illetve 9/11-nek – nevezett generáció tagjai nagymértékben különböznek az elmúlt négyszáz év generációitól, hiszen ők a világ első globális nemzedéke, a globális falu első gyermekei, akik ugyanazon a zenén, ételen, mozifilmen, és divatirányzaton nőnek föl. Ez a nemzedék a legkisebb létszámú, a legoktatottabb, a legkisebb családba született, a legidősebb anyák nevelik és a leghosszabb várható élettartammal rendelkezik.

A jövő generációja abban is nagymértékben különbözik a korábbiaktól, hogy ez egy digitális generáció, ők a “dotcom” gyerekek, beleszülettek a digitalizált világba, így minden digitális eszközt természetesnek vesznek, az emberek mindennapjainak nemcsak kiegészítéseként, hanem szerves részeként kezelik azokat. A mai fiatalok virtuális közösségekben élnek, a világhálón töltik szabadidejük nagy részét, és kapcsolataikat is az internetes közösségi oldalakon építik ki, félő azonban, hogy a virtuális térben nem tanulják meg a konfliktusokat megfelelően kezelni. A GfK Csoport kutatása szerint a magyar fiatalok egynegyede érzi úgy, hogy nem tud beilleszkedni a szűk környezetébe, és sokkal könnyebben talál barátokra a virtuális térben.

A Z generáció és a munka világa

Mire felnőnek, a digitális nemzedék alacsony létszámának köszönhetően a munkaerőpiac radikális átalakuláson megy át: a munkaerő kereslet jelentősen megnő, míg a kínálat nagymértékben csökken, ami a munkáltatók közötti verseny fokozódásához vezet majd, átalakítva a munkaerőpiac kínálati oldalát. Ráadásul míg jelenleg egy nyugdíjas korú emberre átlagosan 5 aktív korú jut, addig négy évtized múlva 2,4-re fog redukálódni ez a szám, ami erőteljesen megterheli a munkavállalókat és a gazdaságot.

Az Európai Unión belüli munkaerőpiac és a demográfiai változások összefüggéseire fókuszáló Allianz Demographic Pulse egyik 2010-es tanulmánya szerint az EU-ban megközelítőleg 200 ezerrel többen mentek nyugdíjba, mint ahányan ugyanabban az évben kikerültek valamilyen oktatási intézményből, így becslések szerint 2030-ban közel 9 millióval több nyugdíjas lesz, mint aktív, fiatal dolgozó.

Mindezekből következően a jövőben várhatóan nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni a humán erőforrás tervezéséből származó kihívásokra, a karrier brandingre, az utánpótlás nevelésre, – a Z generáció vizuális élmény utáni vágyából eredően – a munkaterület berendezésére és designjára, a vezetőség fejlesztésére és nem utolsó sorban a munkaerő toborzásra és megtartásra.

A szakértők szerint a jövő a ‘freetereknek’ nevezett munkavállalóké. Ellentétben a ‘salary man’-nel – aki engedi, hogy megmondják, mit és hogyan csináljon, pontról-pontra betartja a céges policy minden betűjét, és a vállalati kultúra szerves részeként tekint magára – a freeter típusú alkalmazott kevésbé kötődik a munkahelyéhez, vagy akár több helyen is dolgozik egyszerre, mintegy megvalósítva önmagát. Az ilyen mentalitású szakemberek nem ragadnak le egy vállalatnál, mivel nem aggódnak amiatt, hogy nincs biztos fizetésük és stabil pozíciójuk. Őket nehezebb integrálni a szervezetbe, mivel a saját álmaik és vágyaik után mennek inkább, mint hogy olyan helyen maradjanak, ahol szabadságukban akár egy kicsit is korlátozva érzik magukat. Valószínűleg az információs kor szülötteinek többsége is ezt a fajta önmegvalósító munkamorált fogja választani, hasonlóan az őket megelőző Y generációhoz.

Ezen kívül a Z generáció vagy az “új alkalmazkodók” a saját identitás kifejezésének generációja is lesz, amiből az következik, hogy egy-két évtizeden belül azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek magukhoz tudják vonzani az egyének identitását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy sikerre törekvő vállalat esetében nem fordulhat elő, hogy a társaság által követett és a kívülállók számára közvetített értékek eltérjenek egymástól. A vállalatnak azt a képet kell magáról mutatnia, amilyen valójában. Azaz a vállalati arculatnak nagy szerepe lesz abban, hogy ezt az azonosulást a vállalat, mint identitás és az egyén, mint identitás között megvalósítsa.

Forrás:
Tari Annamária: Y generáció: klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010
www.generationz.com.au

Megosztás: