2019-es nyugdíjszabályozás, és várható nyugdíj emelés 2020-ban

A Kormány benyújtotta az idei Konvergencia programját, amiben benne van, hogy a nyugdíjak 2,8%-kal emelkedhetnek januártól. Az idén és jövőre is sor kerül nyugdíjprémiumok kifizetésre, hiszen a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.

A KSH adatai szerint 2018-ban az élelmiszerek 4,2 százalékkal drágultak (a nyugdíjasokat ez az átlagnál erőteljesebben érintheti). A legnagyobb mértékben, 5,6 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkeké átlagosan 3,8, a szolgáltatásoké 1,6, a háztartási energiáé 1,4 százalékkal emelkedett.     

Hasonlóan a minimálbérhez, van minimális nyugdíj is, amelynek mértéke a minimálbérhez hasonlóan törvényileg szabályozott. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege, közismert nevén a nyugdíjminimum a mindenkori öregségi nyugdíj minimális összege, melynél alacsonyabb öregségi nyugdíjba senki sem részesíthető, aki teljes öregségi nyugdíjra jogosult.

Az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlan. 2019-ben is az öregségi nyugdíj legkisebb összege (minimál nyugdíj / nyugdíjminimum) havi 28.500 Ft.

Az átlagnyugdíj összegének évről-évre való növekedése eltér a nyugdíjemelés mértékétől, mert az újonnan nyugdíjba vonulók kezdőnyugdíjának összege többnyire magasabb, mint a meglévő nyugdíjak összegének átlaga. Vagyis akik most mennek nyugdíjba, magasabb összegre számíthatnak, mint a már nyugdíjban lévők.

Az az életkor, amelynek elérésétől az öregségi teljes- vagy résznyugdíj megállapítható, emelésre kerül, jövőre már a nők és a férfiak esetében is a 65. betöltött életév lesz a nyugdíjazhatóság határa. További feltétel, hogy az igénylő a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. A teljes öregségi nyugdíj megállapításához 20 ledolgozott év szükséges, a 15 év szolgálati idővel rendelkezők résznyugdíjat kapnak. Természetesen a korhatár betöltése után is választhatja azt a lehetőséget, hogy dolgozik tovább, akár nyugdíj mellett is.

Az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

  • január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
  • 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Pénzügyileg tehát jobban járnak azok, akik később vonulnak nyugdíjba, hiszen magasabb összegre számíthatnak. Viszont ezzel egy időben a nyugdíj korhatár emelésével akár évekkel is több lehet a szolgálati idejük.

Megosztás: