Új Munka Törvénykönyvre tesznek javaslatot a munkaterv keretében

A kormány a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve április 30-ra elkészíti a Magyarország Munkatervet. A munkaterv keretében az új Munka Törvénykönyvre tesznek javaslatot, hogy "az EU legrugalmasabb munkaerőpiaca" jöjjön létre Magyarországon.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a strukturális reformprogram végrehajtásáról szóló tájékoztatójában kifejti: a költségvetés stabilizálása, a biztonságos államháztartási pozíció tartása, továbbá a középtávon fenntartható pénzügyi egyensúly megteremtése további strukturális intézkedéseket igényel. Annak érdekében, hogy a magyar kormány elérje ambiciózus célkitűzéseit - a GDP arányos államadósság 50 százalék alá csökkentését, a növekedési ütem 4-6 százalékos tartományba emelését, valamint 2020 végére az egymillió új munkahely megteremtését - átfogó és előremutató lépésekre van szükség - közölte a tárca.

A kormány a Bankszövetséggel egy olyan megállapodást kíván kötni, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, és megoldást nyújt egyebek mellett a devizahitelesek problémáira, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euró alapú hitelezés helyreállítását.

Az EU legrugalmasabb munkaerőpiaca

A munkaterv keretében új Munka Törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki Magyarországon - áll a dokumentumban. A terv keretében megvizsgálják az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét nemzetközi összehasonlításban. További javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Felülvizsgálják a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél és eszközrendszerét.

Az NGM ismerteti azt is, hogy az idén az államháztartás többlete a GDP 2 százaléka lehet. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyona teljes mértékben javítja a maastrichti egyenleget, így az idei többlet elérné a GDP 4 százalékát, amelyet azonban egyedi tételek csökkentenek. A magánnyugdíj-pénztári vagyon a tervezett módon kerül vissza az állam tulajdonába: a várt 529 milliárd forint a nyugdíjkassza egyenlegét javítja, a fennmaradó részt teljes egészében az államadósság csökkentésére fordítják.

A MÁV és a BKV adóssága egy részének átvállalása azonban GDP arányosan 1,3 százalékkal rontja a többletet. Döntés szültetett továbbá ppp projektek kiváltásáról, ami a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű csökkenést okoz. Hangsúlyozzák: a statisztikai változások nem módosítják az eredetileg elfogadott költségvetés sarokszámait: a kormány az egyszeri hatásoktól megszűrt hiánycélt kívánja betartani, ezt az elkötelezettségét jelzi a már elfogadott 250 milliárdos stabilitási alapképzés is.

Forrás: HR Portál