Új szakképzési reform tervezet – mit is tartalmaz pontosan?

Az elmúlt években a középfokú szakmai képzést adó iskolák népszerűsége jelentősen csökkent. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium új szakképesítési stratégiát tervez bevezetni, melynek célja, hogy minden fiatal szakmai képzettséget szerezzen.

A középfokú oktatásban a szakiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken, a legtöbb diák célja, hogy gimnáziumba kerüljön be – ez azért is probléma, mert emellett a hiányszakmák listája egyre csak növekszik. Ezt a problémát erősíti a gimnáziumok magas létszámú férőhelye, hiszen így a gyengébb tanulókat is felveszik. Ez a fordulat a 2015/16-os tanévben indult el, amikor a gimnáziumi tanulók létszáma meghaladta a szakgimnáziumokét. Ez a trend azóta sem állt meg: „Ha nem történik beavatkozás, akkor 3 év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnázium, 33 százalék körül a szakgimnázium és 13 százalék alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya” – olvasható a Szakképzés 4.0 című dokumentumban, mely a Népszava birtokába került.

Megújítanák az állami szakképző intézményeket: a 10 évre kidolgozott „21. századi szakképző iskola” fejlesztési programmal, melynek költsége 50 milliárd forint évente.

 A következő intézkedéseket tervezik:

  • Orientációs évfolyamokat indítanának azok számára, akik az általános iskolából kompetenciahiányokkal, bizonytalan szakmaválasztással lépnének be a szakképzésbe.
  • Azoknak, akik nem tudták elvégezni az általános iskolát, műhelyiskolákat indítanának.
  • Szakképzési roma szakkollégiumokat is létrehoznának.
  • Megújítanák az ösztöndíjrendszert.
  • A szakgimnáziumokat technikummá neveznék át, a technikusi képzés 5 éves lesz.
  • Csökkentenék a terheket: a 12. év végén a 4 kötelező közismereti tárgyból tesznek érettségit a diákok, nem kell 5. választható tantárgyból levizsgázniuk.
  • A 13. év végén tett szakmai vizsga lesz egyben az ötödik érettségi tárgy.
  • Pedagógusoknak speciális életpályamodellt hoznának létre.
  • Megújítanák a pedagógus-továbbképzést, a mérnöktanár és szakoktató képzést.
  • Minden szakmai képzésbe beépítenék a digitális tartalmakat.
  • Intenzív marketingkommunikációs kampányokat is indítanának a Z generáció megszólítására.
  • Létrehoznának egy „munkaerő-piaci előrejelző rendszert”.
  • Növelnék a duális képzésben tanuló diákok arányát.

 

A tankötelezettség felső korhatárát nem emelik 17 éves korra, mint ahogy az a médiában sok helyen megjelent. Az ITM nyilatkozata szerint:

„A tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből. A gazdasági növekedéshez kapcsolódóan új munkaerő-piaci helyzet alakult ki, hiány van a jól képzett szakemberekből. Erre a kihívásra egy rendszerszintű átalakítás tud választ adni, ezért készül az új szakképzési stratégia.”

A Szakképzés 4.0 modernizációs program az ipar 4.0-ra készítheti fel a munkavállalókat. Az októberben várható versenyképességi javaslatcsomag, melynek legfontosabb kitűzött célja a magyar cégek versenyképességének javítása, szintén ezt a stratégiát javasolja.

Megosztás:

Hozzászólás


*