Minden ember kiéghet – tünetek és teendők

burnout szindróma, az ENSZ felmérése szerint 2030-ra első helyen állhat a halálozási listán. Leginkább azokat veszélyezteti, akik sok ingerült emberrel találkoznak munkájuk során, illetve lelkileg megterhelő élményeket élnek át. Munkaalapú társadalmunknak jócskán van szerepe a tünetegyüttes terjedésében, de azért egyes vállalatok igyekeznek tudatosan megelőzni a kiégést.

A burn out angol kifejezés, jelentése kiég, elég. A magyar nyelvben mielőtt elterjedt volna e szindróma magyar megfelelője, ezen igét legfeljebb a villanykörte izzószálának elszakadására, esetleg egy helység tűzesete kapcsán használtuk. Ám a betegség megjelenésével új jelentés társult a meglévőkhöz. De mit értünk burnout szindróma alatt? – Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus írta le először a kiégés fogalmát a hetvenes években, azóta sok meghatározása született. Ami közösnek tűnik, hogy a hosszú ideig fennálló érzelmi megterhelés, stressz hatására a személy fizikai, lelki és érzelmi kimerülés állapotába kerül, és ezt a szokásos módon nem tudja megoldani.

A kiégés testi tünetekben is jelentkezik, ilyen az alvászavar, a testsúlyváltozás, pszichoszomatikus tünetek, kipihenhetetlen fáradságérzés vagy a gyakori megbetegedés, de jellemző a krónikus szorongás, a kényszerképzet, a depresszív reakció, az érzelmi távolságtartás, az ingerlékenység, a gyakori balesetezés és a táplálkozási zavar is.

Négy fő szakasza van a kiégésnek

  1. Kezdeti nagy lelkesedés: energikus, reményteli fázis, legtöbbször elvárásokkal. A legkedvezőbb ezen a szinten beavatkozni, a realitások hangsúlyozásával.
  2. Stagnáció: alacsonyabb aktivitás, a mozdulatlanság élménye. Intervencióban a mozgósítás, képzések, tréningek kerülnek előtérbe.
  3. Frusztráció: a hivatás hatékonysága, értéke megkérdőjeleződik. Ekkor hatékony lehet a pozitívumok láttatása, az elnyomott energiák felszabadítása, a változtatás lehetőségének megmutatása.
  4. Apátia: ekkor a frusztráció elleni védekezés jelenik meg. A személyre a kihívások kerülése jellemző. A beavatkozás célozzon meg új, reális célok és involváció megtalálását.

Van egy 12 vagy 13 lépéses modell, ami részletesebben írja le ugyanezt.

Mi a megoldás?

Segítő foglalkozásúk esetén a legfontosabb a szupervízió, amely egy olyan egyéni vagy csoportos lehetőség, melynek keretében a dolgozó, szakember segítségével, a munka során keletkező saját érzéseinek a feldolgozásában, strukturálásában kap segítséget. Ezen folyamat segít meghúzni az optimális határvonalat a túlzott érzelmi bevonódás és a hatékony segítő viselkedés között. Az üzleti szférában a coaching lehet ehhez hasonló, ott azonban nem a feltáráson, hanem a megoldás keresésén van a hangsúly. A külső szakember abban segíti a klienst, hogy belső erőforrásainak mobilizálásával ő dolgozza ki saját megoldásait (így tehát a kiégés egyik fontos elemére hat, hiszen a személyes hatékonyságérzést növeli, mely érzés csökkenése a kiégés egyik nagyon fontos jellegzetessége). Ha azonban nem javul a dolgozó állapota, érdemes megfontolni az átmeneti visszavonulás lehetőségét. Amikor pedig már mentális illetve szomatikus tünetek is jelentkeznek, szakembert (pszichiáter, pszichológus) kell bevonni.

HR Portál – Gyimóthy Éva

Megosztás:

1 hozzászólás

  1. Brezenák Alexandrina · 2011/12/13

    Én ott tartok…és amit szomoruan tapasztalom hogy minden munka ajánlás ugy kezdödik hogy nagy munka birás és nagy stress biró képesség….ha engem kérdezz valaki, a munka és az egészség nem jár együtt…vagy egyik vagy a másik…”a munka gyögyit” -arra tanitott az apám….gyakran is jütt az eszembe!!!…lehet hogy ez igaz volt 50 évvel ezelött…ma már elavult…javasolnék egy emberbaráti,barátságos,humánus,empatikus munka környezetet biztositani mindenkinek…jó lenne ha nem tévesztenék össze az embert egy japan robottal…ez egy új kór…új elvek,új megoldásokat kivánn…csak gyözünk kivárni.Elnézést az öszinteségem miatt…manapság ez is egy luxus!..de ha tudok,élek vele.
    Szép napot!
    Brezenák Alexandrina

Hozzászólás


*