Magánélet a munkahelyen

A munka és magánélet kapcsolatáról, egyensúlyáról már számtalan cikk és tanulmány született. A téma megunhatatlan és elkerülhetetlen, hiszen mindannyiunkat érinti. Arról azonban már kevesebbet beszélünk, hogyan kezeljük saját és mások magánéletét a munkahelyünkön. Cikkünk ezt a kérdést próbálja több szempontból körbejárni.

Hol vannak a határok?

Az első és legfontosabb kérdés, hogy mennyi, és milyen információt osztunk meg magunkról a kollégákkal. Mivel napunk legnagyobb részét a munkahelyünkön, kollégáink társaságában töltjük, elkerülhetetlen, hogy privát életünkbe is betekintést engedjünk. Nem mindegy azonban, hogy mennyire terhelünk másokat magánéletünk részleteivel. Természetes dolog, hogy szívesen osztjuk meg másokkal, ha valamilyen örömteli esemény ér minket, mint ahogy az is, ha valamilyen problémát, nehézséget szeretnénk elmesélni, ami épp nyomaszt minket. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy vajon a környezetünket ez mennyire érdekli, milyen mélységig kíváncsiak a mi személyes ügyeinkre. Ha valaki minden reggel úgy érkezik meg a munkahelyére, hogy fél órán át ecseteli a reggeli forgalmi dugót, vagy hosszasan részletezi gyermeke/házastársa ügyes-bajos dolgait, az valószínűleg inkább már teher lesz kollégái számára, mint sem szórakoztató előadás.
Fontos szempont az is, hogy privát csevegéseink ne menjenek a munkavégzés rovására. Bár nehéz konkrétan meghatározni, hogy mennyi az az idő, amiben elvárhatjuk a másik figyelmét, de arra mindenképpen ügyelni kell, hogy ne akkor meséljünk valakinek a hétvégi kerti partiról, mikor az éppen a határidős munkáján dolgozik.
Ugyanez érvényes lehet a munkahelyen történő privát ügyeink telefonon, chaten, közösségi oldalakon való lebonyolítására is. Természetes, hogy ahogyan előfordulhat, hogy a munkaidő után céges ügyekkel kell foglalkoznunk, ugyanígy megeshet, hogy személyes ügyeinket a munkaidőben kell elintéznünk. Törekedjünk azonban arra, hogy ezzel ne zavarjunk másokat, amennyiben lehetséges, próbáljunk meg félrevonulni telefonálás közben, és a barátnőnkkel való chatelést se a meeting közben intézzük az asztal alá dugott mobilon, vagy céges laptopon.

Munkahelyi kapcsolatok

Természetes folyamat, hogy ha sok időt töltünk mások társaságában, akkor előbb-utóbb a kollegialitásnál mélyebb kapcsolatok is kialakulhatnak. Ennek számos előnye lehet, hiszen így nagyobb a bizalom egymás irányába, gördülékenyebb lehet a közös munka, könnyebb lehet együtt döntéseket meghozni, vagy kisegíteni egymást bizonyos feladatokban, együtt viselni a sikereket, vagy épp a kudarcot.
Az előnyök mellett számos kockázatot is magában rejthet, hiszen ha valaki túl sok személyes információval rendelkezik rólunk, azzal vissza is élhet. Ez konfliktusokhoz, rivalizáláshoz is vezethet, szakmai féltékenység alakulhat ki, ami nem csak saját karrierünk, hanem a munkavégzés folyamatára és minőségére is negatív hatással lehet.
Ennél bonyolultabb ügy a munkahelyen kialakuló szerelmi, vagy partneri viszony, amit ugyan semmilyen törvény nem tilt, de a munkahely jellegéből, vagy a pozíciók alá-fölérendeltségi viszonyából adódóan mégis okozhat galibát. A munkáltató bizonyos esetekben hivatkozhat a jogos gazdasági érdekek veszélyeztetésére, és kérheti például valamelyik fél áthelyezését is. Létezhet olyan magatartási kódex, mely meghatározza a cégen belüli viselkedési, öltözködési normákat, de ezeknek mindig a munkavégzést elősegítő intézkedéseknek kell lennie.

Változó világ

Manapság már egyre gyakoribbak a munkahelyeken kialakított közösségi terek, csapatépítő tréningek, sőt a munkavégzés formája is átalakulóban van. Az Y generáció szemlélete a munkavégzéssel kapcsolatosan eltérő a korábbi generációkhoz képest, így a munka és magánélet kapcsolatához is lazábban, megengedőbben állnak hozzá. Nincsenek már éles határvonalak a munkavégzés helyét és idejét illetően, egyre gyakoribb a home office, a részmunkaidős állás, a virtuális csapatmunka, amikor akár különböző országokban élők dolgoznak együtt egy közös projekten. Ezzel párhuzamosan a munkáltatót is jobban érdekli, hogy az adott feladat teljesült-e az adott határidőre, mint az, hogy ki mikor, és hol dolgozik. A munkavégzésnek ez az új felfogása viszont azzal is jár, hogy a munkával, illetve magánélettel töltött idő (vagy hely) sem különül el élesen egymástól, és ez kihat az emberi kapcsolatokra is. Mivel a fiatal generáció tagjai több időt töltenek munkával, természetes, hogy a szociális kapcsolataik is jellemzően a munkahelyükre koncentrálódnak, így nem véletlen, hogy baráti, szerelmi kapcsolatok is gyakrabban alakulnak ki.
Kollégákkal barátkozni, csevegni tehát szabad és kell is, a hangsúly a mértéken van, hiszen a munkahelyünkre első sorban dolgozni járunk, ezért ügyeljünk arra, társas kapcsolataink ápolása ne menjen a munka rovására.

Megosztás: