Új karriert akarok, mihez kezdjek?

Szakmai életünk egy-egy pontján érhet bennünket annyi negatív inger, ami miatt akár fel is adnánk a szakmát. Ha éppen egy ilyen hullámvölgyben vagyunk, akkor nagyon óvatosnak kell lennünk: az ekkor meghozott döntés nem lesz objektív, inkább a menekülés motiválja.

Tegyük rendbe a dolgainkat előbb, utána viszont tervezhetünk! Az is előfordul, hogy sok-sok év alatt szó szerint beleununk abba a feladatsorba, amit évekig csináltunk. Rutin, kihívás nélkül. Vagy épp a karrierünk elején jövünk rá, hogy mi nem is erre gondoltunk, amikor ezt a szakterületet választottuk.

Itt az ideje tehát karrierváltást tervezni! Akinek konkrét ötletei vannak, mit is csinálna a jövőben, mit szeretne igazán, annak könnyű dolga van, hiszen „csak” bele kell vágnia. De mit tegyen, akinek semmilyen ötlete sincs a saját jövőjével kapcsolatban?

Az ő karrierváltó álláskeresésüket speciálisan tudjuk csak megközelíteni. Nekik az lenne a fontos, hogy minél több olyan feladatot találjanak egy állásban, amit el tudnának végezni, és a választott új szakterület sajátosságait majd menet közben egyre mélyebben megismeri. De milyen taktikája lehet az álláskeresés elején?

Az önismeret meglehetősen fontos tényező itt, a saját személyiségéhez illő feladatokat kell találnia akkor is, ha esetleg ezekre a feladatokra korábban nem is gondolt. Amikor talált néhány szakterületet, ami való lehet neki, jön a kétségbeesés: ezekről ő sosem tanult, nem is tud róluk semmit. Jöhet a kutatás! Szakmai portálok olvasgatása, milyen sikerei, milyen problémái vannak a szakmának? Milyen irányba fejlődik, milyen jövőképe van a szakmai közösségnek? Utána jöhetnek a közösségi oldalak szakmai csoportjai: miről beszélgetnek ezen szakma képviselői, miben kérnek segítséget? Tőlük később kérdezni is lehet, teljes őszinteséggel: mit gondolnak arról, érdemes-e most belekezdeni ebbe? Ezt a kutatást 4-6 szakterületre mindenképpen érdemes megcsinálni.

Eközben írni kell egy listát arról is, mihez ért most a karrierváltó álláskeresőnk? Jól beszél idegen nyelven? Szeret emberekkel foglalkozni? Vagy lenyűgözi a technológiai fejlődés? Fontos számára az emberek jólléte? Mi a hobbija? Választaná-e azt munkának, érdemes-e választania, van-e rá piaci kereslet? Mi volt a gyerekkori álma? Mindezek mellett érdemes mérlegelni a váltás kockázatait is, de nem abból a célból, hogy megtalálja, miért is nem kéne váltani, mert akkor bennragad a most meglévő nem szeretem helyzetbe.

Ezután az előzetes felmérés után érdemes olyan kompetencia-alapú önéletrajzot írni, amiben azok a tapasztalatok vannak, amiket eddig már megszerzett, és azok az ambíciók, amiket azonosított magában a kutatás során. A legfontosabb ilyenkor, hogy felkeltse az érdeklődést maga iránt még akkor is, ha szakmai tapasztalata ebben a témában nincs. Beírható a témában szerzett széleskörű olvasottság, a motiváció (miért pont ez a szakterület, és miért nem más?), a jövőbeli elképzelések. Tudnia kell az álláskeresőknek, hogy ilyenkor nem feltétlenül a kezdő pozíciók a megfelelőek (oda is kellenek szakmai alapok), sokkal inkább az asszisztensi pozíciókkal érdemes kezdeni. Az asszisztensekkel szemben támasztott általános elvárásokat valószínűleg már fel tudja mutatni, néhány éves, nem szakterületi munkatapasztalattal is. Ezenfelül vannak olyan általános értékek, amik egy adott szakterülethez elengedhetetlenek, és ha gondos tervezés után ezt a szakterületet választotta, valószínűleg a személyiségjegyei is illenek ehhez.

Minden karrierváltás kockázatos, de a fenti tervezéssel, ezt a kockázatot csökkenteni lehet. És persze tudnunk kell, hogy egy ilyen váltás, amiben nincs szakterületi tapasztalatunk, kezdetben mindenképpen küzdelmes lesz, de később a sikerek sem maradnak el.

Megosztás:

Hozzászólás

*