Távmunkások tapasztalatai a homeworkingról

- Milyen körülmények közt dolgoztál otthon? Mire figyeltél a munkakörnyezet kialakításakor?

K.B.: - Alapvetően nyugodt, stressz-mentesebb körülmények között tudok itthon dolgozni, ami fontos az ügyfelekkel történő kommunikáció során. Az ergonómikus munkakörnyezet kialakítása és az itthoni zavartalan munkavégzés lehetősége fontos volt. Amennyire lehet, elkülönülten szerettem volna dolgozni a család "zajától".


L.O.: - Szerencsére minden eszköz rendelkezésemre állt (számítógép, internetkapcsolat, nyomtató, mobiltelefon). Az eszközpark beszerzésére nem biztosítottak volna keretet. Persze gyerek mellett nem könnyű otthonról dolgozni egy nőnek, ez tény. Meglehetősen nagy szervezést igényel.

- Volt-e nosztalgiád az irodai zajszint után, vagy szerettél magányosan dolgozni?

K.B.: - Főként az éppen végzett feladattól függ, hogy melyik a motiválóbb és hatékonyabb. Igyekszem a feladataim úgy ütemezni, hogy mindkét környezetben az ott hatékonyabban végezhető feladatokkal foglalkozzak.

L.O.: - Abban az időszakban, mikor a napi munkába járás nem megoldott, például kisgyerekes anyuka esetén, nagyon jónak találom a távmunkát. A távmunka-végzés során két dolgot hiányoltam. Egyrészt, hogy az információk nem úgy áramlottak felém, ahogy az irodában napi szinten dolgozók között ez történt. Ez a dolog természetéből adódott, hiszen sok esetben élőszóban zajlott a kommunikáció az irodában. A kollégákkal jórészt telefonon és levelezés útján kommunikáltunk, a heti egy nap kevés volt arra, hogy személyesebb, vagy baráti kapcsolatba kerüljek - különösen - az új kollégákkal. A távolmaradásom alatt nagy volt a fluktuáció, sok új kolléga érkezett. A régiekkel tartottuk a kapcsolatot, velük tudtuk ott folytatni, ahol abbahagytuk, ismertük egymás habitusát, ami a munkavégzés gördülékenységét tekintve is előnyt jelentett. Néha hiányzott a közösséghez tartozás érzése.

- A már említetteken kívül milyen előnyei és hátrányai vannak számotokra a távmunkának? Van veszélye?

K.B.: - Előnyök: utazási idő megtakarítás, otthonos, nyugodt munkakörnyezet. Ismerjük a "Jaj csak a klímát ne kapcsold be, mert megfázok!"- jellegű problémákat, amelyek így nem jelentkeznek. Ha szükség van kis segítségre ("Fogd meg a gyereket kérlek, amíg megmelegítem az ételét"), akkor tudok segíteni. A rugalmas munkaidő miatt, ha valamit el kell intézni (pl. elmenni a postára), akkor le tudom csúsztatni, annyival tovább dolgozom. Az elgondolkodós feladatokat jobban végig tudom gondolni. Saját munkakörnyezetet alakíthatok ki, akár jobb, saját eszközöket használhatok a feladatok megoldására, mint amit a munkáltató biztosít. Hallgathatok halkan nyugodt háttérzenét, ami a lelki kiegyensúlyozottságot növeli, stressz-oldó és növeli a céghez való lojalitásom, mert ma itthon viszonylag kevés munkahelyen van erre lehetőség.

Hátrányai: kimaradok a céges információáramlásból, kevésbé érezve a dolgok céges pörgését az ember hajlamos lelassulni. Megfelelő fegyelem szükséges a motivált munkavégzéshez. Ha meg akarok valamit kérdezni a kollegáktól, akkor föl kell hívni vagy mailt írni. Termékeny és gyors "ötletelésre" a benti napok alkalmasabbak, már ha épp akkor a többiek nem épp távolról dolgoznak. Elmaradnak a céges munkaebédek, ahol sok mindent meg lehet beszélni munkával kapcsolatban és személyes dolgokat is. Így a szoros csapat érzés és együvé tartozás gyengül, kevesebbet tudok a személyes kapcsolatokról, nehezebb megítélni, ki milyen problémákkal küzd.

Csoportvezetőként kevésbé látom, ki mennyire motivált, vagy enervált, ingerszegényebb a munkavégzés. Az új munkatárs betanítása nehezebb, a közvetlen személyes kontaktus hiánya miatt (pl. nincs metakommunikáció), nem látszik, mely feladatnak örül és melyik nyűg neki, így a csapatmunkában nehezebb megtalálni a testhezálló feladatot és megítélni a rátermettséget. Pontosabb és több adminisztrációt igényel a kontroll, a megfelelő minőségű munkavégzés ellenőrzése. Egy eleve kommunikációs nehézségekkel küszködő munkavállaló esetében a távmunka nem feltétlenül előnyös. Míg egy programozó egy jól meghatározott feladatot különösebb segítség nélkül egyedül otthon el tud végezni, addig egy hotline-os egy fogósabb hibaeset kapcsán jobban rászorul a csapatmunkára, kell, hogy érezze: van kihez fordulni a kérdéseivel, nem Don Quijote módra vív szélmalomharcot egyedül otthon a hibákkal. Például egy webkamerás videó-telefonálás esetében már van némi metakommunikáció, láthatóak az érzelmi reakciók.

L.O.: - A magam ura voltam, ami az időbeosztást illeti. Ugyanakkor a munkakapcsolataim, mint említettem, nem voltak eléggé személyesek, az információk nem voltak mindig teljesek. Béremelést kaptam, mikor a többiek, és mivel "védett" voltam (a gyermekem nem töltötte be a harmadik életévét, így nem bocsáthattak el), nem tartottam ezektől. A távmunka alatt számított bérem --–a kedvező adózás és a költségtérítés miatt --– jónak számított. Mikor megszűnt a távmunka-végzés lehetősége (ezt a cég a gyermek hároméves koráig biztosította), az alkalmazotti bérem már korán sem tűnt jónak, ugyanakkor naponta be kellett járnom a messze lévő munkahelyemre.

Hr Portál