Én olyan helyre nem is jelentkezek, ahol…

  • Megjelent:
E kijelentést sokszor olvasom, hallom, különböző folytatásokkal. Álláskeresési tanácsadóként komoly problémám ezzel, hogy egyes – egyébként igen jó lehetőségnek minősülő – állásokból ezzel azonnal ki is zárja magát az álláskereső.


Pedig, ha állásból keres állást, akkor csak jobban jöhet ki egy jelentkezésből: vagy azt tudja meg, hogy máshol előnyösebb feltételekkel dolgozhat, vagy arra kap megerősítést, hogy nagyon is jó helyen van. Tehát, kifogáskezelés, fordított módon. Igenis jelentkezz, még akkor is, ha a címbeli mondatot úgy folytatod, hogy:

… fizetési igényt kérnek.

Régi bölcsesség, hogy nem azt az embert veszik fel, aki a legjobb, hanem aki elég jó az állásra. Ebben benne foglaltatik az is, hogy nem a legolcsóbb embert keresik – mint ahogy feltételezik, akik tiltakoznak ez ellen – hanem azt az embert keresik, aki szakmailag elég jó és meg tudják fizetni.

Az is tévedés, hogy általában a legolcsóbbat keresnék: a cégek is tudják, hogy a legolcsóbb nem biztos, hogy a legkifizetődőbb. Néha már néhány csalódáson is túl vannak: felvettek valakit, kiképezték, és nem sikerült hosszú távú kapcsolatot kialakítani. Ezért sok cég úgy gondolkodik: lássuk meg, ki mit kér, meg tudjuk-e adni, amit kér, és ha igen, akkor valószínűleg meg is tudjuk tartani.

… fényképet kérnek.

Sokszor valóban indokolatlan a fénykép kérése, hiszen kevés munka van, ahol a külső nagyon számít, azok a munkák pedig leginkább modellügynökségeken jelennek meg, nem normál álláshirdetésekben. Én azt tanácsolom: ha kérik, ha nem, fényképet tenni az önéletrajzra előnyös. Arcot ad a mondanivalónak, „szembenéznek” veled azonnal, el tudnak képzelni a maguk környezetében. Vagy nem, de ez utóbbi azért nem baj, mert ha állásinterjún derül ki, akkor ez már számodra veszteség.

A fénykép a te oldaladról is szűrő, nemcsak a munkáltatói oldalról. Kedvenc példám erre egy lány, aki nyakkendős képet tett fel, demonstrálva, hogy erős lelkületű, a férfiak világában is megállja a helyét, és műszaki végzettséggel műszaki pályára jelentkezett. Ahová felvették végül, ott évekig jól érezte magát, sikeresen megalapozta a karrierjét.

… nem adnak meg cégnevet.

Ez nálunk még valóban probléma, a cégek nyíltabbak lehetnének ez ügyben. De az álláskeresői oldalról nincs reális ok a félelemre: bármikor mondhat nemet, akkor is akár, amikor állásinterjúra hívják, és nem akar az adott cégnél dolgozni. Egyetlen veszélyes helyzet lehet ebben: ha véletlenül valaki a saját állását pályázza meg, és így fogja megtudni a cég, hogy jól gondolták: új embert kell keresni, mert egyik fél sem elégedett a másikkal. Több ezer álláspályázatot írtam, kísértem figyelemmel álláskeresőkkel az elmúlt években, egyetlen ilyen eset fordult elő.

… motivációs levelet kérnek.

Az amerikai típusú, vázlatos önéletrajzok jó tulajdonsága, hogy áttekinthető, lényegre törő. Rossz tulajdonsága, hogy az ember helyett egy profilt mutat, márpedig nem egy profil fog a cégnél dolgozni, hanem egy ember. Az emberi tulajdonságai a cég sikeréhez, fejlődéséhez is hozzájárulnak, ezért fontosak. Miért ezt akarja csinálni, mi motiválja, mit szeretne, mit vár el? Ezeket kell leírni egy motivációs levélben, és ha ezt megértjük, meglátjuk: ez pozitív dolog.

A céget érdekli az ember maga, a lelkével, gondolataival együtt. Nem csak a szakmai profil a fontos, hanem az is, hogy az ember, mint munkatárs, esetleg leendő barát, milyen valójában. Azaz, nem azért kérik, hogy nehéz legyen pályázni, hanem azért, hogy könnyebb legyen ismerkedni.

Megosztás: