Végzetesek lehetnek gesztusaink a munkahelyen

Fejleszteni kell magunkat

munkahelyi gesztusokAz egyik Dara Péter által coacholt vezető megdöbbenve szembesült azzal a menedzsment audit során, hogy miközben ő kifejezetten határozott egyéniségnek tartja magát, aki megbízható és magas szakmai színvonalon végzi a tevékenységét, addig közvetlen vezetőtársai teljesen mást gondolnak róla. Amikor a coaching folyamat során egy kicsit körbejárták ezt a kérdéskört, kiderült, hogy amit ő gondolt, mondott, s amit nonverbális kommunikációval sugallt, azok egyáltalán nem voltak összhangban. Csakhogy erről első ízben a coachától kapott visszajelzést. Innentől kezdve viszont meglepően gyorsan tudtak eredményt elérni, hiszen tudatosan változtatni akart, ezáltal saját magára is odafigyelve, majd bizonyos dolgokat készségszintűvé alakítva végül elérte, hogy tényleg egységes legyen a kép.

Egy szervezetbe új belépőként magunknak kell kialakítanunk (kialakíttatnunk) magunkról egy jó képet, míg a régi munkatársakkal fent kell tartani azt a képet, amelyet ideálisnak gondolunk - hangsúlyozta Dara Péter. Nagyon kevesen születnek úgy, hogy mesterien, s a legfontosabb, hogy tudatosan használják a különböző kommunikációs eszközöket. Bizonyos szakmákban ezek készségszintű alkalmazása (lásd az értékesítési területen) az alap. De azoknak is, akik jól értenek ehhez, folyamatosan fejleszteni kell ezt a készséget.

A nonverbális kommunikáció eszközei

A nonverbális kommunikáció információátadást jelent a szóbeli kommunikáció mellett. A feladó információt hordoz a vevő felé a következő eszközök segítségével:

- Testbeszéd: annak a módja, ahogyan egy személy ül, áll, a karját, a kezeit és a lábát mozgatja, illetve az egyéb finommozgásokat végzi.

- Arckifejezés: Az emberi arc rendkívül kifejező beleértve a szemeket, a szemöldököket, a szájat és más mozgásokat. Az érzelmek, mint a düh, boldogság, fájdalom és unalom mind könnyen kifejezhetők az arcmimikával.

- Testtartás: Ahogy tartjuk magunkat, lásd a testhelyzetet, vagy hogy milyen mereven, egyenesen állunk, ülünk. Akár kényelmesen hátradőlünk vagy ülünk mereven a szék szélén, üzenetet küldünk a testtartással és a pozícióval.

- Szemkontaktus: az emberek gyakran azokban az emberekben bíznak meg, akik tartják a szemkontaktust. Ezt gyakran arra is használják, hogy fenntartsák az érdeklődést és érzelmeket váltsanak ki, illetve megteremtsék az összhangot az üzenet vevőjével. Emellett érdeklődést is lehet tetetni és félre is lehet vezetni valakit az alkalmazásával.

- Gesztusok: különösen a kézmozdulatok gazdagok a kommunikáció kifejezésére. Ezek pontosítják a kimondott szó jelentését és hozzá is adnak a jelentéshez. A kevésbé tudatos gesztusok, mint az orr vakarása, a ruha rángatása, a csípőre tett kéz és az integetés, üzenetet közvetítenek tudatosan vagy tudattalanul.

- Jelek: a jelek, a képek és a szimbólumok szintén nonverbális kommunikációnak minősülnek.

- Ruházat és kiegészítők, mint a kézitáskák, napszemüvegek: a ruházat fajtái és a megjelenésünk erőteljes nonverbális üzeneteket hordoz. Az üzenetek közül néhány nem szándékos, amikor például egy munkavállaló egy pólót vesz fel a kedvenc sportcsapatának a címerével a hátán, vagy amikor konzervatív, üzleti viseletet, azaz öltönyt vesz fel minden nap.
Más üzenetek lehetnek szándékosak. A konzervatív ruha viselője megközelíthetetlennek tűnhet, még ha nem is az volt a szándéka. A mélyen kivágott blúz viselője talán azt szeretné (de lehet, hogy nem), hogy a munkatársai szexinek találják.

