Így lesznek osztrák fizetések Magyarországon

Kivándorlás? Külföldi munka? Nyugati, például osztrák fizetés? Napjainkra mindezek egyre könnyebben elérhetővé válnak, és egyre több magyar él is a lehetőségekkel. Ki kalandvágyból, ki kíváncsiságból, ki megélhetés végett tekintget errefele, de az határozottan kijelenthető, hogy a külföldi munka mindig is piszkálta az átlag kelet-európai dolgozó fantáziáját, aki vagy szűkösen, vagy sehogy sem tud megélni itthoni munkájából – ha egyáltalán van neki. De akik maradnak, azok is tudnak a hatalmas bérkülönbségekről, például Magyarország és Ausztria között. Ők azok, akik arra kíváncsiak: Hogyan lesznek Magyarországon osztrák fizetések?

Ingázás vagy költözés osztrák munka miatt?

A külföldön dolgozó/dolgozni vágyó magyarok között mindig is Ausztria volt az egyik legnépszerűbb opció, nem véletlen. Ausztria a legerősebb gazdaság a szomszédban, a sokat emlegetett “Nyugat” határa. Bár sok magyar dönt a kiköltözés mellett, az ország nyugati részén élőknek még az ingázás is egy teljesen korrekt opció. Győrből Bécsbe érni például alig egy óra vonattal, Sopronból háromnegyed óra. Sokan ennyit utaznak budapesti munkahely esetén is. A határhoz közeli városokból (Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron, Győr) gyakori az ingázás a burgenlandi nagyvárosokba (Kismarton, Nagymarton), valamint Bécsbe és Bécsújhelybe.

A kiköltözöttek legnagyobb arányban szakmunkások, nemzetiségüket tekintve pedig főként horvátok, szerbek, és természetesen magyarok. Az ingázás egy egyedi lehetőség, amit jogosan használunk ki: nem sok kelet-európai ország van, aminek lakosai a magyarokhoz hasonlóan tudnának cselekedni. Albánia vagy Szerbia körül például nincsenek ennyire erős és stabil gazdaságú országok.

Ausztriában 2011 óta nincsen szükség már munkavállalási engedélyre, vagy egyéb engedélyezési szolgáltatásra, csupán a végzettségeinket kell elismertetni (ebben az osztrák Gazdasági Családügyi és Ifjúsági Minisztérium tud segíteni). Osztrák szomszédjainknál relatíve magas a munkanélküliség, főképp a kevesebb kvalifikációt igénylő pozíciókra van folytonos túljelentkezés.

Osztrák vs. Magyar helyzet

Bár az osztrák fizetések jóval magasabbak – esetenként többszörösei az itthoniaknak -, a tévhitekkel ellentétben Ausztriában a megélhetés is drágább, mint nálunk. Nyilván ez nem arányos, tehát nem annyival olcsóbb az élet Magyarországon, mint amennyivel alacsonyabbak a bérek, de egyértelműen tévednek, akik érvként azt hozzák fel, hogy mi kevesebb bérből vásárolunk “európai árú” termékeket.

Magyarországon összességében olcsóbb az élet, ami különösen megjelenik a közlekedésben (városi közlekedés, helyközi közlekedés egyaránt), és az ingatlanok terén (bár az osztrákok ingatlan vásárlás helyett inkább bérelnek). Az üzemanyag árak megegyeznek. Magyarországon az élelmiszer árak is alacsonyabbak, viszont az itteni magas áfakulcs miatt nem annyival, amennyivel a bérek is kisebbek nálunk.

Ha a fővárosokat nézzük, nemzetközi kutatások szerint Bécsben 55-60%-kal kerül többe a megélhetés, mint Budapesten.

Különböző fogyasztási cikkek, szolgálgtatás árak Bécsben és Budapesten (forrás: Numbeo)

Az osztrákoknál nincs egységes minimálbér, helyette a Skandináv országokból elterjedt iparági bérminimumokat vezették be – tehát, míg Magyarországon mindentől független mindenkinek ugyanannyi minimálbér jár, Ausztriában minden iparágnak megvan a külön minimális fizetése.

Az EU-t tekintve a legalacsonyabb minimálbérek Bulgáriában vannak (235 Euró), a legmagasabbak pedig Luxemburgban (1999 Euró), ez 8,5-szörös különbséget jelent, azonban ha figyelembe vesszük a megélhetést, a vásárlóértéket tekintve a különbség csak 3,5-szörös.

Átlagfizetések néhány nagyobb/szomszédos országban (forrás: Eurostat)

Itthon a bérek megállapítása vagy bérigény megjelölésével, azaz egyfajta – munkahelytől függően többé-kevésbé – közös megegyezés alapján történik, vagy a cégvezető szabja meg. Ezt sok esetben befolyásolják politikusok, közgazdászok által hozott döntések. Ausztriában a bérek oly szempontból alakulnak reálisabban, hogy a dolgozó fizetését, – az előbb felsoroltaktól függetlenül – a munkaadó és a szakszervezetek állapítják meg és egy fix ár jön létre.

Az osztrákhoz képest a magyar jövedelmi rendszer további nagy hátránya az egykulcsos adó:

ugyanannyi személyi jövedelemadót fizet az, aki minimálbéren él, és az, aki hét számjegyű fizetést kap kézhez.

Az osztrák adórendszernek jelenleg (2016-tól) hét darab kategóriája van, melynek legalsó fokán az adó mértéke 0%.

Ausztriában teljesen megszokottak és rendszeresek a 13. és 14. havi fizetések. Magyarországon csak az aktív, dolgozó lakosság töredéke kap 13. havi fizetést, és az egyéb év végi bónuszban részesülők is kisebbségben vannak itthon.

Mindezek mellett, osztrák szomszédjainkkal ellentétben nálunk nincs vagyonadó – emiatt nem lehet ellenőrizni, hogy a cégvezetők mekkora összegeket halmoznak fel, nem lehet cégen belül sem egalizálni a jövedelmeket.

Az oktatásban is találhatunk lényeges eltéréseket. Nemzetközi viszonylatban az osztrák óvodák és általános iskolák az utóbbi években lemaradtak: a problémát az okozza, hogy az ausztriai nagyvárosokban túl sok a nem német-ajkú gyermek (közel 40% az óvodákban és általános iskolák alsóbb éveiben). Ezzel szemben az osztrák középiskolák jelentősen gyakorlat-orientáltabbak, sokkal inkább felkészítenek a felnőtt életre, mint a hazaiak. Kevesebb tantárgy van, nagyobb hangsúlyt fektetnek például a csapatmunkára, a projektekre, vagy az érvelés-technika fejlesztésére.

Hogyan fogunk eljutni az osztrák fizetésig?

Egyes közgazdászok szerint a magyar bérek nem emelhetőek tovább, mert elérnék a termelékenységet, a munkavállalóknak pedig nem lehet többet adni, mint amennyit megtermeltek. Az ezzel kapcsolatos elemzések annyiból pontatlanok, hogy országos átlagot vizsgálnak, nem pedig konkrét iparágakat vagy szakmákat. 

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor most végül is az a probléma, hogy alacsony a termelés?

Valójában, egy elég ellentmondásos folyamatról van szó: nem azért alacsonyabbak a bérek, mert alacsonyabb a termelés, hanem azért alacsonyabb a termelés, mert alacsonyabbak a bérek. A probléma nem feltétlen a termeléssel van, hanem azzal, hogy az milyen értékes, hogy az adott ország gazdasági helyzetében mennyire tudják értékelni, pénzben kifejezni a termelést.

Az elmúlt években a magyar fizetések egész látványos növekedést mutattak. Ez azonban szükséghelyzet miatt, kényszerből történt, a munkaerőhiány és az átképzés hiánya végett. Ez az emelkedés természetesen mindenki számára egy jó dolog, viszont még nem elegendő mértékű. A béreknek olyan szintre kellene emelkedniük, hogy egy huszonéves párnak megérje gyermeket vállalni, legyen stabil egzisztenciájuk és lakhatásuk. Ma ez általában a magyar emberek harmincas éveinek derekán, vagy a negyvenes éveikben jön csak el. Történelmi magaslaton áll mind a házasságkötések, mind pedig a gyermekvállalások átlagos életkora.

Az Európai Uniós csatlakozás óta a Visegrádi Négyek (V4) országai (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) közül Magyarország érte el a legkisebb mértékű gazdasági fejlődést, és a bérek is itt emelkedtek legkevésbé.

Ha sikerül folytatni a bérfelzárkózási pályát, és a magyar GDP növekedését tartósan 3% felett tartani – amivel együtt a minimálbérek és a fizetések is emelkedni fognak -, az osztrák GDP pedig ennél lassabb ütemben növekszik (hiszen mint egy korábbi bekezdésben is említve lett, az osztrákoknál már ma is rendkívül fejlett a gazdaság), akkor optimistán számolva két évtized alatt lehetnének osztrák fizetések Magyarországon is. De közel sem biztos, hogy több mint húsz éven keresztül sikerül gazdasági fejlődést elérni, így reálisabb még rászámolni egy-két évtizedet. Természetesen mindehhez szükség van más változtatásra is, például ahogy említve is volt, a minimálbérek rendszerében, az egykulcsos adórendszerben, és persze az oktatásban is.

Osztrák és magyar fizetések különbségei
Egyes szakmák éves bruttó fizetése millió forinban Forrás: teleport.org

Ha Te is gondolkozol külföldi munkavállaláson, nézz szét legfrissebb külföldi lehetőségeink között, vagy használd keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb ajánlatokról!

Megosztás: