Miért nőtt meg az álláskeresés időszaka?

A válság kirobbanása óta az elhelyezkedés időszaka megnőtt. Önmagában persze nem csak a válság tehet róla, hiszen a teljes munkaerőpiac átalakulóban van, az Egyesült Államokban rohamosan nő a szabadúszói alkalmazás, Európában egyre többen dolgoznak egyre távolabb otthonuktól. A legfőbb változásokról, tendenciákról Marton Krisztina HR-szakértő nyilatkozott.

 

Állástípusok változása

 

Munkáltatói és toborzási szempontból tekintve a piaci igények és a kialakult kínálat – különösen egyes iparágakban – az egymáshoz való alkalmazkodás hiányában eltávolodtak egymástól.

Kialakultak az ún. “sztárpozíciók”, mint például a sales, az IT, ahol munkaerőhiány van, mert olyan különleges, specifikus szaktudáselemeket igényelnek, melyek mindegyikével csak nagyon kevesen rendelkeznek. Így a megfelelő szakember megtalálása (“levadászása”) fél évbe is telhet.

Emellett megmaradtak az “egyéb” állások, ahol a gazdasági, piaci szűkülés hatására túlkínálat jelent meg. Túl sok a jelentkező, akiknek nagy része alkalmatlan az általuk kiszemelt állás betöltésére, mert a vágyaik vezérlik őket az állások megpályázásánál, nem pedig a józan ítélőképesség. Ők sokszor tájékozatlanok a pályázat feltételeiről, ezért rengeteg önéletrajz érkezik egy-egy pozícióra vonatkozóan, aminek feldolgozása vállalati oldalról rengeteg időbe telik – jelzi Marton Krisztina, a CV&More HR-szakértője.

Ezzel párhuzamosan az álláskeresői tájékozatlanságból fakadóan nagy a visszalépők aránya. Ebből sokszor az következik, hogy a lejárt álláshirdetéseket újra meg kell hirdetni, így a toborzási folyamat újrakezdődik.

A szakemberek szerint a kialakult álláspiaci strukturális hiányhoz/többlethez jelentősen hozzájárult a képzés és a piaci igények egymás mellett történő elhaladása. Az esetleges átstrukturálásból eredő hatás is csak hozzávetőlegesen 5 éves távlatban tud érvényesülni Marton Krisztina szerint.

 

A kiváltó tényezők

A munkavállalói oldalról az álláskeresési idő megnövekedésének egyik fő kiváltó tényezője az, hogy a szűkülő munkaerőpiac hatására, a mennyiségi “vágyvezérelt” munkaerő-kínálat vált dominánssá. Ezzel az a munkaerő-kínálat, amely eddig relevánsabban, hatékonyabban pályázott, háttérbe kerül.

Munkáltatói oldalról az látszik, hogy a változó gazdasági körülmények miatt lassúvá és bizonytalanná vált a belső döntéshozás. Sok helyen létszámstop van, ahol nincs, ott jelentősen csökkent a toborzásra fordítható büdzsé, ami még alaposabb (lassabb) döntéshozatalt eredményez.

A kommunikációs technológiák egysíkú alkalmazása 

Pályázói oldalról az önéletrajzzal történő pályázás 3-4 kattintással megoldható, ami egy már előre elkészített sablonos önéletrajz esetén 1-2 percet vehet igénybe. Az álláskeresők jelentős részénél alakult ki ez a szokás, felfedezték azt, hogyan tudják számukra kényelmesebb és gyorsabb (de nem hatékonyabb) módon kihasználni az e-mail és az internet adta lehetőségeket.

Vállalati oldalról nézve a HR sokszor tehetetlen a beáramló önéletrajz áradattal szemben. Nem tudja jól lekövetni a pályázatokat, mert – néhány vállalattól eltekintve – nincs automatizált megoldása az önéletrajzok feldolgozására és a digitális, kereshető formátumban való tárolására. Főleg emiatt az összes pályázat feldolgozása esetén fajlagosan csak nagyon kevés időt tudnak fordítani egy-egy önéletrajz átnézésére – ez sok esetben 1-2 perc, mondja a szakember.

Érdemes tovább sodródni az árral, vagy szembe úszni vele?

A fenti makrogazdasági tényezőkre vonatkozó vállalati/munkavállalói ráhatás nehezen mérhető, ezért ott érdemes beavatkozni, ahol ennek mikroszinten mérhető hatásait értelmezni lehet. A pályázási rendszer online-alapúvá tétele ilyen megoldás.

A HR-szakemberek számára az aktuális toborzási feladatra szabható, de mégis automatizált kiválasztási rendszerre építhető jelentkezői adatbázis megléte jelenti a megoldást, melyben a hagyományos önéletrajzok helyett online szakmai profilokat hoznak létre az álláskeresők, és így a HR-esek sokkal hatékonyabban tudnak foglalkozni minden egyes potenciális pályázóval. Ez a pályázónak is jó, hiszen ha potenciális jelölt lehet egy adott pozícióra, akkor esélyt ad magának arra, hogy ne hulljon ki rögtön az első rostán – teszi hozzá Marton Krisztina. Így a tömeges önéletrajz beáramlás egyszerűen kezelhetővé és visszakereshetővé válik majd, és az álláskeresés idejét is lerövidítheti.

HR Portál

Megosztás:

5 hozzászólás

  1. Madarász Gyula · 2012/07/24

    Azt tapasztalom, azok a cégek tudnak rövidebb idő alatt a keresett szakembe-
    rekhez jutni, ahol az adott terület szakmai vezetőihez jut viszonylag hamarabb
    egy pályázó. A több lépcsős kiválasztási rendszer időhúzásnak tűnik némely
    esetben. Belátom a HR-eseknek is kell munkát biztosítani, de Ők nem minden
    alkalommal képesek a megfelelő megfelelő szakmai szempontok értelmezésé-
    re. Ezért nagyon lelassulhat egy kiválasztási folyamat.

  2. dolfi · 2012/07/24

    Szerintem a sok a fóka, kevés a vadász elve sok dolgot felborít. Például egy pályázatban a cég leírja, hogy mit kínál. De azokból sokat nem lehet megtudni, a szokásos fiatalos csapat, jó kereseti lehetőség, előmenetel lehetősége és jó hangulatú csapat és munkahely. Az azonban nem derül ki, hogy ténylegesen milyen feladatokra is köteleznek majd, aztán amikor kiderül, akkor jönnek a visszalépések. A másik pedig, hogy rengeteg álláskereső van, kevés a munkahely és az álláskeresők már mindennel próbálkoznak. Mivel nem tudnak megélni, ezért olyan munkakörökre is pályáznak, amikhez nincs is kedvük, de valamit dolgozni kell. A munkáltatóknak elvileg jó lehet ez a magas munkanélküliségi ráta, hiszen válogathatnak, de vissza is élhetnek vele, hiszen vannak emberek, akik irreálisan alacsony bérért is vállalnak munkát, csak azért, hogy túléljék a mindennapjaikat. (Pedig olcsó húsnak híg a leve!) Mindenesetre megoldás lehet a minimálbért jelentős megemelése. A dolgozók reálisabb bért kapnának, s nem kerülnének pozícióba a túl olcsó munkát végző szakemberek. drasztikusan, s akkor

  3. Organizmus · 2012/07/24

    Aha. Jó kis duma. 🙂 Az állandóan hirdetett állások zöménél nem akarnak fizetni, ezért hagyja ott mindenki, sajnos, ez az interjún még nem derül ki, de pár nap után már nagyon is tudható. Többször is jártam így, érdekes, hogy éppen sales területen. Bizony, nem érzem magam alkalmasnak arra, hogy ingyen termeljem a profitot kizárólag mások zsebének hízlalására. Erre valóban meg kell találni az alkalmas balekokat. De nem találják! Hogy lehet ez? 😀 Honnan van ennyi tájékozatlan ember??? Hát onnan, hogy hazudnak az interjún. Nettó 100 alapbért+jutalékot ígérnek, majd lassan kiderül, hogy ennek a fele sem igaz. Tájékozatlan, akit falsul tájékoztatnak, valóban. Rengeteg a csaló munkáltató, ez az igazság, olyan helyre, amelyet állandóan hirdetnek, nem szabad beadni az önéletrajzot. Ugyanis a ” mennyiségi “vágyvezérelt” munkaerő” pusztán csak fizetésért szeretne dolgozni, mégpedig annyiért, amennyit ígérnek, ez minden vágya. 🙂 Érdekes…Milyen érzelmesek!:-) Hát, miért nem jó nekik az ingyenmunka? 😀

  4. Musulin Béla · 2012/07/24

    Ezt felismerték az nfsz.hu honlapján, de használhatatlan a rendszerük (kiptóbálhatták volna…)
    Hiába ajánlottam segítségemet, az álláskeresõk számát szaporítom…
    Fura magyar helyzet.

  5. Iványosi-Szabó Zoltán · 2012/08/11

    Az gondolom, hogy a mai változó világban érdemes az álláskereséshez, karrierépítéshez az új korszerű módszereket, szakembereket igénybe venni!
    Egy hosszútávú átgondolt karrier megtervezéséhet, megvalósításához szerintem mindenképpen jó szolgálatot tesz egy karrier szakértő, de leginkább egy képzett edző, karrier coach szolgálata!