Több százezer embert lehetne visszavezetni a munkaerőpiacra

A gazdaságilag nem aktív népességből hosszabb távon több százezer embert lehetne visszavezetni a munkaerőpiacra a felsőoktatásban részt vevők számának csökkentésével, illetve a rokkant-nyugdíjazási rendszer felülvizsgálatával - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői országértékelő beszédében azt mondta, hogy mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell. Kifejtette: határozott, bátor lépéseket tesznek idén, hogy akit csak lehet, visszahozzanak a legális munka világába, és ott is tartsák.

Török Zoltán várakozása szerint állami ösztönzők nélkül, a piacgazdaság "saját fejlődése révén" 2011-ben 40.000 új munkahely jöhet létre Magyarországon, ugyanakkor a vállalkozásösztönző- és közmunkaprogramokkal együtt összesen 80-100.000 új álláshely létesülhet.

Január végén az Állami Foglalkoztatási Szolgálat több mint 28.000 betöltetlen állást tartott nyilván, amely azt jelzi, hogy vannak olyan szakmák és országrészek, ahol "nincs elég dolgos kéz", a szakképzett, kékgalléros munkaerőre például jellemzően nagy az igény - mondta Török Zoltán.

A szakértő szerint ösztönzők nélkül a versenyszférában 2013 végéig 135.000, 2014 végére pedig 200.000 új munkahely jöhet létre. Ez 2011-ben 2,5, az utána következő években pedig 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés mellett valósulhat meg - jelezte az elemző. A kormány által kitűzött cél - 2014 végéig 400.000 új munkahely - megvalósításához kormányzati ösztönzéssel még 200.000 munkahely létrehozására lenne szükség - mondta Török Zoltán.

Kiemelte: az 55 százalék körüli magyar foglalkoztatási ráta az utolsók között van az Európai Unióban, az uniós átlag több mint 70 százalék. Hozzátette: a hasonló lakossággal rendelkező Csehországban ugyancsak 70 százalék körüli a foglalkoztatási ráta, vagyis körülbelül egymillióval dolgoznak többen, mint Magyarországon. A kormánynak ezért fontos, és már korábban felismert feladata az aktív népesség számának növelése - fűzte hozzá.

A szakember szerint a februárban bejelentendő reformok választ adhatnak ezekre a problémákra. Nagy kérdés, hogy az állami rendszerből "kiesőket" felszívja-e a versenyszféra, szükség van-e új munkaerőre - mondta Török Zoltán, majd hozzátette: az Új Széchenyi Terv forrásainak jelentős részét - munkahely-teremtési céllal - a kis- és közepes vállalkozások felé tereli a kormány, így a munkaerő és a munkahely "egymásra találhat".

Forrás: HR Portal