8 tévhit az álláskeresésről

Az álláskeresésről rengeteg dolgot hallani, akár az internet bizonyos felületein, akár a közösségi médiában, akár pedig ismerősök elmesélése által. Van, ami hasznos tanács, viszont van olyan, ami gyakran hangoztatott, régóta meglévő tévhit – most ezekről az álláskereséses tévhitekről rántjuk le a leplet!

1. Csak akkor lehet esélyed, ha minél több helyre jelentkezel

Tévhit: Jelentkezz minél több helyre, úgy hamarabb felvesznek!

Valóság:

Az, hogy találsz-e munkát, nem attól függ, hány helyre jelentkezel – hanem attól, milyen helyekre.

Ha rengeteg helyre beadod az önéletrajzod, kevesebb esélyed lesz munkát találni, mint akkor, ha arra szánod az erre fordított időt, hogy a tényleg érdekes és tényleg megfelelő ajánlatokra készítesz egy olyan önéletrajzot, ami kifejezetten az adott pozícióra van szabva.

Az álláskereséssel töltött időben a lehető legtöbb jelentkezés leadása helyett inkább arra koncentrálj, hogy találd meg azokat a helyeket, ami egyrészt, a legjobban szimpatikus neked, ahol legszívesebben dolgoznál, és ahová megfelelő jelölt lennél a képességeid alapján.

Nem kell teljesen új önéletrajz minden egyes pozícióhoz: lehet, hogy már van egy hasonló CV-d egy korábbi jelentkezésből – vagy ha azonos munkaterületen belül mozogsz, akkor mind hasonló – ez esetben elég kihangsúlyozni azokat a részleteket, melyek pont annál a lehetőségnél lehetnek különösen fontosak, legyen szó tulajdonságról, képesítésről, nyelvtudásról, tapasztalatról, stb.

A “minőség vs. mennyiség” ellentétben még inkább a “minőség” oldalát erősíti, ha a testreszabott önéletrajzot mellett motivációs leveleket is írsz a jelentkezésedhez!

Arról, hogy hogyan írj kitűnő motivációs levelet, ami garantáltan hatásos lesz, ide kattintva olvashatsz!

2. Minél kisebb a fizetési igényed, annál nagyobb az esélyed

Tévhit: Előbb veszik fel azt, aki kevesebbet kér a munkájáért!

Valóság: Nem az alapján vesznek fel valakit, hogy mekkora a fizetése igénye. A munkaadók szeretik megfizetni a jó munkaerőt, mert röviden és tömören, megéri nekik, hogy a bérezés hatására termelékeny lesz a munkavállaló. Van viszont olyan eset, amikor ez a termelékenység, és az érte elvárt bér nem igazán arányos – ha nem sikerül jól egy béralku, és a munkavállaló keveselli az ajánlatokat, akkor sajnos azon fog elúszni egy egyébként lehet jó lehetőség.

A kulcs tehát az, hogy a jó szaktudást és az értékes munkaerőt tényleg megfizeti az adott cég – baljós lehet tehát a munkaadó számára, ha a jelölt túl alacsony fizetési igénnyel jelentkezik, mert

  • lehet nem elég szakképzett – legalábbis, ezt sugallja, ha gyanúsan alacsony összeget kér képességeiért cserébe.
  • nincs önbizalma, nem határozott, nem mer fellépni azért, hogy megfizessék tudását – ilyen hozzáállású jelentkező milyen munkáltató számára vonzó?
  • görcsösen próbál megszerezni egy pozíciót, azzal próbál a többiek elé kerülni, hogy rá kevesebbet kell költeni.

3. Minden követelménynek meg kell felelned

Tévhit: Csak akkor jelentkezz, ha minden elvárásnak megfelelsz, másképp esélyed sincs!

Valóság: A legtöbb álláshirdetésben általában jól elkülönülve feltüntetik az állás betöltéséhez szükséges követelményeket, elvárásokat – ezek viszont vagy egy iránymutatás és keretként szolgálnak inkább, vagy el tudnak tekintene néhány hiányától, de attól független a jelölt tényleg teljesen kompetens és alkalmas a feladatkörre

Általában vannak kulcstulajdonságok, amit elengedhetetlenek – például, hogy legyen már valamennyi tapasztalatod, vagy hogy felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezz -, melyeknél tényleg nem tesznek semmilyen kivételt, mert elengedhetetlenek, hogy helyt tudj állni, hogy el tudd végezni a feladataid.

Viszont, ha például nincs konkrét tapasztalatod (vagy nem pont annyi van, mint a megadott) egy adott számítógépes programmal kapcsolatban, de attól független alkalmas lennél a pozícióba és a cégprofilba is passzolsz, akkor van rá esély, hogy inkább azt választják, betanítanak. (Természetesen ez sem olyan mértékben értendő, hogy a grafikust betanítják Photoshop használatra.) 

4. Az összes pozíció fent van az interneten

Tévhit: Csak azokat az állásokat kaphatod meg, amiket látsz a neten!

Valóság: Bár az állásportálokon is rengeteg kecsegtető állást lehet találni, vannak olyan pozíciók, amiket a cégek nem hirdetnek meg, csupán

  • kapcsolati háló segítségével lehet megszerezni.
  • a cég toborzói fejvadász-szerűen keresnek meg vele.
  • a cél weboldalán “karrier”, vagy más hasonló nevű menüpont alatt található meg, általában az oldal egy félreesőbb részén (hogy tényleg csak az találja meg, aki ezért ment az oldalra).

Mivel ezeket a lehetőségeket már megtalálni is kihívás – ha egyáltalán meg lehet őket, és nem ők találnak rád -, így általában különösen nagy presztízzsel, nívóval bíró pozíciókról és/vagy cégekről van szó (a Microsoft-tól vagy a Google-től sem lehet sok nyilvános hirdetést látni például).

Ezért is különösen fontos egyrészt ami a 6. pontban is szerepel, másrészt pedig az, hogy

ne csak te lásd az álláshirdetéseket, de Te magad is legyél látható a lehetőségek számára!

Azaz, amellett, hogy jelentkezel álláshirdetésekre, töltsd fel folyamatosan frissített önéletrajzod állásportálok adatbázisába!

5. Nem fognak utánad nézni az interneten

Tévhit: Ami a neten fent van, az a magánéleted, nincs joguk megnézni!

Valóság: Ha nem rejted el a nyilvánosság elől a dolgaid, akkor az nem is lesz a magánéleted, és bárkinek joga lesz megnézni.

Rengeteg mítosz, tévhit, hír és álhír terjed arról, hogy a közösségi média, vagy úgy összességében az internetes jelenlét mennyire befolyásolja az alkalmasságot vagy az esélyeket egy pozícióra. Az interneten legfeljebb egy-egy felkapottá vált személyes tapasztalat miatt keletkeznek különböző elméletek, de az igazság az, hogy a munkáltatók részéről nincs egységes álláspont a témában. Magyarul,

cégtől függ, mennyire néznek utánad.

Vannak munkaadók, akik ellenőrzik a jelölt Facebook oldalát, esetleg nem-e találnak ott valami olyan tartalmat, ami kizáró ok lenne, ami élesen szembemegy a cég irányelveivel. Vannak, akik a profilok alapján vonnak le következtetéseket az alkalmasságot illetően – és az is megeshet, hogy a Google-ben keresned rá a jelöltre, hátha a korábbi munkahelyei weboldalán találnak valamit.

Ha viszonylag gyakori neved van, akkor a legtöbb keresés ellen gyakorlatilag védve is vagy – vannak viszont ennél precízebb és hatásosabb módszerek is, ha azt szeretnéd, minél kevesebbet lásson jövőbeli munkahelyed az online jelenlétedből.
Az első és egyértelmű nyilván az, ha nem osztasz meg olyan dolgokat, amik rossz fényt vethetnek rád, vagy valamilyen éles álláspontot képviselnek egy ügyben, esetleg politikában.
Ha nem szeretnéd korlátozni a megosztásaid, vagy tisztogatni a korábban közzétett dolgaid, akkor a Facebook adatvédelmi beállítások részénél be tudod állítani, hogy csak az ismerőseid lássák mit publikálsz.

6. A közösségi oldalak csak hátrányt jelentenek

Tévhit: Lenyomozhatnak, és csak akkor vesznek fel, ha tetszel nekik!

Valóság: Megfelelően használva a közösségi oldalak épphogy elősegítik az álláskeresésed. A Facebook profilt általában azzal a céllal ellenőrzik – ha ellenőrzik egyáltalán -, hogy van-e ott valami olyan dolog, ami szembe megy a cég, vagy az ott dolgozók szellemiségével (de ha van is, az 5. pontban írtak alapján ezeket el tudod rejteni). Tehát, ez inkább kizárásra ad okot, mint megerősítésre, mindeközben pedig a LinkedIn-en a szakmai múltnak szokás utána nézni.

Általában nem szokott buktató lenni az, ha valaki kevésbé aktív LinkedIn-en, viszont

sokat hozzá tud tenni a benyomáshoz, ha egy színes és tartalmas profilt találnak ott rólad. 

Sőt, mivel az önéletrajzhoz hasonlóan, a LinkedIn-en is számot tudsz adni tapasztalataidról és képességeidről, emiatt egyes munkáltatók direkt itt kezdenek el jelölteket toborozni, vagy még a pozíció meghirdetése előtt fejvadász módon lehetséges érdeklődőket keresni – és főként ez utóbbiban rejlik az értékes LinkedIn profil igazi ereje.

Hogyan használd a LinkedIn-t sikeres álláskeresésre? Kattints ide, mutatjuk!

7. Ha nem hívnak napokon belül, nincs esélyed

Tévhit: Ha érdekled őket, akkor egyből megkeresnek, ha nem keresnek, akkor annak lőttek!

Valóság: Bár, ha valóban számodra releváns, neked megfelelő állásra pályáztál, akkor általában tényleg jelentkezni szokott az adott cég néhány napon (vagy egy-két héten) belül, de számtalan indoka lehet annak, ha ez nem így történik. És ez az indok nem feltétlen az, hogy nem vagy megfelelő, vagy hogy érkeztek nálad sokkal esélyesebb pályázók is. Gyakran a toborzás közben történnek válatlan dolgok a cégen belül, melyet ők maguk sem láttak előre. Néhány indok, ami miatt lehet nem kaptál egyből telefonhívást:

  • Idő közben betöltötte a pozíciót egy ott dolgozó ismerőse.
  • Fejvadászattal találtak új munkaerőt.
  • A korábbi munkaerőt visszahívták.
  • Más, ott lévő kolléga/kollégák vállalták el a feladatokat.
  • Szervezeti változások miatt nincs szükség az adott pozícióra.
  • Túlterhelt lett a toborzó munkatárs, és priorizál.
  • A toborzási folyamat legelején jelentkeztél, és csak a végén értesítenek mindenkit.

Fontos, hogy ha viszont olyan pozícióra jelentkeztél, amihez nem feltétlen van meg minden képességed vagy tapasztalatod, akkor nagy eséllyel az is okolható amiatt, hogy nem keresnek.

8. Minden a felkészülésen múlik

Tévhit: Ha jól felkészülsz, akkor úgyis megkapod az állást!

Valóság: Bár mi is több cikket írtunk arról, hogyan lehet minél felkészültebben megérkezni egy állásinterjúra, és minél jobb álláskeresési stratégiát felépíteni, a tökéletes felkészülés esetén sem rajtad múlik minden.

Lehet, például semmi gond nem volt az önéletrajzoddal, és tökéletesen megfelelőnek találta a munkaadó, viszont volt olyan jelölt, aki egy fokkal specifikusabban értett az adott munkaterülethez, akit vagy belülről ajánlottak, vagy szimpatikusabb volt személyiségileg – ezek mind olyan dolgok, amik ellen nem nagyon tudsz direkt fellépni. A tapasztalatokon az idő segít legfeljebb, a szimpátia miatt pedig nem érdemes másnak kiadnod magad, mert akkor Te is rosszabbnak fogod érezni a környezetet.

Az állásinterjún még inkább jelentkezik az a probléma, hogy a felkészülés nem elég magában: akármennyi állásinterjús cikket is olvas el valaki, nincs recept arra, hogy milyen kérdéseket tesznek fel, milyen lesz az interjúztató személyisége.

Az interneten található állásinterjús tippek tényleg segítenek bizonyos gyakran jelentkező szituációk megoldásában, és képesek önbizalmat, ráhangolódást teremteni az álláskeresőknél, de minden attól függ, hogy a megszerzett tudás mennyire tud érvényesülni magán az interjún, élesben. Ehhez pedig vagy az improvizációs képességeken kell javítani, vagy a feszültséget, stresszt oldani, vagy tapasztalatokat szerezni a sikertelen interjúkból.

Természetesen, a gond mindezzel az, hogy nem tudod, te rontottál-e el valamit, és te csináltál-e valamit rosszul az önéletrajzodban, a motivációs leveledben, vagy az interjú alatt. Épp ezért fontos, hogy ettől független a lehető legjobban felkészülj – mert minél jobban felkészülsz, annál jobban csökkented az esélyét annak, hogy hibázás miatt nem vettek fel egy állásra!

Most, hogy már tudod mik a tévhitek, ideje megtalálnod álmaid állását! Állásportálunkon garantáltan találsz neked való új munkahelyet! Nézz szét legfrissebb állásajánlataink között, vagy használhatod a keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb lehetőségekről!

Megosztás: