Tanácsok pályakezdőknek

palyakezdo-Gyorsan ívelő karriert dédelget? Szeretne elhelyezkedni az állommunkahelyen? Itt olvashat arról, hogyan is kezdjen neki a keresésnek és hogyan intézkedjen jövőbeli állása ügyében a leghatékonyabban. Sarkadi Gabi, a Cvonline toborzási és kiválasztási tanácsadója válaszol kérdéseinkre.



Ön több nagyvállalattal tartja a kapcsolatot, sokakhoz helyezett már el új munkatársakat: asszisztenseket és szakembereket egyaránt. Tapasztalatai szerint mi a jellemző a friss diplomások álláskeresésére?

Örömmel tapasztalom, hogy a friss diplomások többsége nagyon céltudatos, határozott, ha karriertervezésről van szó. Érdekes megfigyelésem, hogy nagyon sokan nagy magabiztossággal és bátorsággal jelentkeznek olyan pozíciókra is, melyek tapasztaltabb szakembereket kívánnak. Érdekesen oszlanak meg a fizetési igények; sokan meglepően magasra teszik a mércét, ha leendő első fizetésről van szó; sokszor nagyon elrugaszkodnak a valóságtól és olyan vágyakat fogalmaznak meg, amik majd csak jóval később teljesülhetnek. Szívesen veszik az erre vonatkozó iránymutatást, csakúgy mint az önéletrajz tartalmi és formai elemeire tett javaslataimat.


Hogyan tehetik a keresésüket hatékonyabbá?

Amellett, ha rendszeresen böngészik a friss álláshirdetéseket, jó döntés, ha jelentkeznek minél több online állásportál adatbázisába. A Cvonline adatbázisába például már több mint 220.000 álláskereső regisztrált. Ezt az adatbázist minden nap több száz HR-es és személyzeti tanácsadó használja arra, hogy felkutassa egy-egy pozícióhoz az ideális jelölteket. Ez azoknak is remek lehetőség, akik már találtak munkát, aktívan nem akarnak sehová pályázni, de azért nyitottak egy új, érdekesebb lehetőségre.


Hogyan lehet jelentkezni az adatbázisba? Önéletrajzot kell küldeni?

A Cvonline adatbázisában minden álláskereső egy úgynevezett sablon önéletrajzot tölt ki. Ez a klasszikus önéletrajzi elemeken kívül tartalmazza a jövőre vonatkozó elvárásokat, elképzeléseket is. Az, hogy sablon önéletrajzokat tartalmaz az adatbázis, az ügyfelek könnyebb eligazodását segítik: így lehet tudniillik a cég igényei szerint szűrni az adatbázisban. Az egyedi kritériumok beállítása után a rendszer automatikusan szűri és listázza a feltételeknek megfelelő önéletrajzokat. Emellett saját önéletrajz feltöltésére is van lehetőség. 


Az Ön kezén több tucat önéletrajz keresztülmegy hetente. Melyek a legjellemzőbb hibák, melyet álláskeresők elkövetnek?

Megfigyelésem szerint sokan nem tudják, mit érdemes beleírni az önéletrajzba, vagy hogy hogyan érdemes felépíteni azt. Vannak túlságosan bőbeszédű és vannak túl szűkszavú önéletrajzok is. Ehhez sok segítséget kaphatnak a karrieroldalakon. Ugyancsak sok rossz példával találkozom, ha fényképes önéletrajzról van szó. Törekedjünk egy ne túl nagy, igazolványkép jellegű képet elhelyezni abba és kerüljük a teljes alakos, nyaraláson készólt fotókat.


Pályakezdőknek gyakran gondot okoz, mivel tudnak kitűnni a többi pályázó anyaga közül. Régóta nem titok, hogy bizonyos területeken egyre nehezebb azoknak a frissdiplomásoknak a helyzete, akik nem szereztek legalább pár hónap szakmai gyakorlatot egyetemi éveik alatt. Nekik mit javasol?

Meglepően sok olyan frissdiplomással beszéltem az elmúlt években, akik arra panaszkodtak, hogy nem volt lehetőségük az elméleti képzés mellett vagy után szakmai gyakorlatot szerezni, mert a tanterveiknek nem volt része a gyakorlat. Pozitívan ellensúlyozza ezt a kevésbé szerencsés helyzetet az, hogy azok a munkáltatók, akik szívesen foglalkoztatnak pályakezdőket, vagy kifejezetten őket keresik, nem nehezményezik ezt. A magabiztosság, határozottság, egy eltervezett karrierív megléte jó színben tünteti fel a pályakezdő álláskeresőt.

Néhány szerencsés kivételtől eltekintve, akik már lehet, hogy az egyetem első évében pontosan tudták, mely szakterülettel szeretnének foglalkozni, és határozottan, alkut nem ismerve indulnak céljuk megvalósítására, a pályakezdőkre inkább az jellemző, hogy „szőnyegbombáznak” önéletrajzukkal, mikor az első munkahelyet keresik. Önnek mi ezzel kapcsolatban a tapasztalata? Mit gondol erről a stratégiáról?

Vannak területek, ahol megtehetik ezt az álláskeresők – gondoljuk egy informatikusra, aki egyszerre lehet nyitott egy programozói, vagy egy projektmenedzseri, rendszergazdai, IT asszisztensi állásra – és vannak, akik végzettségük folytán jobbára csak egyféle pozícióra pályázhatnak. (Egy frissdiplomás fogorvos töbnyire csak fogorvosi állást pályázhat.) Senki szemére nem vethető, ha egyszerre akár több tucat pályázata van folyamatban; ismerve az elhelyezkedési lehetőségeket, esélyeket, joggal gondolhatja bárki, az esélyek növelhetők, ha egy időben több pozícióra is pályáz. Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy minden pályázat esetében legyünk tájékozottak, motivációs leveleink legyenek cégre és pozícióra szabottak és érkezzünk felkészülten az interjúkra!

Motivációs levelet már több év tapasztalattal a hátunk mögött, amikor már bőven van benne miről írni, akkor is nehezen kezdünk el megfogalmazni. Ilyenkor sokakban felmerül, hogy minek az egész, elolvassa-e ezt egyáltalán valaki, és mi lenne, ha csak az önéletrajzunkat küldenénk, motivációs levél nélkül? Önnek mik az elvárásai? Mit tapasztalt, mennyire fontos a motivációs levél, és mi a szerepe a kiválasztásban?

A motivációs levél funkciója sokak számára nem egyértelmű a pályázások során. Ez nem az önéletrajzban is megjelenő információk, tények ismétlésére szolgál. Ebben a levélben fogalmazhatja meg az álláskereső, hogy miért pályázta meg az adott pozíciót, miért gondolja, hogy ő lehet a legalkalmasabb rá. Itt érdemes magabiztosan, de azért visszafogottan kiemelni erényeinket. A levélből derüljön ki, mely pozícióra küldte a jelentkező, gyakori visszatérő hiba a sablonosság, nem egyszer került már a kezembe olyan motivációs levél is, amiben a jelentkező elfelejtette kicserélni a hirdető cég és a pozíció megnevezését. Fordítsunk gondot erre is, hiszen míg az önéletrajz – miután többnyire az amerikai típust használják – ránk vonatkozó tények felsorolása, addig a motivációs levélben kicsit megmutathatjuk magunkat, milyenek vagyunk, azzal az indoklásban, melyben alkalmasságunkat igyekszünk bizonyítani. A levél ne legyen terjedelmes, fél oldalban is össze lehet foglalni a motivációnkat. Gondoljunk arra, hogy a HR-esek nap mint nap több tucat ilyen levelet olvasnak végig, célszerű hát rövidebbet írni, mely egyben azt is jelzi, képesek vagyunk a lényeget rövidet megfogalmazni.

Tudna jó példát mondani egy pályakezdő motivációs levelére?

A pályakezdők motivációs leveleinek is a pályázás okáról, alkalmasságuk indoklásáról kell szólniuk, így e tekintetben a fenti tanács általánosan értendő és rájuk is vonatkozik. Szerencsésnek tartom, ha a motivációs levél mögött láthatóvá váljék az egyéniség, aki megfogalmazta azt.

Ön gyakran interjúztat is. Ha már eljut oda a jelölt a beküldött jelentkezése és egy telefonos beszélgetés után, hogy személyes interjúra hívják, milyen hibák jellemzők? Mely helyzeteket, kérdéseket kezelik rosszul a pályakezdők?

A pályakezdők interjúztatása minden esetben speciális helyzetet teremt. A szakmailag tapasztalt jelentkezőkkel szemben a pályakezdőkkel értelemszerűen még nincs lehetőség szakmai múltról beszélni. Helyette a szakmai érdeklődés, a motiváció, közeli és távlati tervek kerülnek a beszélgetés középpontjába. Ebből fakad az egyik gyakori hiba, amikor a pályakezdő nem tud összefoglalóan beszélni terveiről, elképzeléseiről. Nem szerencsés úgy interjúra menni, hogy nem tudjuk előadni, mi az, amivel szívesen foglalkoznánk a jövőben, hogy szerintünk hogyan hasznosíthatjuk az egyetemen, főiskolán szerzett elméleti tudást a gyakorlatban; nem baj, ha ezek úgy szólalnak meg, mint vágyak, ha látszik rajtunk, hogy céltudatosak vagyunk, van valami elképzelésünk arról, hogyan lehet azokat megvalósítani. Legyünk tisztában értékeinkkel és gyengeségeinkkel, ha az interjúztató arra kíváncsi, mi az, amiben fejlődnünk kell még – legyen szó személyiségünkről, szaktudásunkról -, tudjunk megnevezni területeket.

Mit javasol, milyen kérdéskörökön, témákon lenne helyes elgondolkodniuk az állásvadászatra induló frissdiplomásoknak, ha nem akarnak a meglepetéstől szótlanul ülni az interjúztatóval szemben?

Amikor egy hirdetésre jelentkezünk, mindig igyekezzünk felkészülten érkezni az interjúra. Ha a hirdetésben látjuk a hirdető cég nevét, tájékozódjunk róla annak honlapján. Itt rendszerint fellelhető a cég tevékenysége, cégtörténet, termékek, szolgáltatások felsorolása, sok helyütt a szervezeti struktúra is. Jó benyomást kelt az interjúztatóban, ha a jelölt néhány szóban el tudja mondani, mit tud a hirdető cégről. Érdemes átgondolni, vajon a pályázott pozíció milyen helyet foglal el az adott vállalat életén belül, akár saját kútfőből meríteni, hogy vajon milyen feladatokat kell végezni az adott munkakörben. Az interjú akkor sikeres, ha interaktív, közös gondolkodáson alapszik.

Hogyan és mikor érdemes az anyagiakról tárgyalni? Hogyan tudja egy pályakezdő reálisan felmérni a munkaerőpiaci értékét?

A fizetési igények megjelölésében – gyakori kérdés, amit az interjúzó pályakezdőknek is meg kell szokniuk – a jelöltek nagyon sokszor tanácstalanok. Az álláskeresőknek – legyen szó pályakezdőről, vagy tapasztaltabb jelentkezőről – általánosságban azt szoktam tanácsolni, gondolják át, mi az a minimum, amit szeretnének keresni és ezt nevezzék meg.

Egy tapasztalt jelentkezőnek már van viszonyítási alapja, a pályakezdő elképzelései viszont sok esetben messze a reális alatt, de még gyakrabban attól elrugaszkodva, messze fölötte van. Érdemes egy-egy pozíció kapcsán tájékozódni szakmai fórumokon, ismerősöktől, esetleg volt tanárainktól, mi lehet a reális bér egy-egy pozícióra és így megjelölni a fizetési igényt. Ha egy hirdetésben szerepel, hogy meg kell jelölni a pályázáskor, semmiképp nem szabad kitérni ez elől, könnyen lehet, hogy ezen múlik, hogy behívják-e a jelentkezőt az interjúra. A tényleges bértárgyalásokra később kerül sor; a feladatok, felelősségi körök, elvárások egyeztetését követően tesznek a cégek ajánlatot, nem ritkán csak egy második, vagy harmadik interjú során. A pályakezdőktúől elvárják, hogy a gyors meggazdagodás helyett a megszerezhető tapasztalat, tudás megszerzése legyen az elsődleges cél, ha első munkahelyről van szó. Visszatetsző, ha valaki nagy magabiztossággal magasra teszi a lécet, mondván, ő szorgalmas, mindenre képes és tudja magáról, hogy minden feladatot jól el tud látni. Fontos, hogy tisztában legyünk értékeinkkel, de ne legyünk elbizakodottak, ne felejtse el egyetlen pályakezdő sem, hogy a pozíció által szerezhető szellemi, tapasztalati tőke mindennél többet ér karrierünk hajnalán.

Sokszor hallani HR-esektől, hogy álláskeresők felkészületlenül érkeznek az interjúra. Mit javasol, milyen forrásokból és hogyan készüljenek, hogy ne bukjanak el egy ilyen apró, de mégis nagyon fontos részleten, ha egyébként szakmai ismereteik alapján akár tuti befutók is lehetnének?

Különösebb erőfeszítés nélkül is felkészülhetünk egy-egy interjúra. Ma már mindannyiunk számára természetes az internet használata, ha otthonunkban esetleg nincs elérésünk, könyvtárakban is van lehetőségünk a világhálón böngészni. A hirdető cégek rendelkeznek saját honlapokkal, amin többet megtudhatunk róluk. Jó, ha tisztában vagyunk a pályázott pozíció sajátosságaival, ha van egy általános képünk, elképzelésünk arról, mivel foglalkozhat a pályázott pozíció tulajdonosa. Az interjúra érkezzünk mindig pontosan, kézfogásunk legyen határozott ahogy mi magunk is: nagyon sok múlhat az első bemutatkozáson, éljünk jól a lehetőséggel, hogy bebizonyítsuk, mi lehetünk a legalkalmasabbak a megpályázott munkakörre!