Soft skills, vagyis a puha készségek – Mit kell tudni róla?

Manapság már szinte minden álláshirdetésben szerepel a „kiváló kommunikációs és problémamegoldó képesség” mint elvárás, de mit is jelent ez pontosan? Hogyan állapítható meg egy jelöltnél, hogy kiváló-e ezeken a területeken, és miért fontos ez?

Hard skill, soft skill

Amikor életrajzot írunk, rendre felsoroljuk tanulmányainkat, munkatapasztalatainkat, mindazokat a dolgokat, amikkel szakmailag gyarapodtunk az elmúlt évek során. Ezeket a mérhető, igazolható készségeinket nevezzük hard skillsnek, azaz kemény készségeknek. Ide tartozik a szakirányú végzettség, a technikai kompetenciák, minden, ami vizsga útján megszerezhető, tehát amiről papírunk van, illetve a szakmai tapasztalat is, melyről az állásinterjú során számot adunk. Vannak azonban olyan kérdések is, melyeknek látszólag nincs köze a szóban forgó munkához, és első hallásra talán irrelevánsnak is tűnnek. A munkaadók ilyenkor viselkedés alapú interjúkérdéseket tesznek fel, melyekkel a soft skillst, vagyis a puha készségeket figyelik. A soft skills, más néven szociális készségek nem írhatóak le képzettséggel, szubjektívek, rögtön nem láthatóak. Egy Harvard-i kutatás szerint akár 85%-ban meghatározhatják a munka sikerességét, így ezek alapján érthető, hogy a munkaadók minél szélesebben szeretnék feltérképezni ezen készségek meglétét, amennyiben az szükséges a betöltendő pozícióhoz.

Honnan tudom, hogy jó vagyok?

A soft skills gyűjtőfogalom, mindazon készségek összessége, melyek az interperszonális képességeket jelentik. Ide tartozik a fejlett empátia, a könnyed és nyílt kommunikáció, a jó csapatjátékos attitűd, a megszerzett tudás továbbadására való képesség éppúgy, mint a felelősségvállalás, a felmerülő probléma megoldására koncentráló szemlélet. Ezek meglétének alapvető feltétele a jó önismeret, ezért javasolt a szakmai képzéseken túlmenően némi önismeretet is tanulnunk, hogy tisztábban lássuk saját képességeinket. Jellemző ugyanis, hogy a munkavállalók gyakran tévesen mérik fel saját készségeiket, általában túlbecsülik azt, ráadásul minél kevésbé kompetensek, ez annál inkább igaz. Ezt a jelenséget Dunning–Kruger hatásnak nevezik, mely leggyakrabban nem nagyképűségből, inkább az önismeret vagy önbizalom hiányából fakad. Kevésbé jellemző, de szintén előforduló az önmarketing hiánya, kultúránkban általános vélekedés az, hogy aki dicsekszik, kiemeli sikereit, az ellenszenvet vált ki másokból.

Fontos a kommunikáció

Érdemes időnként elbeszélgetnünk a főnökünkkel, esetleg kollégáinkkal, hiszen az ő visszajelzéseik alapján könnyebben mérhetjük fel saját képességeinket. A közös célok megfogalmazása, a felmerülő problémák megoldása fontos, ha hosszú távú együttműködést várnak egymástól a felek, és emellett lehetőséget ad a fejlődésre is. Érdemes őszintén végiggondolni, vannak-e problémáink például a határidők betartásával? Sikerül-e megfelelően priorizálni a feladatokat? Hogyan reagálunk, ha nagy felelősséggel járó munkát bíznak ránk? Egy vezető pozíció betöltéséhez különösen fontos tisztában lenni ezekkel a kérdésekkel, hiszen az állásinterjún szinte biztosan vizsgálni fogják ezeket. Érdemes őszintének lenni, így önmagunkat és másokat is védhetünk a csalódástól és kudarcélménytől.

Kérdések az állásinterjún

Többféle módszer létezik az interperszonális készségek feltérképezésére, ajánlott ezért felkészülten érkezni az interjúra, hogy ne a helyszínen illetődjünk meg, ha különös vagy váratlan kérdéssel találkozunk. Amennyiben az interjú csoportosan zajlik, máris élhetünk a gyanúval, hogy a cégnek fontos a soft skills megléte, hiszen eleve csoportos közegben tesztelik a jelölteket. Ilyen esetben igyekezzünk önmagunk maradni, ne erőltessünk olyasmit, ami a korábbiakban sem volt jellemző ránk, ugyanakkor legyünk észrevehetőek, ne bújjunk el a „tömegben”, koncentráljunk saját erősségeinkre

Amennyiben egyszemélyes interjún veszünk részt, kiemelten fontos a kérdésekre adott reakciónk. Ne háborodjunk fel, ha negatív tulajdonságainkról kérdeznek, de ne is ostorozzuk magunkat. Fontos megmutatni, hogyan kovácsolunk előnyt a minket ért kudarcokból, hogyan birkózunk meg a minket ért kritikával. Személyiségünkre irányuló kérdéseket ne személyeskedésnek vegyünk, hanem lehetőségnek arra, hogy bemutatkozhassunk. A legjobb, ha válaszok egyszerűek és frappánsak, rólunk szólnak és nem a volt kollégáinkról, főnökünkről. Az interjún felmerülő leggyakoribb kérdésekről korábbi cikkünkben olvashatnak.

A lágy készségek fejleszthetők

A jó hír az, hogy az interperszonális képességek fejleszthetőek. Számtalan könyv és soft skill tréning létezik, melyekkel finomíthatjuk, bővíthetjük készségeinket. Ha nyilvánosan kell előadást tartani, többféle képzés közül is választhatunk, lehet például a testbeszédre koncentrálni, vagy akár arra, hogyan vezessünk le egy workshopot, vagy prezentációt. Időgazdálkodásról, konfliktuskezelésről, vagy a motiváló vezetési technikákról is tanulhatunk. A tanfolyamok alapja továbbra is az önismeret, mely már-már alapvető elvárás egy mai munkavállalótól. Különösen fontos, ha vezetői pozícióra jelentkezik, illetve ha kommunikáció, marketing, pr, humánerőforrás, értékesítés, vagy bármely olyan területen szeretne elhelyezkedni, ahol ügyfelekkel kell kapcsolatban lenni, tárgyalásokat, egyeztetéseket kell folytatni, illetve másokkal kell folyamatosan együttműködni.

 

Források:

http://erg.bme.hu/juhaszm/download/download.php?doc=13

http://aktiv.uzletresz.hu/vallalkozas/20161102-a-lagy-keszsegek-jelentosege-a-munkaban.html

Megosztás: