Képernyő előtti munkavégzés – Te tudod, milyen jogaid vannak?

Mára a legtöbb munka valamilyen formában számítógéphez kötött. Éppen ezért nem árt tudni, mik azok a törvényi szabályozások, amiket egyik legfontosabb érzékszervünk, a szemünk megvédése érdekében hoztak.

10 perc szünet óránként

Azok a munkavállalók, akik munkájuk jellegéből adódóan naponta legalább négy órát töltenek a képernyő előtt az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelete szerint óránként 10 perces „szempihentető” szünetre jogosultak, valamint a monitor előtt töltött idő nem haladhatja meg a napi hat órát.
De mit is takar ez pontosan? A „szempihentető” szünet azt jelenti, hogy nem képernyőhöz kötött feladatot kell végezni. Ezt nem úgy kell értelmezni, hogy minden órában jár 10 perc munkaközi szünet, csupán azt jelenti, hogy a munkáltatónak kötelessége a munkavállaló számára biztosítani a szemet pihentető munkaidőt. Ezek a 10 perces szünetek nem összevonhatóak, így nem lehet erre hivatkozva 80 perccel hamarabb abbahagyni a munkát. A monitorszünetet felhasználhatjuk például a papíralapú munkák elvégzésére, meetingekre, vagy telefonok lebonyolítására, azaz bármilyen munkához kapcsolódó tevékenység elvégzésére.

Abban az esetben, ha a munkavégzés megszakítása mások életét, testi épségét, vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy a munkavégzés felfüggesztése technikailag nem megoldható, a munkaadó felelőssége, hogy úgy szervezze meg a munkafolyamatokat, hogy a monitorszünetek beiktathatóak legyenek, mely ebben az esetben sem lehet kevesebb alkalmanként 10 percnél.

Mi számít képernyőnek?

A rendeletben megfogalmazott „képernyős munkahely” kifejezés azt jelenti, hogy olyan munkaeszközzel dolgozik a munkavállaló, melyhez csatlakozhat adatbeviteli eszköz (például billentyűzet vagy kamera), és egyéb kisegítő eszközök (mint az egér, nyomtató, modem stb). A munkakörnyezetben megtalálható az íróasztal, szék, telefon. A törvény nem alkalmazható a kijelzővel ellátott pénztárgépek, számológépek, egyéb mérési eredményeket mutató eszközök, valamint kijelzővel rendelkező járművek, munkagépek esetén, és egyéb olyan hordozható rendszereknél, melyeket nem tartósan használnak (például a csomagszállítók vonalkód leolvasója, vagy a mobil bankkártya terminál).

Munkavédelmi szemüveg, mint céges juttatás

A kötelező szempihentetés mellett a munkaadó kötelessége, hogy alkalmazottai számára rendszeresen biztosítsa a szemvizsgálatot, és szükség esetén a munkához használatos szemüveg költségtérítését is. A szemvizsgálatot két évente kell megtartani, és amennyiben a szakorvos úgy találja, akkor felírja az éleslátáshoz szükséges, monitor előtt használatos szemüveget. A munkaadó a törvény értelmében köteles megtéríteni a lencse, valamint a legolcsóbb hozzá tartozó keret árát, amit adómentesen tehet meg, hiszen a szemüveg védőfelszerelésnek minősül.

Ha a munkavállaló már szemüveges, akkor a munkáltató csak abban az esetben köteles téríteni a költségeket, ha bizonyíthatóan a munkavégzéssel összefüggésben következett be látásromlás. A juttatás a kontaktlencsére, bifokális, vagy progresszív és fényre sötétedő szemüvegre viszont nem adható adómentesen. A napszemüveg kérdéses pont, hiszen bizonyos munkakörökben, mint például a járművezetőknél, ez is védőfelszerelésnek minősül, ezért adómentes.
Mivel a munkaadó az alap védőszemüveg térítésére kötelezett, ezért ha a munkavállaló ennél drágább keretet szeretne, akkor részt kell vállalnia a költségekből. Érdemes ezért kollektív szerződésbe foglalni, hogy mi az az összeghatár, amit a munkaadó vállal.

A szabályosan kifizetett szemüveg térítése adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

Forrás: kamaraonline.hu és eutax.hu

Megosztás:

Hozzászólás

*