"Tőlem ezért nem kapsz munkát" - szakértői szemmel

Mivel indokolják a munkáltatók hogy nem vesznek felJakab Andor, aki önmagát egy budapesti, negyvenes, humortalan, középszerű bloggerként definiálja, a "Tőlem ezért nem kapsz munkát" című blogbejegyzésében leírja, miért kezdte el összegyűjteni a különböző munkáltatóktól érkező elutasító indoklásokat.

"Jelenleg nem alkalmazok senkit, korábban volt 10+ főállású alkalmazottam, illetve különböző beszállítókon, megbízottakon keresztül adtam munkát százas nagyságrendű embernek. Most is együttműködök számos aktív vállalkozóval, céggel. Ismerem a hétköznapi problémákat, amelyek ihlették az írást. A bejegyzés ötlete úgy született, hogy a média éppen tele volt (és van) a Munka törvénykönyvének változtatása körüli vitákkal. Azt láttam, hogy csaknem kivétel nélkül mindenki úgy beszél erről, mintha a munkaadó és a munkavállaló ellenérdekelt felek, ellenségek lennének. (...) Úgy döntöttem, leírom a munkavállalóknak az én szempontomat és azt, hogy nem a vállalkozók miatt alakult ki ez a rossz helyzet. (...) Örülök, hogy kicsit új megvilágításba sikerült helyeznem egy mindenkit érintő problémát. Bízom benne, hogy nálam a részletekhez sokkal jobban értő szakértők is kicsit másképpen állnak majd egymáshoz, kevésbé tekintik magukat ellenérdekelt félnek. Azt mindenesetre láthatják, hogy igény volna rá" - mondta Jakab Andor a bejegyzés születéséről a HR Portálnak.

A cikk népszerűsége több dologra világít rá, de egyvalamit mindenképpen jelez: a szerző olyan jelentős, szőnyeg alá sepert gazdasági, munkaerő-piaci problémákat tár fel, amelyekről nem illik beszélni, de léteznek. Ilyen a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalókhoz való diszkriminatív és csupán gazdasági szempontokat figyelembe vevő munkáltatói hozzáállás és a kimagaslóan magas munkaerőköltségek, vállalkozói terhek. Bár ezeket illendő lenne tagadni - tesszük ezt a mai napig -, az uniós statisztikai adatok, feltárt munkaügyi és munkavédelmi szabálytalanságok, diszkriminációs ügyek azonban önmagukért beszélnek és a bloggert igazolják. És míg a munkavállalók és munkáltatók összecsapnak a munkajogi kódex legújabb módosítása fölött azt állítva, hogy a másik fél érdekei érvényesülnek a Munka törvénykönyvében, valahogy a lényeg elveszni látszik: az ember.

Az alábbiakban szakemberek segítségével elemezzük ki a blogban szereplő állításokat.

"Nőt nem alkalmaznék"

Dr. Göndös Gábor munkajogász elemzése: "Kétségtelen tény, hogy az állam népességpolitikai megfontolásai és a munkáltató érdekei adott esetben igen komolyan szemben állhatnak egymással. Teljesen helytálló, hogy a hölgy jelentkezőket nem lehet családlapítási terveikről faggatni, hiszen ez mindenkinek a legszemélyesebb magánügye. Ugyanakkor belátható, hogy az Mt. jelenleg hatályos szövegezése - a gyermek hároméves koráig terjedő felmondási védelemmel - az abszurditásig menően méltánytalan helyzetet teremt a munkáltató számára. A blog szerzője arról mindenesetre nem emlékezett meg, hogy a szülni távozó munkavállaló a szülés utáni első évben jellemzően, azt követően pedig döntésétől függően nem a munkáltató, hanem az állam számára jelent kiadást.

A kismama helyettesítésre felvett munkavállalót nem kell fölös kockázatokat vállalva kirúgni, elég a munkaszerződését úgy megfogalmazni, hogy az a kismama távollétének tartamára szóljon, ami kellően körültekintő megfogalmazás esetén biztonsággal kivitelezhető. A szülésről visszaérkezett hölgynek pedig csak akkor kell fizetésemelést adni, ha mások is kaptak időközben, ez pedig az egyenlő bánásmód szempontjából teljesen méltányos elvárás. A rendes szabadság szülés alatti halmozódása és megválthatósága megint csak függőben van, azt az új Mt-koncepció is igyekszik újraszabályozni, remélhetőleg megint csak a munkaviszony két felének érdekeit kölcsönösen méltányolva."

"50 év felettit sem alkalmaznék"

 Dr. Göndös Gábor munkajogász: "A védett korral kapcsolatban a blog szerzőjét annyiban kívánnám helyreigazítani, hogy a védett kor nem jelent objektív felmondási védelmet, pusztán különösen alapos okra van szükség ahhoz, hogy a nyilvánvalóan nullához konvergáló munkaerő-piaci esélyekkel rendelkező munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással meg lehessen szüntetni. Erre a munkáltató piaci, vagy gazdasági helyzetének számottevő romlása, netán a munkavállaló által elkövetett súlyosabb hiba jellemzően elegendő okot szolgáltat (bár utóbbi előfordulása a korral együtt járó rutinnal épp fordítottan arányos)."

"514 000 forintomba kerülnél havonta"

Egy cég költségvonzata azonban végképp elveszi a kedvét a vállalkozástól, legalábbis Jakab Andor számításai szerint. Részletesen kiszámolja, hogy mennyibe kerülne egy kisebb vállalkozás beindítása, hogyan alakulnának a költségek havonta és mennyi idő alatt térülne meg a befektetés. Vagyis tényleg igaz, hogy kétszer annyit fizet be a munkáltató, mint amennyit kézhez kap a dolgozó. Andor azt állítja egy 2007-es Deloitte-tanulmányra hivatkozva, hogy a 25 európai uniós ország közül egyedül hazánkban ilyen magasak a munkaerő költségek.

Közgazdász: "A bérszámítás korrekt. Egyéb költségek (könyvelés, iroda, egymillió forintos marketing) túlzó, és megközelítőleg a feléből ki lehet hozni. Nem értek egyet azzal sem, hogy a szabadság miatt plusz embert kell felvenni. A gyakorlat az, hogy ha valaki szabadságra megy, akkor a munkáját a többinek kell elvégezni." A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a blogban valóban egy 2007-es felmérést idéz a szerző a magas magyarországi munkaerő-költségeket bizonyítván, 2011-ben sem állunk túl jól e téren.

"Én csak akkor adok majd munkát, ha:"

"Kirúghatlak, ha akarlak." Rolek Ferenc: "ez nevetséges kívánalom és nem lehet a foglalkoztatás ennyire egyoldalú."

"Ha az ÁFA legalább 20 százalékra (de inkább 15-re) csökken." Rolek Ferenc ezzel egyetért. "Jó lenne, ha az államháztartás vagy a költségvetés helyzete ezt lehetővé tenné."

"Ha az állam a legális fizetéseknek "csak" 30 százalékát veszi majd el." Rolek Ferenc: "ez sem lehetetlen elképzelés, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, a szuperbruttósítás megszűnésével le fognak csökkenni a munkaerőköltségek."

"Ha nem büntetik a több fizetést magasabb arányú elvonással." Rolek Ferenc szerint ez már megvalósult az egykulcsos szja bevezetésével.

"Ha nem a cégeket, hanem az illegális munkavállalókat üldözik." Rolek Ferenc: "a legálisan működő cégek ellenőrzése helyett a szabályokat be nem tartó vállalkozásokat kellene ellenőrizni."

A bejegyzés utal arra, hogy sokkal könnyebb boldogulni, ha "fusiban", feketén, balkáni körülmények között" vállalkozik valaki, nem tartja be a szabályokat, ahogy adót, áfát sem fizet, és semmiért nem vállal felelősséget. Rolek Ferenc szerint ez tényleg igaz lehet, de csak a kisebb vállalkozások esetében.

HR Portál