Május 1. a munka ünnepe: Mit, miért ünneplünk?

Május elsején nincs se munka, se iskola, munkaszüneti nap van – ha mást nem is, ezt biztosan mindenki tudja Május 1-jéről. És nagy valószínűséggel még azt is, hogy mindez azért történik, mert ez a nap a munka ünnepe. De miért is kell megünnepelni a munkát, és miért pont ezen a napon? Kiderül cikkünkből. 

Mit ünneplünk Május 1-jén?

Egy szóval, ahogy a legtöbb ember azt egészen pontosan tudja is: a munkát. Viszont ez egy sokkal mélyebb, árnyaltabb ünnepnap, mint elsőnek tűnhet.

Egyáltalán, miért kell megünnepelni, és miért pont ezen a napon?

Sokan úgy gondolják, hogy a szocializmus korából maradt ránk ez a szokás – hiszen mint tudjuk, a szocializmus egy igencsak a munkásosztályra fókuszáló ideológia -, azonban ez tévhit. Legfeljebb annyi igaz belőle, hogy a szocialista eszme segítette a munka ünnepének terjedését, később pedig nem hagyta kikopni azt, de a kialakulásához nincs közvetlen köze.

Az eredete a brit ipari forradalomig és a gyárak fénykoráig nyúlik vissza. Egy gyártulajdonos közzétette munkásainak követeléseit és igényeit – ezeknek a legfőbb, legfontosabb pontja az volt, hogy a napi akár 16 órás, de legalább 10 órás munkát csökkentsék le, és legyen egységesen napi 8 óra a munkaidő. Innen ered az a szlogen is, amit a Beatrice együttes híres dalából már ismerhetünk: “Nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció (=pihenés), nyolc óra szórakozás”.

Mivel semmiféle jogi előrelépés nem történt, így az e köré szervezett tüntetések, tiltakozások, sztrájkok kifulladtak, az elégedetlen dolgozókat pedig elbocsájtották, és más gyárak sem vették fel őket a későbbiekben.

Az 1840-es években a nők és gyermekek munkaidejét maximum 10 órára szabályozták – ez előrelépésnek mondható, igaz, de nem igazán állt közel még ahhoz, amit a lázongó gyári munkások elvártak. Valódi változás Ausztráliában történt először. A tüntető munkások a Melbourne-i Egyetem épülete elől a Parlamentig masíroztak, a cél ezúttal is a napi legfeljebb 8 órás munkaidő kiharcolása is volt. Ezúttal a dolgozók sikerrel jártak. Akkor még nem is tudták, hogy szakszervezetnek hívják azt csoportosulást aminek segítségével sikerült ezt elérniük.

Ez a siker inspirálta a későbbiekben Május 1. megünneplését.

Így nőtte ki magát

A következő mérföldkő az 1886-os chicagói sztrájk volt. A több napig tartó tiltakozás Május 1-jén keződött. Három évvel később, Párizsban, a II. Internacionálén úgy határoztak, hogy következő évben, azaz a chicagói tüntetés negyedik évfordulóján a szakszervezetek és munkáscsoportok együtt fognak felvonulni a munkások szolidaritásáért, valamint – továbbra is – a nyolc órás munkaidőért. A felvonulás után egy évvel az Egyesült Államokban a “munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepe” titulust kapta Május 1. Később a 20. században a különféle munkásmozgalmak virágzásának köszönhetően egyre több ország ismerte el a Munkások Napját. Az első vezető, aki fizetett munkaszüneti nappá és nemzeti ünneppé tette, Adolf Hitler volt.

Ezt a napot eredetileg “Munka ünnepének” nevezték – “Munkások ünnepe” már valóban politikai célokkal, a szocialista ideológia befolyása miatt lett belőle. Érdekes, hogy Magyarországon a mai napig a “Munka ünnepe” megnevezés az elterjedtebb, az angol nyelvben pedig a “Workers’ Day” (munkások ünnepe).

Ha kíváncsi vagy, milyen napok esnek még ünnepekre, és mikor lesz hosszúhétvégéd, nézd meg nyomtatható munkaidő naptárunkat!

Mi köze mindehhez a kereszténységnek?

A fentebb leírtakhoz igazából semmi. Május elsejéhez viszont van köze: a keresztény egyház ezen a napon ünnepli Munkás Szent Józsefet, a munkások védőszentjét. József Jézus nevelőapja volt, foglalkozását tekintve ács, így az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok, tehát a “két kezi munkából élők” tekintik patrónusuknak.

A kereszténység előtti időkből is lehet Május Elsejei kapcsolatokat találni: pogány hagyományok szerint Május eleje (így Május elseje) a megújulás és új kezdetek ideje, az az időpont, amikor érdemes új dolgokba belekezdeni.

Összefoglalva tehát, egy több évszazadra visszanyúló múltnak, és egy több évtizedik tartó küzdelemnek, tüntetések és sztrájkok sorozatának köszönhető, hogy idén hosszúhétvégét kaptunk, és hogy Május első napján mindig otthon maradhatunk munka helyett. (Ha pedig esetleg ezen a napon is dolgoznod kell – mert ugye, munkától függően nem mindenkinek jár a pihenés -, akkor kitartást!)

Neked is lehet okod az ünneplésre, ha nézelődsz álláskereső oldalunkon, és megtalálod álmaid munkahelyét! Nézz szét legfrissebb állásajánlataink között, vagy használhatod a keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb lehetőségekről!

Megosztás: