Varázsszó a “külföldi munka”

Bármilyen külföldi munkalehetőséget hirdetnek is meg a külföldre közvetítő vállalatok, sok esetben olyanok is jelentkeznek, akiket csak a “külföld” szó hívogat, holott nem felelnek meg a felhívásban megfogalmazott elvárásoknak – fogalmazott a Napi Gazdaságnak Szekeres Katalin munkaerő-közvetítő marketingvezetője.

A szakértő példaként említette azt a norvég lehetőséget, amelyre bármilyen olajipari tapasztalattal rendelkező mérnökök jelentkezését várják most is, de számos esetben adják be életrajzukat alulképzettek is.
Ez is azt támasztja alá, hogy egyre többen keresnek külföldön munkát olyanok, akik korábban nem gondoltak erre komolyan – tette hozzá Szekeres. A nyelveket jól beszélő és kifejezetten külföldi tapasztalatot szerezni akaró “kivándorlók” eddig is megtalálták maguknak a kinti lehetőségeket, az viszont új, hogy most többen “kényszerből keresik” a határon túli megélhetési lehetőségeket – gyakran nem is karrierépítés céljából hagyják el az országot.
25 év alattiak mennének leginkább
A munkakeresők tábora vegyes, elsősorban a 20-25 éves korosztályból érdeklődnek a legtöbben a nem magyarországi lehetőségek iránt, közülük is elsősorban a szakképzetlenekre jellemző az elvándorlási szándék.
25-35 év között: inkább diplomás érdeklődők
A 25-35 évesek köréből viszont inkább a diplomások mennének, a 40 év felettiek esetében nem állapítható meg általános trend. A munkaadók oldaláról a legnagyobb igény mérnökökre és informatikusokra van, akik magas szinten beszélnek nyelveket, továbbá “előszeretettel” keresik a szakmunkásokat is, bár a nyelvtudástól itt sem tudnak eltekinteni a vállalatok. A cégek ugyanakkor gyakran biztosítanak nyelvi képzést vagy úgy próbálják szervezni a munkacsoportokat, hogy legalább egy munkavállaló legyen a csapatban, aki jól beszéli a szükséges idegen nyelvet. Továbbra is az egészségügyben dolgozókra – orvosokra, szakápolókra – van a legnagyobb igény.

HR Portál

Megosztás:

Hozzászólás


*