Zenehallgatás munka közben? Hasznos vagy sem?

Állandóan zenét hallgatsz munka közben, vagy csak szeretnél, de nem tudod, hogy jó ötlet-e? Segítene a munkádban, vagy csak zavarna? A kollégáid és a főnököd mit szólnának hozzá? Lássuk, jó dolog-e a munkahelyen való zenehallgatás!

Számos tanulmány született arról, hogy a munkahelyen, a feladatok elvégzése közben hasznos vagy éppen káros a zenehallgatás. Erről máig nem sikerült megegyezni, még mindig vannak pozitív, illetve negatív vélemények erről a témáról. Az Y generációba tartozóknál például már teljesen természetes, ha fejhallgatóval a fejükön mászkálnák vagy dolgoznak, azonban a náluk idősebbek még sértésként élhetik meg az ilyesmit. Lássuk csak, mit mondanak a munkahelyen való zenehallgatásról és te mit tapasztalsz saját magadon?

Pozitív vélemények, kutatási eredmények

Jamshed Bharucha agykutató és zenész azt állapította meg, hogy amennyiben például egy irodában közösen hallgatunk zenét, tehát nem fülhallgatóval, akkor az javítja az együttműködésünket is a másikkal, jobban tudunk együtt dolgozni, és a csoport identitást is segít kialakítani. Mindezt óvodásokkal is bizonyították, miszerint a párba állított, közösen éneklő gyerekek sokkal segítőkészebbek voltak, mint társaik. De a kedvenc zenéd hallgatása is jó hatással van rád, mert pont úgy, mint a kedvenc ételed, ettől is dopamin, vagyis boldogsághormon szabadul fel a szervezetedben. Bár ugyanez megtörténik akkor is, mikor valakinek a Facebookon vagy Instragramon posztolt képét kedveli valaki.

Egy felmérés szerint az emberek pontosabbak, és precízebbek valamint jobban teljesítenek abban az esetben, ha a kedvenc zenéjüket hallgatják. Egy Stephen King-el készült interjúból kiderül, hogy ő például rendszeresen valamelyik Metallica vagy Anthrax számot hallgatva írja a történeteit.  Teresa Lesiuk, a Miami Egyetemről azt állítja, hogy a csend kifejezetten rossz hatással van az emberre. Ilyenkor elkalandoznak a gondolatai, és könnyen elkezdhet unatkozni, ami pedig eredménytelenséghez vezethet.

Ott van például a Mozart-hatás is. Ennek lényege az, hogy Mozartot hallgatva rövidtávon bizonyos logikai, értelmi, térbeli feladatokban jobban teljesítünk. Akkor pedig, ha egészen kiskorban már komoly zenét hallgat a gyermek, valóban jobban fejlődik. Egy tanulmány szerint azok a 3-4 éves gyerekek, akik fél éven keresztül zongorázni tanultak, 30%-al jobban teljesítettek egy teszten, mint azok a társaik, akik vagy számítógépes képzést kaptak, vagy semmilyet ez idő alatt.

Mikor milyen zenét érdemes hallgatni?

A nagy koncentrációt igénybevevő feladatok esetében érdemesebb lassabb, lágyabb dallamokat hallgatni, lehetőleg 50-80 bpm között, mert ilyenkor az agy alfába kerül, így könnyebben tanul és jegyez meg új dolgokat. Tanuláshoz például nem ajánlott rap zenét hallgatni, mivel a sok szöveg teljesen eltereli a figyelmünket. Ilyenkor érdemesebb vagy minimális szöveget tartalmazó dalt, vagy kizárólag instrumentális számokat hallgatni. Azonban az is előfordulhat, hogy még ez is zavaró lehet – főleg, ha valami nagyobb horderejű dolgot próbálsz megtanulni/megoldani -, olyankor a teljes csend lehet a legjobb megoldás.

A munkahelyi zenehallgatás hátrányai, avagy a negatív vélemények

A zenehallgatás nagyon nagy konfliktusforrás, főleg, ha amerikai típusú, nyitott irodában dolgozik az ember. A közös zenehallgatásnál nem mindegy a hangerő, hiszen nem feltétlen szeretné mindenki ugyanolyan hangosan hallgatni az adott dalt, sőt mi több, a különféle zenei ízléseknek köszönhetően az is lehet, hogy egyáltalán nem szeretné a kollégánk azt a dalt hallgatni, amelyiket mi hallgatjuk. Ráadásul az adott napi lelki állapotunk is meghatározhatja, hogy zenéhez vagy csendhez van kedvünk. Pontosan ezért érdemesebb ilyenkor fülhallgatót/fejhallgatót használni. Így bár a többiek nem hallják a zenét, viszont kelthetjük azt az érzést vele, hogy kiakarjuk magunkat vonni mindenből, és hagyjon minket mindenki békén. Természetesen ez személyiségfüggő is, és amennyiben jól ismernek a kollégáid, úgy tudni fogják, hogy te azt éppen minek szánod. Azonban, ha nem tudják eldönteni, akkor érdemes vagy előtte szóban, vagy papíron jelezni, hogy most koncentrálsz és dolgozol, így ne zavarjanak egy darabig. Szakemberek szerint megoldás lehet az is, ha létrehozunk egyfajta „zenehallgatási kódexet”, amelyben megszabjuk, hogy mikor, milyen hangerőn és mit lehet hallgatni. Így például, ha abban egyezünk meg a kollégákkal, hogy rádió fog szólni minden nap 14:00-tól 16:00-ig, akkor mindenki tudja, hogy változatos dalok, és nem egyféle stílus fog szólni folyamatosan, illetve lelkileg és munka ügyileg is úgy készül, hogy tudja, abban a két órában nem lesz csend. 

Vannak olyan kutatások is, melyek pedig pont azt bizonyítják, a fentiekkel ellentétben, hogy a zenehallgatás csökkenti a teljesítményt, mert valamennyire mindenképp eltereli a figyelmünket, aminek következtében a memóriánk sem úgy működik, mintha csend lenne.

Ezt valamilyen szinten mindenki el tudja maga dönteni, hogy a teljesítményét mennyiben befolyásolja a zenehallgatás, azonban, ha valóban nem tudsz koncentrálni mellette, akkor is van megoldás. Daniel Levitin szerint, ha munka előtt körülbelül 15 percig zenét hallgatunk, akkor utána is jobban fog menni a munka. Ez lehet az az arany középút, ami biztosan nem ront a helyzeteden, maximum csak javíthat rajta.

Te szoktál zenét hallgatni munka közben? Ha igen, mit? Írd meg nekünk hozzászólásban!

Nézz szét legfrissebb állásajánlataink között, vagy használd keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb ajánlatokról!

 

Megosztás: