Bármikor előfordulhat velünk, hogy önmagunk vagy gyermekünk egészségügyi problémái miatt, rövidebb vagy hosszabb időre nem tudunk eleget tenni munkavállalói kötelezettségeinknek. Sokan nem tudják, hogy mi a betegszabadság és táppénz közötti különbség, pedig juttatásban is van némi eltérés a kettő között.
A Munka törvénykönyvének szabályozása alapján 15 munkanap áll rendelkezésünkre egy évben arra, hogy betegszabadságot vegyünk ki.
Ha ezeket elhasználtuk, amire több részletben is lehetőségünk van, akkor vehetjük igénybe a táppénzt. A táppénz juttatása három feltételhez van kötve: fennálló biztosítási jogviszony, fizetett egészségbiztosítási járulék és orvos által igazolt keresőképtelenség.
A juttatás időtartama
A táppénz az igazolt keresőképtelenség idejére jár, azonban maximum egy évig vehetjük igénybe. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a munkaképtelenség kezdetét megelőzően legalább egy évig biztosítottak legyünk és ne rendelkezzünk korábbi táppénzfolyósítással. Ha rendelkezünk olyannal az elmúlt egy évből, akkor annak a mértékét le kell vonni az aktuális jogosultságunk idejéből.
ÉRDEKES: Mit kell, hogy tartalmazzon a munkaszerződés?
Ha a gyermekünk betegsége miatt kérvényezzük a juttatást, abban az esetben a gyermek életkorától és a családi állapotunktól függ az időtartam. A táppénz minden napra jár, a szabad- és munkaszüneti napokat is beleértve, ellentétben a betegszabadsággal, ami csak a munkanapok idejére vehető igénybe.
A juttatás összege
A táppénz összegének megállapításakor több szempontot is figyelembe kell venni. Elsősorban az a jövedelem határozza meg, amelyet a munkaképtelenség előtti időszakban a biztosított kapott. A megállapított táppénz összege a biztosításban töltött időtől és az esetleges kórházi ápolás költéségétől is függően, a napi átlagkereset 60%-a vagy 50%-a lehet, míg a betegszabadság ideje alatt a jövedelmünk 70%-ra vagyunk jogosultak.
További információkkal és az igényléshez szükséges nyomtatványokkal kapcsolatban ide kattintva tájékozódhat.
