Esélyek és elvárások – mi vár a pályakezdő álláskeresőkre?

A 2008-ban diplomázott hallgatóknak munkakereséskor még elegendő volt 24-25 jelentkezést elküldeniük, 5 állásinterjú alatt pedig többnyire munkát is ajánlottak nekik. A két évvel később végzetteknek már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük és állásinterjúból is több, átlagosan 7 kellett a sikerhez. A fiatal munkavállalók közel fele első munkahelyén dolgozik, havi nettó átlagkeresetük 160 ezer forint – többek között ezekre az eredményekre világított rá a Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatása.

A 2008-ban diplomázók körében magasabb volt a végzéskor már aktívan dolgozók aránya

A megkérdezett 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel 43 százaléka az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 86 százalékuk a szakmájában helyezkedett el. A végzéskor még főállással nem rendelkező hallgatók munkakeresésük során átlagosan 30 helyre küldték el önéletrajzukat az abszolutórium megszerzését követően. Egy hónapon belül 18 százalékuk talált magának munkát, míg három hónapon belül 14 százalékuk, hat hónapon belül 10 százalékuk, egy év alatt pedig 7 százalékuk helyezkedett el. Egy éven túl csupán 2 százaléknyian kerestek állást és mindösszesen a megkérdezettek 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azóta sem helyezkedett el.

Ugyanakkor a 2008-ban diplomát szerzettek körében magasabb volt a végzéskor aktívan dolgozók aránya, mint a 2010-ben végzett hallgatók körében. Ebben vélhetően a pénzügyi-gazdasági válság hatása tükröződik. A 2008-ban diplomázott hallgatóknak még elegendő volt átlagosan 24-25 jelentkezést elküldeniük, a két évvel később diplomázottaknak már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük. Állásinterjúra csupán 5-6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók – ez az átlag 2008-ban még inkább 5, 2010-ben már inkább 7 alkalom volt. A 2008-ban végzettek fele szinte azonnal talált munkát, és körükben gyakorlatilag nincs, aki ne tudott volna elhelyezkedni. A 2010-ben végzetteknél egy hónapon belül a megkérdezettek 35 százaléka talált munkát – 6 százaléknyian viszont nem tudtak még elhelyezkedni.

A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal munkavállalók több mint fele első munkahelyén dolgozik

A megkérdezettek valamivel több, mint fele végzése óta egyetlen munkahelyen dolgozik, negyedük viszont egyszer már váltott állást, ennél több helyen csak a válaszadók tizede dolgozott. A megkérdezettek átlagosan 27 hónapja dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, és 20 hónapja, azaz közel két éve vannak jelenlegi munkakörükben. Azonos munkahelyen munkakört az egykori hallgatók 20 százaléka váltott. Az érintettek 86 százalékának csak egy munkanélküli időszaka volt, további 11 százalékuknak kettő. A munkanélküli periódusok általában alig 5 hónapig tartottak.

A fiatal munkavállalók nettó átlagkeresete 160 ezer forint

Az öregdiákok jelenlegi nettó átlagkeresete 160 ezer forint – havi 160 munkaórával számolva. A férfiak mintegy 40 ezer forinttal keresnek többet, a nemzetközi gazdálkodás szakot végzettek pedig 20-30 ezer forinttal. Másodállása a megkérdezettek mintegy 9 százalékának van. A mellékállásból befolyó jövedelem átlagosan 57 ezer forint havonta, amihez havi átlag 46-47 plusz munkaórát végeznek a válaszadók.

Az öregdiákok 57 százaléka kereskedelmi, szolgáltató vagy idegenforgalmi szektorban dolgozik

Az érvényesüléshez jó nyelvtudásra, kommunikációs készségre és az önálló munkavégzés képességére van szükség

A megkérdezettek 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számukra nagy előnyt jelentett a BGF-es diploma az elhelyezkedés során, míg kismértékű előnyről a válaszadók harmada számolt be. Azok, akiknek se előnyük, se hátrányuk nem származott abból, hogy a BGF hallgatóiként végeztek, 27 százalékát teszik ki a megkérdezetteknek, míg egyértelmű hátrányról senki sem számolt be.

A BGF-es öregdiákok vélekedései szerint a munkaerő-piaci érvényesüléshez az elhelyezkedés során elsősorban jó nyelvtudás, kommunikációs készség és az önálló munkavégzés képessége kell. A diploma minősítése az egyedüli olyan szempont, amit a megkérdezettek szerint a munkaadók inkább nem vesznek figyelembe kiválasztáskor.

HR Portál

Megosztás:

8 hozzászólás

  1. Hegdrok · 2011/12/15

    Na már most. Síklakyzók és 130 helyre pályázók figyelem! Értem én, hogy most nem jó Nektek, de ne menjünk el a tény mellett, hogy a hiba BIZTOSAN Bennetek van! Kérlek ne álltassátok magatokat és ne szidjátok a munkáltatókat, mert így soha nem tudtuk kimászni abból a gödörből, amit magatoknak ástok. Kéretik összeszedni magatokat, tudatosan cselekedni, viselkedni a felvétel folyamán, minden apró részletre figyelni, az önéletrajzotoktól kezdve a szóhasználatokig.

    A kesergést, tehetetlenséget pedig azonnal befejezni. Ez a legfőbb oka, hogy senki nem akar Titeket alkalmazni. Ez sugárzik az önéletrajzotokból, a ruhátokból, a szavaitokból. Tegyétek fel a kérdést: Ti adnátok havi 100-150 ezer forintot (kiabálást megelőzendő ez a bruttó bér+járulékok, amibe Ti kerültök) egy olyan jelentkezőnek, amilyenek Ti vagytok?

    Aki tanul belőle, az tanul, aki megsértődik, sértődjön meg.

    Uff.

  2. MATT · 2011/12/06

    5 okj-s papírral a kezemben. Nem tudok elhelyezkedni sehol sem. Mert minden hova kellene 1-2-5-10 év tapasztalat. De hogyan legyen meg, ha nem vesznek fel? A kör bezárult. Most szerzem meg a diplomát. És tudom, hogy még egy olyan papír, amivel most még jelenleg sehova fel sem vesznek. Ha nem lennének ezek az oklevelek, másra lehetne használni őket. Ha lenne is munkatapasztalatom, akkor más is kell még mellé. nem 1, hanem 2 vagy 3, hogy ne tudjam teljesíteni. Szóval kezdem azt hinni, hogy ezeket az állásokat is személyre szabják, mint a közbeszerzési pályázatokat is 1-1 bizonyos cégre.

  3. Guest · 2011/12/03

    Én 130 helyre pályáztam, kb. 20 interjún voltam, és 1 év alatt sikerült elhelyezkednem, az említett átlag alatti fizetéssel. Mindezt Budapesten, 5 év munkatapasztalattal. No comment..

  4. momo · 2011/12/01

    Levi, örülök, hogy egyetértünk.

  5. Levi · 2011/11/30

    momo
    igazad van, erről szólna Síklaky István könyvei, keressétek olvassátok, mert nem fog mindig így maradni a világ.
    A megszületett embernek joga van ott élni megélni ahová született.
    A szubszidiaritás elvére hivatkozik, ott oldjuk meg a problémákat ahol keletkeznek, azt együk amit mi magunk megtermelünk ebben a magyar gazdaságban, nem kell az impot cukor, import tej, és nem kell a kiszolgáltatottság. Nem kell az IMF pénze sem. Eltart a földünk, ha nem vagyunk restek. Mindenkinek jutna munka, a leráznánk a nyakunkról az uzsorás tőkét. Lásd 20-45 % kamatos kamatot munka nélkül bezsebelő bankok.
    Törvényesített rablás áldozata ez a nép.

  6. momo · 2011/11/29

    Munkaerőpiaci érvényesülés… Olyan fogalom ez, ami abszurd egy emberről beszélve, aki munkát keres, mert meg szeretne élni valamiből. Nem lehet az embert egy olyan árucikkre degradálni, mint amilyen a termékek előállításához szükséges alapanyag, alkatrész vagy más egyéb, akkor sem, ha a munkaerő a termelési folyamatnak az a különleges alkotóeleme, amely az értéktöbbletet (profitot) hozza létre a termelőeszközök tulajdonosa (tőkés vállalkozó) számára. Az emberi munka vagy alkotóerő nem lehet árucikk. Minden értéket az ember hoz létre, magát a piacot (munkaerőpiacot) is, és szüntet meg a történelem folyamán. Az ember ura kell hogy legyen az általa létrehozott viszonyoknak, és nem alárendelt rabszolgája. Vissza kell adni az ember becsületét, önbecsülését és igazi rangját. Ennek érdekében meg kell szüntetni a munkaerőpiacot, és ha szükséges, magát a kapitalista termelési módot is. Mindenkinek természetes módon munkát kell adni, hogy a közösség javára végzett tevékenységével biztosíthassa megélhetését és helyét a társadalomban. Az az ember, akinek nincs munkája, ki van rekesztve a társadalomból, meg van fosztva emberi mivoltától. Az ember nem tárgy, hanem maga az alkotóerő. Az embernek fel kell szabadítania önmagát az általa teremtett viszonyok rabságából!

  7. János · 2011/11/29

    Érdekes volt ezt a cikket is olvasni, látni, hogy mennyire jól megy az elhelyezkedés pár embernek.

    Én 2009-ben végeztem az egyetemen. Kb. 20 helyre adtam eb az önéletrajzom, 1 interjún is voltam, majd fél év után egy teljesen más szakmába felvettek. Ott 9 hónapot dolgoztam, közben kitanultam azt a szakmát is, plusz egy 3. szakmából is OKJ-s papírt szereztem. A szerződésem véget ért, irány vissza a diplomámmal állást keresni.

    Már feladtam azt is, hogy a megyében találjak állást, majdnem az egész országban jelentkeztem mindenre. Az eredmény: kb. 80-90 beadott pályázat, ebből 7 állásinterjú. Az interjúkon mindenhol húzták a szájukat, hogy miért tettem le más szakmákat, miért nem kezdtem el eddig dolgozni a diplomámmal, miért nincs gyakorlatom még, és miért nincs még továbbra sem nyelvvizsgám. Végül felvett egy cég, nettó 100-ért dolgozom a diplomámmal, közben kívánságuk szerint nyelvvizsgát is szereztem, több, mint fél éve dolgozom a cégnél, és mit kaptam cserébe?
    “Rendben, talán meghosszabbítjuk a szerződését február végéig!”
    Hát köszi…

    Ezek a statisztikák nekem mindig nagyon árnyaltnak tűnnek, mintha amolyan becsalogató lenne, hogy “gyere egyetemre, így tök egyszerűen el tudsz helyezkedni, stb.” Vagy egész egyszerűen vannak emberek, akik 1-2 megpályázott állás után meg is kapják a jó állást és a jó fizetést. Ez pedig ilyen torzzá teszi a statisztikát.

  8. N.G. · 2011/11/25

    Az én nettó fizetésem 37 ezer Ft (4 órában, diplomásként). Szeretnék szakmában dolgozni, de esélyem nincs rá. Pedig akkor megkaphatnám a kb nettó 100 ezret. Hol van ez a 160-hoz? És ki ad nekem munkát?

Hozzászólás


*