- Irodai dekoráció: a munkahelyen az, hogy miként díszítjük ki az irodát, szintén üzeneteket jelent azoknak a munkavállalóknak, akik oda belépnek. Ahova helyezzük az íróasztalt, a távolság a szék és a látogatók között, ahogyan a bútorok elválasztanak a munkatársainktól, mind erőteljesen nonverbális üzenetet hordoznak.

- Hangnem és egyéb paralingvisztikai vonatkozások: a paralingvisztika vokális kommunikáció, ami elkülönül a ténylegesen használt szavaktól és olyan tényezőket foglal magában, mint a hangsúly, hangmagasság, a beszéd sebessége, szünetek és hangerő. Ez a nonverbális kommunikáció egy formája, amely hasznos a telefonálás vagy a személyes interakció során.

- Érintés: az érintés a nonverbális kommunikáció hatékony formája. A vállveregetés, az ölelés, az, hogy valaki megérinti a másik kezét szimpátiából, üzenetet hordoznak attól függetlenül, hogy kísérik-e szavak.

- Fizikai tér: nem mindegy, mekkora hely vesz körül minket, amikor dolgozunk vagy kommunikálunk. Az észak-amerikaiak például nagyjából ötven centiméter távolságot hagynak maguk előtt, amikor kommunikálnak másokkal. Bármi, ami közelebb kerül hozzájuk, különösen a munkahelyen, túl intim.

Hogyan használjuk a nonverbális kommunikációt?

Vicces példa arra, hogyan használja valaki rosszul a nonverbális kommunikációt: egy másik országból jött tanuló megpróbált valamit elmagyarázni az egyetemi irodavezetőnek. A diák közelebb akart kerülni hozzá, hogy megértesse, neki van igaza. Az észak-amerikai irodavezető pedig próbálta tartani az ötven centiméteres távolságot. Szó szerint üldözték egymást az irodában. Bármikor, amikor közelebb lépett a hallgató hozzá, az egyetemi alkalmazott egy lépést tett hátra. Igazából nem is beszélt hangosan, viszont a magánszféráját erősen védte.

Arra a kérdésre, hogy miben tudja a nonverbális kommunikáció valaki karrierjét, nehéz általánosságban válaszolni, hiszen egyén, munkahely és helyzetfüggő, hogy mikor milyen kommunikációra van szükség, s ezen belül a nonverbális eszközöket miként célszerű alkalmazni - közölte Dara Péter. Annyi azonban bizonyos, hogy az a személy, aki nagyjából folyamatosan konzekvensen azonos képet sugall magáról, viselkedése nem ellentmondásos, a szóbeli és a nonverbális megnyilvánulásai nem ütik egymást, az megbízhatóbbnak, stabilabb személyiségnek hat, mint az, akinek megnyilvánulásai ellenmondásosak. Márpedig egy kiszámíthatatlanabbnak tűnő személyiségre kevésbé építenek hosszú távon, így karrierje is kérdéses - legalábbis ugyanazon a munkahelyen - hangsúlyozta a szakember.

A rólunk kialakuló kép képezi alapját a személyes márkánknak (personal branding). Ezt a képet - akárcsak a személyes márkát - lehet alakítani, befolyásolni különböző eszközökkel. Az alapkérdés az, hogy tisztában van-e bárki is azzal, hogy milyen is ő valójában, s mit gondolnak mások róla. Innen lehet elindulni, fejleszteni a vizuális kommunikációt, így tudunk üzeneteket sugallni magunkról. A coaching folyamat is az a tapasztalat, hogy sokszor egészen mást próbálnak kifejezni, láttatni, sugallni magukról az ügyfelek, mint amilyen valójában igazán a személyiségük. Avagy egészen mást gondol róluk a környezetük, mint amilyenek ők a valóságban. A munkahelyi sikerek, a karrier, a tartós boldogság érdekében tudatos cselekedettel, folyamatos tanulással elérhetjük, hogy megjelenésünk tükrözze azt, amilyenek valójában vagyunk, és ezzel megteremtsük az összhangot a verbális és nem verbális kommunikációnk között.

HR Portál

Kővári Zsuzsa