Törvényt sért a jelentkezőket engedély nélkül leinformáló munkaadó

online toborzásAz adatvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal is szembe megy, ráadásul milliós bírságot is kockáztat az a munkaadó, amelyik a munkára jelentkezőket személyiségteszttel vagy közösségi médiás profiljaik elemzésével szűri - hívja fel a figyelmet a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda.

Az adatvédelmi ügyek specialistája közleményében rámutat: a magyar törvények már a kiválasztás során is lehetővé teszik a személyes adatok kezelését, de ehhez elengedhetetlen a munkáltatói adatkezelés pontos szabályozása és a megfelelő hozzájárulások előzetes beszerzése.

A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy a hatályos törvények szerint az érintett engedélye nélkül a személyiségprofil készítésének és tárolásának minden formája tiltott, beleértve az ilyen jellegű tesztek készíttetését és a közösségi profiloldalak (iwiw, Facebook) tartalmának elemzését is - mutat rá az ügyvédi iroda az MTI-hez eljuttatott közleményében.

"Komoly kockázatot vállal az a munkaadó, amelyik a megfelelő jogi háttérelemek kialakítása nélkül használja ezeket az eszközöket a felvételi folyamat során. A kapcsolódó adatvédelmi bírság összege ugyanis 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, és akár több alkalommal is kiszabható" - mondja Holló Dóra, az ügyvédi iroda helyettes vezetője.

Holló Dóra elmondta: személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott, jogszerű célra lehet, ez pedig eleve kizárja a jelentkezők személyiségének vizsgálatára irányuló felvételi tesztek és módszerek használatát. Ezt ráadásul az Alkotmánybíróság (Ab) - jelenleg is hatályos - 15/1991-es határozata is alátámasztja azzal, hogy kimondja: a személyes adatok tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.

A "személyiségprofil" kialakítása sérti a személyiségi jogokat

Az Ab szerint egyébként a "személyiségprofil" kialakítása különösen sérti a személyiségi jogokat, mivel kiragadott adatok alapján alakít ki egy lehetséges profilt a jelentkező tulajdonságairól.

Holló Dóra szerint ugyanakkor - az Európai Parlament és Tanács 95/46 EK irányelvével összhangban - az új munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó személyes információkat már a kiválasztás során összegyűjtsék és kezeljék a munkáltatók.

Ennek értelmében a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a kiválasztás, valamint a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

"Tehát ebben az esetben is érvényesülnie kell a célszerűségi elvnek, azaz egy modellügynökség rákérdezhet a természetes hajszínre, vagy egyes speciális egyházi funkciókban a felekezeti hovatartozás is megtudakolható, de egy személyi asszisztens felvétele során már egyiket sem szabad" - magyarázta Holló Dóra.

A hozzájárulás és az adatkezelés mikéntje

A pályázókat az adatkezelést megelőzően tájékoztatni kell az adatkezelés elkezdésének tényéről és annak terjedelméről is, hiszen az adatvédelmi törvény szerint személyes adatok kezelése a kiválasztással kapcsolatban csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával lehetséges.

Ugyancsak fontos, hogy a hozzájárulás nem lehet általános, mindenre kiterjedő, hanem nevesíteni kell a konkrét körülményeket, így a célt, a terjedelmet, az időtartamot, a kezelés módját és címzettjét.

Holló Dóra elmondta: lényegi elem a konkrétumok meghatározása, a túlzottan általánosan megfogalmazott nyilatkozat ugyanis semmis, így az annak alapján történt adatkezelés jogellenesnek számít.

A hozzájárulás formája az általános személyes adatok esetén akár ráutaló magatartás is lehet, de a különleges - szenzitív - adatok esetében kötelező az írásbeliség, tette hozzá.

Az adatvédelmi törvény szerint személyes adatnak számít minden olyan adat, amely az érintett személlyel kapcsolatba hozható, illetve az ebből levonható következtetések is. Így például a lakcím és a lakcím alapján az illető kulturális irányultságára történő következtetések is. Ezeken belül szenzitív adat mindaz, amit az adatvédelmi törvény ilyennek minősít, így például az egészségi állapot, a bűnügyi háttér, a politikai, vallási meggyőződés.

Veszélyes munkakörök betöltése esetén különösen fontos a hozzájáruló nyilatkozatok körének precíz kialakítása. Ilyenkor ugyanis - személyiségi tesztek hiányában - előfordulhat, hogy szabálykövetésre alkalmatlan pályázó nyer felvételt, és a későbbiekben kárt okoz a munkáltatónak vagy más munkavállalóknak.

Holló Dóra rámutatott: ilyen esetekben a munkáltató akkor is felel a munkavédelmi előírásokból fakadó munkavállalói kötelezettségek megsértéséért és azok következményeiért, ha az a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése miatt következik be.

Meddig tárolhatók az adatok?

Az adatvédelmi törvény nem határozza meg pontosan, hogy a fel nem vett pályázók adatait legfeljebb mennyi idő elteltével kell a munkáltató vagy a kiválasztással megbízott cég adatbázisából törölni, a hazai bírói gyakorlat pedig ingadozó ebben a kérdésben.

A többi jelölt adatainak tárolására általában a felvett dolgozó próbaidejének hosszát, de maximum 30 napot fogadnak el jogszerűnek a bíróságok. Ennek az az oka, hogy a próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnhet, és ilyenkor gyorsan kell a munkatárs utánpótlásáról gondoskodni.


hogy miert vagyunk az idealis allashirdetesi portal