Utálnak a munkatársaim: mit tegyek?

Negatívan ítélkeznek rólunk munkatársaink? Megjegyzéseket tesznek, hogy milyen rendetlen az asztalunk, milyen csúnyán eszünk és egyéb kritikákkal illetnek? Cikkünkből megtudhatja, mire érdemes figyelni és mit kell tenni a sikeres munkahelyi beilleszkedés érdekében.

Nyilvánvaló, hogy az olyan szélsőséges rosszindulatú cselekmény, mint a diszkrimináció vagy a zaklatás a munkahely elvesztéséhez vezethet. Ugyanakkor a kisebb irritáló megjegyzések is árthatnak a teljesítménynek és komoly falakat építhetnek a munkatársak között.

Nagy ellenérzést válthatnak ki a munkatársakból, ha az íróasztalunk nagyon koszos, vagy ha csámcsogva eszünk az íróasztalnál – közölte Charles Purdy, a Monsters.com munkaügyi honlap vezető szerkesztője a Wall Street Journalnak (WSJ).

Miért nem tudunk beilleszkedni?

Annak, hogy ha valakit nem kedvelnek a munkahelyén, több oka is lehet – mondta a HR Portálnak Joó Zsuzsanna karrier tanácsadó. Sokszor előfordul, hogy az illető személyisége nem passzol az adott céghez, illetve az ott dolgozó csapathoz. Ilyen lehet például, ha lassúak, nyugodtak vagyunk, és bekerülünk egy dinamikus emberekből álló teambe.

Egy másik gyakori ok, hogy nem bírjuk az adott munkakultúrát (lásd állami vállalatok, kkv-k, multinacionális cégek). Hogy ez ne fordulhasson elő, segíthet a pályaorientáció. Fontos azt is megtudnunk, hogy a leendő szervezet, ahova szeretnénk menni, milyen méretű, illetve milyen kultúra jellemző rá. Érdemes ezt is figyelembe venni, nem csak a státuszt és a fizetést nézni, amelyek alapján a legtöbben döntenek – hangsúlyozta a szakember.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a munkahelyen a negatív ítélkezést, a szakértők azt tanácsolják, hogy kerüljük el a következő viselkedési formákat:

1. “Benyalni” a főnöknek

Az, aki folyamatosan megy a főnök után, mint egy pincsi kutya, hogy megkedveltesse magát, kiválthatja a munkatársai rosszallását – figyelmezet Meredith Haberfeld karrier coach a WSJ-nak nyilatkozva. Az is a kiközösítéshez vezethet, ha az illető nem közeledik a társai felé és soha nem biztosítja őket, hogy támogatja az ötleteiket. Ezek után nem csoda, hogy senki nem akart együtt dolgozni vele. Szintén rossz lépés lehet, ha valaki elveszi másoktól a munkáját és mások feladatait is magára akarja vállalni. Ezek az emberek a legtöbbször önzőek és hiteltelenek, ami miatt nehéz velük együttműködni – tudatta a szakember. Hozzátette: ahogy haladunk előre a karrierünkben, egy bizonyos ponton túl nemcsak arra van szükségünk, hogy a főnökünk szeressen, hanem a munkatársak és sokszor a kezdő kollégák támogatására is.

2. Negativitás

Az alkalmankénti kis pletyka enyhíti a stresszt. Ugyanakkor ha valaki túl sokszor kibeszéli a munkatársait, az rossz színben tüntetheti őt fel. Néha jó kibeszélni a főnököt, de az a személy, aki állandóan panaszkodik, széles körben nemtetszést válthat ki – emelte ki Purdy. A negatív hozzáállás miatt az emberek úgy érezhetik, hogy az illető nem jó munkatárs.

A Monsters.com 2011-es felmérésében a válaszadók arról számoltak be, hogy azok, akikről a többiek pletykálkodnak, sokszor túl hangosak és rendetlenséget hagynak maguk után.

Minden munkahelyen előfordul pletykálkodás, a munkatársak beszélnek egymásról, hiszen a munkahelyen nem gépek dolgoznak, hanem érző emberek, így kíváncsiak vagyunk a társainkra – közölte Joó Zsuzsanna. Hozzáfűzte: gyanús, ha valaki kevés információt ad magáról, ezért ha zárkózottabb típusok vagyunk, akkor oda kell figyelni, hogy legalább apró momentumokat a kollégáink elé tárjunk az életünkből.

Az alkalmazottak általában nem nézik jó szemmel, ha félbeszakítják őket vagy figyelmen kívül hagyják, illetve nem értékelik az elképzeléseiket – írja Peter Post szakember, aki a témában publikált. Ezek azok a dolgok, amelyekre az emberek sokáig emlékeznek. Általában az ilyen munkatársat sokan támadják, lenézik őt és úgy néznek rá, mint egy zsarnokra, akivel nem akarnak kapcsolatot létesíteni.

Ha egy illetőre gyakran panaszkodnak, hogy nem megfelelően viselkedik, akkor el kell gondolkodnia, hogy változtasson a magatartásán. Ugyanakkor ha valakit bántanak és az nem jogos, akkor a kezdetektől ki kell állnia magáért. Csak azért, mert megsértődünk valamin, még nem biztos, hogy az látszik is rajtunk – nyilatkozta Art Papas, a TheFit.com alapítója. A szakember egy olyan holnapot hozott létre, amelyen keresztül a munkavállalók névtelenül panaszkodhatnak a vállalati kultúrára.

3. Rendetlenség

A rendetlenség, különösen a közös helyiségekben és a megosztott munkaterületeken, kiválthatja a negatív ítéleteket. Az otthagyott élelmiszer, amely elkezd rohadni, igazán frusztráló lehet – figyelmeztet Post.

Egy, az Adecco személyzeti tanácsadó cég friss felmérésében a résztvevők többsége azt mondta, hogy az emberek jobban tudnak teljesíteni a munkahelyükön, ha tisztaság van, bár néhány nézet szerint a rendetlenség lehet az elfoglaltság jele is, míg mások úgy látják, hogy az inkább a lustaságot jelzi.

4. “Box” etikett

Azokban az irodákban, ahol kevés ajtó van és sok box, az etikett betartása nagyon fontos lehet (lásd zajok). Hal vacsoránk megmelegítése a mikrohullámú sütőben az irodában szintén nem túl jó ötlet. A munkatársak azt is megérzik, ha nem tisztálkodunk, miután bebiciklizünk a munkahelyünkre. De egy hangosan társalgó is a “fő” elkövetők között lehet. Ha arra van szükségünk, hogy koncentráljunk és valaki állandóan csacsog, az zavarja a munkát – mondta Margaret Fiester, a Society for Human Resource Management humánerőforrás-tudásközpont ügyvezető igazgatója.

5. Nem passzolunk a céghez

Fontos, hogy valaki passzoljon a munkahelyi kultúrához. Ebbe beletartozik, hogy milyen ruhákat veszünk fel vagy hogy miként fejezzük ki magunkat. Papas felidézte, hogy az egyik meetingen, amelyen részt vett, az egyik kollega csúnyán beszélt. Mint mondta, ez már harmadik alkalommal fordult elő és ezzel teljesen hiteltelenné vált.

A vállalatok olyan magatartási kódexet is létrehozhatnak, ami az e-mailekre vonatkozik. Lehet, hogy valaki túlságosan rideg a levelezés során vagy mindig sürgető megjegyzéseket tesz illetve mindent “cc-z”- közölte Purdy. A titkos másolat szerinte szinte mindig veszélyes gondolat. Ha ezt gyakran megtesszük és közben másokra teszünk a levélben megjegyzéseket akkor alattomosnak tarthatnak minket.

Joó Zsuzsanna úgy vélte: bár segíthet egy etikai kódex létrehozása a beilleszkedésben, sokszor azonban az csak lózungokból áll, amire nem igazán figyelnek oda az alkalmazottak. A kkv-knál a legtöbb esetben nem is létezik ilyen, vagy ha igen, akkor sokszor csak lemásolják azt valahonnan, hogy megfeleljenek a törvényeknek, nem valós igényekre épül.

Figyeljünk az első időkben

Előre nem tudhatjuk, hogyan kell majd viselkednünk az adott munkahelyen annak érdekében, hogy beilleszkedjünk, ezért az első pár hétben figyelnünk kell a többieket – hangsúlyozta a szakember. Ilyen lehet például, hogy a férfiak kezeznek-e, a munkatársak együtt mennek-e ebédelni vagy hogy a dohányosok hol gyújthatnak rá. Meghatározó szerepe van ebben az új dolgozónak, de nagy a felelőssége a vezetőnek, HR-esnek is, hiszen nekik kell megoldani, hogy valaki fogja az új kollega kezét, legyen az egy régi munkatárs vagy egy mentor. Már csak azért is nagy hangsúlyt kell erre fektetni, mert a munkába állás élen áll a stresszkeltő tényezők között. Sokszor szabályzatba is belefoglalják, kinek mi a teendője, ha egy új munkatárs érkezik a céghez.

A próbaidő viszont az új belépőnek is szól, vagyis ő is önként felállhat, ha úgy érzi, nem az ő világa az új munkahely, vagy ha esetleg bántják, megalázzák a többiek. Minden esetben fontos az önmenedzselés, az interjún is bátran rákérdezhetünk, hogy például mi szerepel az öltözködési kódexben vagy hogy milyen íratlan szabályok vannak, amelyekre érdemes odafigyelni.

A kommunikáció segíthet

Ha az új munkatárs és a vezető erőfeszítése ellenére – vagy épp ennek hiányában – mégis megtörtént a kiközösítés, akkor érdemes a kommunikációt előtérbe helyezni. Vagyis le kell ülni a feleknek, és érzelemmentesen, a tényekre hivatkozva átbeszélni a helyzetet, hiszen a legtöbb esetben lehet javítani a viszonyokon. Ugyanakkor ehhez a hajlandóságnak is meg kell lennie mindkét részről.

Kővári Zsuzsa

HR Portál

Megosztás:

1 hozzászólás

  1. kata · 2012/11/07

    ha ez ilyen egyszerű lenne….csakhogy a rágalomnak, a pletykának épp az a lényege hogy nem lehet nyílttá tenni, sem megbeszélni hisz a terjesztő nem fog elismerni semmit épp ellenkezőleg: tagad, még ő sértődik meg legjobb védekezés a támadás – alapon esetleg sírni kezd. Csak szellemeket kerget az áldozat ha úgymond ön – menedzsel. Ilyen érzelemmentesen s tényszerűen csak az tud előhozakodni mint cikkben nyilatkozók, akik soha nem jártak a mobbingolt áldozat cipőjében. Hogy is mondják, aki nem tudja, tanítja.

Hozzászólás


*