Fejvadászat: beleférnek-e kisebb hazugságok?

Feltétlenül gátlástalannak kell lennie a fejvadásznak, és hazugságokhoz kell folyamodnia, hogy megszerezzen egy tökéletes jelöltet? Szabad-e állásajánlattal zavarni valakit a munkahelyén, munkaidőben? Milyen írott és íratlan szabályai vannak a fejvadászatnak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ cikkünk, amelyben magyar szakemberek is véleményt mondanak a témában.

Szabad-e munkahelyen zavarni a jelöltet?

Hajdu Zoltán fejvadász, a SmartStaff Kft. ügyvezetője a blogbejegyzésre reflektálva a HR Portállal közölte: a fejvadászat alapszabálya, hogy jelöltet nem keresünk meg a munkahelyén. Szerinte nem szabad munkahelyi e-mail címre írni és a munkahelyen felhívni a jelöltet. Ennél még az is jobb, ha valamilyen közösségi oldalon kap üzenetet. Ha mégis arra kényszerülnének, hogy valakit a munkahelyén érjenek el, akkor is jobb úgy felhívni, hogy: “Üdvözlöm! Egy fejvadász cégtől keresem bizalmas ügyben. Kérhetnék Öntől egy mobilszámot, amelyen tudnánk nyugodtan beszélgetni? Küldtem Önnek egy üzenetet is Facebookon…” Ugyanez vonatkozik a munkaidőben való megkeresésre is. Gyakran a jelölt nem tud a munkahelyén nyugodtan beszélni, ha körülötte ott állnak a kollégái. Minden telefonos megkeresés első kérdése, hogy alkalmas időben hívjuk-e – tette hozzá.

Ebben a szakmában a hitelesség a legfontosabb, amennyiben ezt valaki másként gondolja, akkor csak rövidebb távon tervez – véli Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. cégvezetője. A fejvadászat, felsővezetői közvetítés illetve kiválasztás, mint minden emberi kapcsolat, bizalmi alapokra épül, és ebbe kivételesen még a füllentés sem fér bele sem a megbízó, sem pedig a kiválasztott célszemély részéről. Azt tudni kell, hogy felsővezetők esetén sok esetben 6-12 hónapos garanciát kell vállalnia az adott fejvadászattal foglalkozó cégnek, ebbe nem fér bele egyik fél megtévesztése sem, hiszen csodák nincsenek, előbb vagy utóbb minden kiderül – hangsúlyozta.

Tapasztalata szerint ez tipikusan az a szakma, ahol nagyon sok speciális piaci ismerettel, kapcsolatokkal kell az adott fejvadásznak rendelkeznie. A kapcsolatépítést sok esetben finom, diplomatikus módszerekkel, rávezetéssel is el lehet érni, és amennyiben a kiválasztott célszemély is határozott elképzeléssel rendelkezik, akkor a siker borítékolható. Amennyiben a megbízó nem tud, mer vagy akar dönteni vagy várja a még jobb jelöltet, abban az esetben jól jöhet és kell is a határozott fellépés. Ugyanez igaz a levadászott felső vagy középvezetőre is. Ha csak ajánlatokat vár és elégedett a jelenlegi munkakörével, akkor a fejvadásznak meggyőzőbbnek kell lennie, ha célt akar érni, ellenkező esetben a megbízást nem tudja teljesíteni, nem lesz üzlet.

Hajdu Zoltánnak szintén az a véleménye, hogy semmi sem adhat indokot a hazugságra, amikor pedig tárgyalásra kerül a sor, az kemény üzleti alku kérdése. Hozzátette: azt képviselik, hogy őszinteséggel lehet célt érni. Felsővezetők körében ritka az aktív álláskereső és általában kicsi is a hajlandóságuk a váltásra. Az agresszív, erőszakos viselkedés azonban meglehetősen visszás és nem is hoz eredményt. Szerinte a meggyőzés eszközei alkalmazhatóak, de csak akkor célravezető, ha van személyes kapcsolat a jelölttel. Finomabb módszerekkel is célt lehet érni, hiszen közösek az érdekek. A jelölt szeretne egy nagyobb kihívást jelentő és jobban fizető munkát, a fejvadász és a megbízó pedig szeretné a legkiválóbb és legmotiváltabb jelölttel betöltetni a pozíciót.

Hozzáfűzte: ha valakit megkeresnek egy közösségi oldalon és nem válaszol, bizonyos idő elteltével küldenek neki még egy üzenetet, de semmiképpen sem kényszerítik válaszadásra. Emellett nem hívogatnak senkit a munkahelyén. Ennek az az egyszerű oka, hogy senkit sem lehet rábeszélni arra, hogy munkahelyet változtasson. Mint hangsúlyozta, az a fontos, hogy a jelöltet érdekelje a pozíció, neki kell majd bejárnia minden reggel és a pénz nem lehet az egyedüli motivátor. A fejvadászra sem vet jó fényt, ha a munkavállaló rövid időn belül feláll a cégtől.

Egyre többen kutakodnak közösségi portálokon

Úgy tűnik, van némi különbség külföldön és itthon a tekintetben, hogy miként keresik fel a megfelelő jelöltet. Az említett külföldi fejvadász ugyanis a munkahelyükön is felhív embereket és e-mailekkel is bombázza őket, illetve új módszereket is bevet, hogy magukhoz vonzza a jelölteket a versenytársaktól. Mint írja, folyamatosan figyeli a LinkedIn közösségi portált és kutatja a helyi olaj- és gázipari hírekben a neveket. Ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy nem hazudik senkinek. Elmondja a lehetséges jelölteknek, hogy ki is ő és megkéri, hogy győződjön meg róla, tud-e szabadon, bizalmasan beszélni. Nem akar senkire sem ráerőszakolni egy pozíciót, és ha valakit nem érdekel egy ajánlat, akkor elköszön tőle, csupán az elérhetőségeit adja meg, hogy ha aktuális lesz, akkor tudja keresni őt. Tehát úgy véli, hogy a fejvadász igen is lehet etikus. Bár a verseny óriási, mégis az őszinteség a legjobb politika.

Dénes Rajmund Roland szerint Magyarországon a közösségi portálok nem alkalmasak a közép- és felsővezetői keresésre, mert az adatokkal történő visszaélések, személyes adatok védelme miatt sokan nem írják be a munkahelyüket, de még azt sem, milyen piaci területen dolgoznak. Azt viszont el kell ismerni, hogy a XXI. század egyik hatékony kommunikációs csatornái a közösségi portálok, így barátok, ismerősök egy adott pozícióra alkalmas jelölt felkutatásában hatékonyan tudnak segíteni – hangsúlyozta.

Hajdu Zoltán erről másként vélekedik, szerinte pont ezen az úton tudják első körben elérni a jelölteket. Ezek közül a LinkedIN-t emelte ki, amely kifejezetten szakmai közösségi oldal. A LinkedIN előnye, hogy közép- és felsővezetők is megtalálhatóak rajta, ráadásul egy alaposan kitöltött profil majdnem annyi információt tartalmaz, mint egy önéletrajz. Az a tapasztalat, hogy alapos kutatás mellett a megkeresettek körülbelül 70 százaléka válaszol és a válaszadók nagyjából 90 százalékát érdekli is az ajánlat. Emellett a Facebook is hasznos lehet, ha valakit másképpen nem lehet elérni – fűzte hozzá.

Mekkora a fejvadász-piac?

Nemzetközi cég magyar leányvállalatának kutatása szerint a hazai multinacionális cégek leányvállalatai 40-45 százalékánál van a kulcspozíciókat érintő kiválasztás folyamatban, mely enyhe növekedést mutat 2010 utolsó negyedévéhez képest. A felsővezetői pozíciókat a legritkább esetben hirdetik meg online, sokkal inkább fejvadászokat alkalmaznak a cégek. Egy 2010. októbere és 2011. januárja között végzett felmérés szerint a munkavállalók 12 százaléka találja meg munkahelyét munkaerő-közvetítő vagy fejvadász cég segítségével. A fenti adatok alapján – Hajdu Zoltán becslése szerint – a fejvadászat jellegéből fakadóan a teljes toborzópiacból körülbelül 5-10 százalékot hasíthat ki.

HR Portál

Megosztás:

Hozzászólás


*