Mit kezdjek a bölcsészdiplomámmal?

Mindannyian ismerjük a bölcsész szakra vonatkozó előítéleteket, tréfákat, vagy hallottuk már a „büfészak” gúnynevet. Érdemes azonban utánajárni, vajon tényleg értéktelen lenne a humán végzettség, vagy ez csupán egy tévhit? Cikkünkben többek között erre a kérdésre keressük a választ, a tények és trendek vizsgálatának segítségével.

A statisztikák szerint a dolgozók aránya a bölcsész végzettségűek között majdnem akkora, mint a mérnöki diplomával rendelkezőknél, és ugyanez igaz a munkanélküliekre is (az arány 5% körüli).* A kérdés tehát nem is az, hogy találhat-e állást egy bölcsész szakos, hanem az, hogy hol, és milyet? Ahhoz, hogy erre kérdésre választ adjunk, először azt kell feltérképezni, hogy milyen tudást és készségeket ad egy ilyen oktatás, illetve hogy ezeket hol lehet a munkaerőpiacon hasznosítani.
Önmagában egy általános, humán területen szerzett diploma még nem feltétlenül ad kész szakmát (kivéve, ha valaki tervezetten a pedagógiai pályát választja), illetve konkrétan kijelölt karrierutat. Nézőpont kérdése, hogy ez előny, vagy hátrány, hiszen van, aki kifejezetten ezért választ egy ilyen jellegű képzést. Ad viszont olyan alapkészségeket, melyeknek nagy hasznát lehet venni a későbbiekben a munkaerőpiacon. Ilyen az analitikus látásmód, a széles alapműveltség, a retorikai, stilisztikai készségek elsajátítása, a komplex gondolkodásmód, a rugalmasság, nyitottság, vagy az interdiszciplinaritás.

Ezek a fontos készségek sok munkáltatónál fogalmazódnak meg elvárásként, de önmagukban még nem biztos, hogy elegendőek a sikerhez. Érdemes ezért már az egyetemi évek alatt előre tervezni, és elmélyedni valamilyen társtudományban, vagy kiegészítő képzésként el is végezni azt. Akkor sincs semmi gond, ha valaki már nem frissdiplomás, másoddiplomát, posztgraduális képzést szerezni később is bármikor lehet. Aki még tanul, annak a gyakornoki vagy önkéntes munka is lehet olyan jellegű, amivel bővíteni tudja az ismereteit, akár gyakorlati tudását is, ami szintén vonzóvá teheti majd önéletrajzát a leendő munkaadója számára. Számtalan karrier tanácsadó cég létezik, így aki bizonytalan abban, milyen kiegészítő képzést válasszon, mik a munkaerőpiac aktuális elvárásai, mivel lehet igazán sikeres karrierje a későbbiekben, annak érdemes szakember tanácsát kikérni.

A jelenlegi trendek alapján kifejezetten jó irány lehet a humán terület mellé valamilyen reál tudás elsajátítása, egy gazdasági vagy IT területen szerzett másoddiploma, vagy egy okj-s tanfolyam elvégzése már olyan eladható tudást ad, melyre nagyon nagy igény van jelenleg az itthoni és a nemzetközi munkaerőpiacon is. Akinek nincs affinitása a reál tudományokhoz, annak jó választás lehet valamely idegen nyelv magas szintű elsajátítása. Az angol nyelv mellett a kevésbé elterjedt nyelvek közül is lehet választani, mint például az olasz, svéd, dán, portugál, lengyel, vagy akár az orosz, hiszen számos multinacionális cég keres munkatársakat akár ügyfélszolgálati, akár bármilyen más háttértámogatási tevékenységhez ilyen nyelvtudással.

Az utóbbi években a technológiai tevékenységet végző cégek részéről ugrásszerűen megnőtt az igény a bölcsész végzettségű munkaerő iránt, a Szilícium-völgyben például az ott dolgozóknak csak 30%-a műszaki, vagy informatikai végzettségű, a maradék 70% a humán területről érkezik. Számtalan helyen van szükség a tudásukra és készségeikre, a marketing, hr, oktatás, termékfejlesztés, kommunikáció, ügyfélkapcsolat vagy az értékesítés területe is az ő hatáskörükbe tartozik. Maga Steve Jobs is úgy vélekedett, hogy a technikai és művészeti (humán) tudás együtt, összefonódva hozhatja csak meg a sikert, és úgy tűnik, véleményét sokan osztják, hiszen a Facebook, vagy az Uber is nagyobb számban alkalmaz nem technikai képzettségű munkatársakat, mint ahány mérnököt, vagy IT szakembert.

A hazai lehetőségeknél maradva azt mondhatjuk, bőven van olyan terület és pozíció, amire jó alap lehet a humán végzettség. A HR, pályázatírás, marketing, ügyfélszolgálat, értékesítés, bank és biztosítás, PR, kereskedelem, kommunikáció, rendezvényszervezés mind olyan, ahol szükség van a bölcsészekre, a cégek gyakran vállalják a munkavégzéshez szükséges kiegészítő képzések, tanfolyamok lebonyolítását is, így célzottan az adott munkakörre, feladatra készíthetik fel a munkavállalót.

Az, hogy a bölcsész diploma értéktelen, csupán egy tévhit. Mint látjuk, bőven van lehetőség a piacképesség növelésére, és olyan világban élünk, ahol egy könyvtár-, vagy irodalom-szakos diákból később akár cégvezető, vállalatirányító is válhat. Csak hogy néhány példát említsek; Andrea Jung, az AVON volt vezérigazgatója angol irodalmat tanult, Howard Schultz, a Starbucks vezérigazgatója kommunikáció szakon végzett, Carly Fiorina, a Hewlett-Packard volt vezérigazgatója középkori történelmet és filozófiát hallgatott, és a sor hosszan folytatható a Youtube, az HBO, az Alibaba vezetői szintén a listát gyarapítják. (A Times magazin gyűjtése alapján).

Amennyiben még tanulsz, és szívesen kipróbálnád magad egy marketing gyakornoki munkakörben, akkor lehet, hogy éppen téged keresünk, és máris megtapasztalhatod, hogyan hasznosíthatod humán ismereteid a munka világában!

*forrás: KSH

Megosztás: