Vezető vagy specialista lennél? És mit tegyél, ha egyik sem?

  • Megjelent:

A vezető vagy specialista dilemma és annak feloldása végigkíséri a karrierünket, de van egy munkavállalói réteg, akiknek valamiért egyik sem megfelelő.

Semmi baj nincs ezzel, más a prioritásuk, nekik emellett kell tudni boldogulni a munkában is. Ők a generalisták.

A munkáltató szempontjából az ő attitűdjük azért hasznos, mert évekig – néha évtizedekig – meg tudnak maradni egy pozícióban, munkában, és nem mutatnak kiégési tüneteket, kifejezetten jól vannak a munkában, jó minőségben végzik. Pedig a külső szemlélő számára ez egy unalmas, monoton, túl sok szakmaiságot nem igénylő munka, érthetetlen, miért is vannak ebben ők jól.

A legtöbbször azért, mert biztonságot ad nekik. Ezt tudva oldhatja meg a munkáltató az ilyen munkavállalóval kapcsolatos dilemmáját: mit ajánljon annak a hosszútávú megtartásért, akit nem motivál a szakmai fejlődés lehetősége, aki nem tör vezetői babérokra? Aki nem akar specializálódni?

Az ilyen embernek leginkább azt kell ajánlani, ami megteremti a biztonságát – önállóságot a munkában, ahol a saját rutinjait kialakíthatja, és működtetheti.

Ha te, mint álláskereső úgy érzed, egy ilyen típusú munkavállaló vagy, akkor az állásinterjún ehhez kell a kérdéseidet, mondanivalódat igazítani. Be fogod tudni bizonyítani, hogy van megfelelő tárgyi tudásod az adott pozícióhoz, de el kell tudnod mondani, hogy mi motivál téged: a biztonság. Ezt a magad részéről meg is tudod teremteni magadnak, de kell hozzá az, hogy … És a rutinod, gyakorlatod alapján meg is tudod fogalmazni, mik ezek, előző munkáidban tapasztalva pontos képed lesz erről. Ezt kell tudni átadni. Ezt akár otthon, egy fehér lap mellé leülve is érdemes összeírni. Egy óra koncentrált munka ezen szinte garantált sikert hoz az állásinterjún – a sok generalista között te leszel az egyetlen generalista, aki annak ellenére is tudja, mit akar, hogy se specialista, se vezető nem akar lenni.

Emellett fel kell készülnöd arra, hogy meg fogják kérdezni: de hát miért nem? Erre biztosan megvannak a magad okai, amennyiben magánjellegű, élethelyzetedből, családi körülményeidből adódik, akkor a lehető legrövidebb és legáltalánosabb módon kell ezt megfogalmazni. Ha azért kell ilyen munka, mert emellett van egy másik tevékenységed, ami legalább olyan fontos számodra, mint a munka, amiből jövedelmed van, érdemes ezt jól bemutatni. Mert ezen keresztül a céljaid, a személyiséged, a hozzáállásod is jól fog látszani. Ennek a munkának is komoly értéke van, hiszen enélkül sem lenne teljes a vállalat működése. Ha számodra nem az önkifejezés eszköze a munka, az teljesen rendben van, és a munkáltató is be fogja látni, hogy néhány munka nem is alkalmas az önkifejezésre.

A legnagyobb előítélete a munkáltatóknak a generalistákkal, hogy unottak, hogy „csak muszájból” dolgoznak, ezt lehet ellensúlyozni azzal, ha tudatos, választott életformád részének mutatod be azt a szándékod, hogy náluk, egy ilyen „semmi különös” pozícióban dolgozz.

Megosztás: