Hogyan lépj ki a skatulyákból?

A karrierünk általában úgy ível felfelé, ahogyan egy-egy témakörben egyre több tapasztalatot, tudást, kapcsolatot szerzünk. Erre alapozva tudunk állást váltani, akár magasabb pozícióba is. Ez a bevált gyakorlat viszont magában rejti azt is, hogy „beskatulyázódunk”, azaz akár évtizedekre is egyetlen szakterületen, iparágban tevékenykedünk.

A jelenség annyira gyakori, hogy egyértelműen látszik, hogy több Linkedin ismerősünkkel is teljesen azonos a közös ismerősi körünk. Szó szerint bezárultunk egy körbe… Ami nem feltétlenül probléma, de amikor szakterületet váltanánk, komoly akadály lehet. Specialisták esetében a vertikális tudás lehet annyira mély, hogy csak nagyon szűk területen használható, így az állásváltás komoly nehézségekbe ütközik.

Hogy ez ne történjen meg, érdemes egy szélesebb, horizontális szakmai környezetet is építeni, aminek kiválasztása is komoly tervezést igényel.

A szakterületünket úgy választottuk – még ha nem is tudatosan – hogy az a személyiségünkkel kisebb-nagyobb mértékben, de összhangban van. Hosszútávon mindenki képtelen arra, hogy egy személyiségével, értékrendjével ellentétes szakterületen tevékenykedjen, tehát nem tud benneragadni. Ugyanígy választunk hobbit is, azaz a hobbink alapján jó ötletnek tűnik egy másik szakterületet választani. Vagy egy másik téma, amit szerettünk is régebben, szívesen utánaolvasunk a szakmai újdonságainak, és akár komfortosnak is érezzük egy jövőbeli karrierépítésre a témát.

A probléma akkor kezdődik, amikor állást akarunk váltani, immáron egy másik szakterület felé nyitva. Ilyenkor az álláskeresés helyett „feladatkeresést” kell végeznünk. Ennek módszerei sokban hasonlítanak az álláskereséshez, de a munkaerőpiac egyelőre felkészületlenül fogadja. Az álláshirdetések többnyire pozíciómegnevezésekre, az érthetetlenségig általánosított feladatkörre utalnak, és csak a követelményeket határozzák meg egyértelműen – aminek pont nem fogunk megfelelni, hiszen ők skatulyában lévő emberben gondolkodnak (pl. 3-5 év tapasztalatot kérnek) a kilépési szándékunk miatt nekünk ez pont nincs.

A módszer alapja, hogy nem pozíciókat keresünk. Ha álláshirdetéseket böngészünk, a pozíció megnevezése nem lesz jó kulcsszó keresésben… Ilyenkor nagy segítséget nyújtanak az állásportálok iparági keresést biztosító funkciói. Az álláshirdetésekben a feladatok leírását kell tudni jól elemezni, és az önéletrajzzal úgy kell válaszolni az álláshirdetésben írt feladatokra, hogy az olvasó bizonyítva lássa, hogy ezeket a feladatokat el tudod végezni – még akkor is, ha előzetes rutinod ebben a témában nincs.
Mi lehet még érv ilyenkor melletted? Mivel a „versenytársaid” jórészt rutinos, témában tapasztalt, járatos emberek, így a te egyik előnyöd az újdonság iránti lelkesedésed lehet. Ez persze afféle „soft skill”, ami önmagában kevés. Emellett tehát kell a szakmai ismeret, ami esetedben lehet előny: a rutinjaikat követő emberek sok esetben a szakma más ágait már nem látják igazán mélyen, mert abban mélyültek el, amiben napi szinten dolgoztak. A te tudásod ugyan nem olyan mély, mint az övék, de mindenképpen szélesebb körű lehet. Ezeknek az előnyöknek tudatában kell lenned, és az álláspályázatodat már úgy kell felépítened, hogy előkészítse az állásinterjún ezt a témát, úgy, hogy legyen alkalmad mesélni róla.

Megosztás:

Hozzászólás

*