7 legfontosabb kérdés és válasz a diákmunkáról!

Egyre több olyan diák van, aki tanulmányai mellett valamilyen diákmunkát is elvállal. Az indokok skálája széles: van aki zsebpénzét szeretné megkeresni, van aki megélhetés, például albérlet finanszírozása miatt, akad akinek a karrierépítés a fontos, és van aki kifejezetten csak a szakmai gyakorlat teljesítése miatt dolgozik diákként. 
Mik a fontos tudnivalók, ha diákként munkát vállalsz? Mik a gyakori kérdések? Mit kell tudni a diákmunkáról? Cikkünkben a legfontosabb kérdésekre adunk válaszokat.

Ki vállalhat diákmunkát?

  • Betöltött 18. életév felett bárki, aki rendelkezik diák vagy hallgatói jogviszonnyal magyarországi oktatási intézményben.
  • Betöltött 16. életév felett (és 18 alatt) is vállalható diákmunka, ebben az esetben szülő vagy törvényes gondviselő engedélye szükséges hozzá.
  • Betöltött 15. életév felett (és 16 alatt) szintén vállalható szülő vagy törvényes gondviselő engedélyével, azonban csupán iskolai szünetben.
  • A 15. életév alatt alatt kulturális, művészeti, sport területen végzett munka lehetséges (például statiszta, gyermekszínész), viszont itt a szülői vagy törvényes gondviselői engedély mellett a gyámhivatal engedélye is szükséges.

A fentiek közül mindegyik esetben szükséges adóazonosító jel (adókártya). Ennek igénylése ingyenes, a NAV segítségével szerezhető be.

Néhány diákmunka hirdetésben lehet látni, hogy 25 év alatti személyeket keresnek. Ilyen megkötés diákok foglalkoztatásánál csupán passzív hallgatói jogviszony esetén van: más helyzetekben csupán arról van szó, hogy a munkáltatók kedvezményeket kapnak 25 év alattiak foglalkoztatása esetén.

Diákmunkát milyen foglalkoztatásban lehet vállalni?

Iskolaszövetkezeten keresztül 

Jelenleg Magyarországon a legtöbb diák ilyen formában dolgozik.

Az iskolaszövetkezet nagy mértékben megkönnyíti az ügyintézést, a toborzást, és a munkába állás folyamatát – egyfajta közvetítőként dolgozik a munkaadó cég és a munkavállaló diák közt.

A forma különlegessége, hogy kizárólag diákok vállalhatnak így munkát (a többi foglalkoztatási formában bárkit lehet foglalkoztatni, nem csak diákokat). Fontos, hogy csak nappali jogviszonnyal rendelkező diákok és hallgatók vehetik igénybe az iskolaszövetkezetek szolgáltatásait. Egyetemisták és főiskolások esetében aktív és passzív státuszú hallgatók egyaránt dolgozhatnak.

Az iskolaszövetkezetek népszerűsége nem véletlen: rengeteg segítséget nyújtanak, és jelentősen megkönnyítik a diákok számára a munkakeresést, a munkával járó ügyek intézését. Ha lehetőséged van, ajánlott iskolaszövetkezeten keresztül diákmunkát vállalnod!

Munkaviszonyban

Munkaviszony esetén nincsen jogi különbség a diák és a nem diák munkavállaló közt. Az iskolaszövetkezetekkel ellentétben ebben az esetben – tekintve, hogy adófajtából is többet kell fizetni – ugyanúgy vonatkoznak a diák munkavállalóra is a különböző társadalombiztosítások is (pl. táppénz).

Megbízási szerződéssel

A megbízási szerződés viszonylag ritka a diák munkavállalóknál. Ennek a foglalkoztatási típusnak a lényege, hogy a felek nem munkaszerződést kötnek, hanem egy olyan dokumentumot írnak alá, melyben pontosan, precízen fel vannak tüntetve a munkavállaló által elvégzendő feladatok. A hatóság büntetést szabhat ki, amennyiben a megbízási szerződés tartalmilag egy munkaszerződésnek felel meg. A megbízási szerződés esetén a munkavállaló a megjelölt feladatok elvégzése után kapja meg az előre feltüntetett bért.

Egyszerűsített foglalkoztatással

Ez lehet mezőgazdasági vagy turisztikai területen végzett idénymunka, valamint alkalmi munka. Mindkettő esetben konkrétan meg van szabva, hogy a munkavállaló diák és a munkaadó közt mennyi ideig állhat fent foglalkoztatási viszony (mezőgazdasági/turisztikai munka esetén 120 naptári nap, alkalmi munka esetén ez legfeljebb 5 egymás követő munkanap lehet, vagy legfeljebb 15 naptári nap egy hónapon belül, vagy 90 munkanap egy éven belül).

Háztartási alkalmazottként

Általánosságban főként a házvezetőnőket érinti ez a kategória, a diákok körében viszont bébiszitterkedés esetén beszélhetünk erről legfőképp. 

Kell-e adózni a diákmunka után?

Igen. Ahogy bármilyen munkavégzés, úgy a diákmunka is adóköteles.

A szövetkezeten keresztül szerzett jövedelemből 15%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra – ezt az iskolaszövetkezet intézi. Viszont ez egyben azt is jelenti, hogy a diákmunkával szerezett jövedelmet fel kell tüntetni az adóbevallásban! (A személyi jövedelemadó-bevallását 2018-tól kezdődően a NAV automatikusan elkészíti, a munkavállaló részéről csupán felülvizsgálat szükséges).

Munkaviszony esetén a személyi jövedelemadó mellett egészségbiztosítási járulékot, munkaerő-piaci járulékot és nyugdíjjárulékot is kell fizetni. Ezeket legtöbb esetben a munkaadó intézi, és vonja le a bruttó bérből.

Egyszerűsített foglalkozás esetén a munkáltató fizet adót, személyi jövedelemadó bevallására akkor van szükség, ha a munkavállaló keresete meghaladja a napi minimálbért.

Megbízási szerződés esetén a diák csupán akkor válik társadalmilag biztosítottá, ha keresete eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30%-át: ilyenkor a bérből levonásra kerül a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási-járulék. A megbízási jogviszonyban ugyanúgy kell személyi jövedelemadót fizetni – az így végzett munkának szerepelnie kell az adóbevallásban.

A háztartási alkalmazottként végzett munka után nem kell adózni, viszont társadalmilag biztosított sem lesz a munkavállaló. Ettől független ajánlott igazolást kérni a munkaadótól, hiszen a későbbiekben fontos lehet bemutatni, honnan származik a jövedelem.

A diákmunka beleszámít a nyugdíjba?

Nyugdíjra az szerez jogosultságot, aki fizet nyugdíjjárulékot.

Iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás esetén a diák nem fizet nyugdíjjárulékot, így az itt végzett munka nem számít bele a nyugdíjba.

Diákmunka és fizetett szabadság?

Iskolaszövetkezeten keresztül dolgozó diákmunkás nem jogosult fizetett szabadságra. 

Fontos megjegyezni viszont, hogy ettől független a diákmunka nagy előnye, hogy a tanuló általában ráérése szerint, a munkaadóval egyeztetve alakíthatja a munkaidejét, így kevesebb a szükség is a szabadságra, mint például teljes munkaidős munka esetén.

Van minimálbér diákmunkánál?

Igen, van. A minimálbér teljes munkaidős foglalkoztatás esetén (heti 40 óra) bruttó havi 138.000 forint (a cikk írásakor, 2018-ban), ez órabérben számolva bruttó 794 forint, ami diákokra is vonatkozik. Diákokat általában órabérben szoktak bérezni, bár ahol teljesen fix a munkaidő, előfordulhat havi bérezés is.

Megéri iskolaszövetkezetben dolgozni?

Erre egyértelmű válasz természetesen nincs, mindenkinek saját döntése – viszont ami miatt biztos, hogy előnyös:

  • Nagyon sok kifejezetten diákoknak szóló ajánlatot lehet találni honlapjaikon
  • Segítőkészek a munkaügyi kérdések megválaszolásában és az ügyintézésben
  • Megkeresnek munkaajánlatokkal
  • Egyszerűbb munkákat (például csomagolás, pakolás) épp úgy lehet találni, mint például szakmai gyakorlatokat
  • Több nettó fizetés jár a kevesebb adó miatt (csak a személyi jövedelemadót kell fizetni)
  • Egyfajta védelmet jelentenek, kevesebb eséllyel leszel átverés áldozata

Ami hátrány más foglalkoztatási viszonyokkal szemben:

  • Nincsen fizetett szabadság
  • Nem leszel társadalmilag biztosított
  • Néhány esetben lassíthatja a kiválasztási folyamatot a közvetítői szerep

Szívesen vállalnál Te is diákmunkát? Nézz szét legfrissebb diákmunka ajánlataink között, vagy használhatod a keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha nem diákmunka érdekel, hanem más fajta állás, kattints ide! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb lehetőségekről!

Megosztás: