Szükség van-e a szombati munkanapokra?

Szombati munkanapokMegoszlanak a vélemények arról, hogy a gazdasági növekedést mennyiben befolyásolják a hosszú hétvégék, és az ezzel járó munkanapcserék, amelyek rengeteg átszervezéssel járnak, ezért egyesek szerint az egész egy ráfizetés. Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a munkaadók, mind a munkavállalók hozzászoktak és szeretik a munkanapok átrendezésének gyakorlatát, és zökkenőmentes termelés esetén a munkanapok áthelyezése nem okoz kiesést a magyar gazdaságnak, amennyiben a munkaszüneti napok száma nem nő.

Ebből a szempontból kedvező év volt a tavalyi, hiszen mindössze két hosszú hétvégét kaptunk, idén viszont öt alkalommal élvezhetjük ezt, ami azt is jelenti, hogy öt szombaton kell dolgoznunk. Utoljára 2007-ben volt hasonlóan sok szombati munkanap hazánkban, akkor hat átrendezésre volt szükség az ünnepnapok miatt, 2008-ban és 2009-ben három-három volt, 2010-ben viszont egy ilyenre sem volt példa. Jövőre sem leszünk már ennyire szerencsések. A nemzetgazdasági tárca közelmúltban közzétett rendelettervezete szerint 2013-ban a hagyományos kétnapos ünnepek mellett csak két hosszú hétvégével, ezzel pedig két munkanapcserével számolhatunk: 2013. augusztus 19-e hétfőt a rá következő szombaton, augusztus 24-én, a december 24-i keddi pihenőnapot pedig december 21-én kellene ledolgozni.

Mióta van munkanapcsere?

A munkanap áthelyezés nem hungarikum, hasonló gyakorlat létezik Bulgáriában és Litvániában is, az egyes országokban pedig jelentősek az eltérések e téren. - Németországban és Olaszországban például kötelezően kiadandó és "saját hatáskörbe utalt" munkaszüneti napokat határoz meg az állam, vagyis az előbbieket mindenhol kötelező kiadni, utóbbiak kiadásának tényéről és módjáról azonban a tartományok döntenek - ismertette Rolek Ferenc. Mint mondta, gyakran a munkáltatók, munkahelyi kollektív szerződések döntenek a munkanap áthelyezésről. Esetenként - például Belgiumban - az is előfordul, hogy a hétvégére eső munkaszüneti napot hétfőn adják ki.

Magyarországon a munkanap áthelyezés a 70-es évekre nyúlik vissza, eredetileg a szabadszombat bevezetéséhez kapcsolódott. 1978-tól a kéthetenkénti szabadszombat miatt kezdték alkalmazni, majd 1982-től az ötnapos munkahéttel még inkább indokolttá vált ez a módosítás. Hosszabb szabadidőt kaptak így a dolgozók, és a termelést is gazdaságosabban lehetett megszervezni. Az egynapos üzemindítás ugyanis a legtöbb iparágban nagy többletköltséggel jár. Mai formájában a rendszerváltás utáni időszakban vált gyakorlattá a munkanapcsere. Az első ilyen áthelyezésre 1990-ben került sor, a Munka Törvénykönyvébe azonban csak 2008-ban emelték be, hogy az illetékes miniszter rendeletben jogosult meghatározni minden évre előre a munkaszüneti napok körüli munkarendet.

Minimális hatása van a gazdaságra

A gazdaság szempontjából elsősorban a munkaszüneti napok számának van jelentősége. Ebből a szempontból Európa középmezőnyébe tartozunk - mondta Rolek Ferenc. Hozzátette: a munkanapok áthelyezésének gazdaságra gyakorolt hatása jórészt a termelési technológiától függ. Igaz, ezekben az esetekben sem maga a munkanap átrendezése okozza a gondot, hanem egy esetleges leállás. A legtöbb termelő egységben ugyanis egy napra nem éri meg leállítani a termelést. - Az ilyen munkahelyeken feltétlenül fontos biztosítani a megszakítás nélküli foglalkoztatás lehetőségét, amire a magyar munkajogi szabályok lehetőséget is adnak. Sok múlik ugyanakkor azon is, hogy az adott termelő vállalat beszállítói milyen munkarendben dolgoznak. Ha ezeknek a munkarendje nincs összehangolva, az veszteséget jelenthet a vállalatnak - mutatott rá az MGYOSZ alelnöke.

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a GDP idősorában a munkanaphatás szignifikáns: +/- 0,1-0,2 százalék körül mozog negyedéves szinten; ami azt jelenti, hogy egymást követő években a növekedés ütemét csak minimális mértékben növelheti vagy csökkentheti. A munkanap áthelyezések hatása nem mutatható ki, mivel sok helyen állandó üzemben dolgoznak, így ezek az áthelyezések sokakat nem is érintenek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a munkanap áthelyezésnek ágazatonként ellentétes hatása van. A turizmus-vendéglátás területén például ez lehet csúcsidőszak, így plusz forgalmat és bevételt generál, míg az ipari termelés csökken, ugyanakkor vannak olyan ágazatok, ahol a tevékenység jellege (pl. mezőgazdaság élelmiszeripar) vagy a technológia (pl. gyógyszeripar, kohászat) miatt nem lehet leállni.

Mit veszíthet a munkaadó a szombati munkával?

Bár arról nincsenek statisztikai adatok, hogy mekkora kiesést vagy pluszkiadást okoz a szombati munkavégzés a munkáltatóknak, Rolek Ferenc szerint inkább az okozna nagyobb kárt, ha az áthelyezésre nem kerülne sor. Ha azonban a munkavállalók szombati teljesítményét nézzük, ami a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy régebbi felmérése szerint általában 50 százalékos, pénzben mérhető többletkiadása jelentkezhet a vállalatnak. A KSH adatai szerint az egy órára jutó munkaerőköltség egy öt főnél nagyobb vállalkozásnál 1.885 forint (2008-as adat), egy 50 főnél nagyobb vállalkozásnál 2.313 forint (2009-es adat). Ha a dolgozó a munkaidő felét "elsumákolná, az egy kisebb cég esetében kb. 7540 forint, egy nagyobb vállalkozásnál kb. 9252 forint pluszkiadást jelenthet a munkaadónak - teljesítmény nélkül.

Arra, hogy miként oldják meg a szombati munkavégzést a cégek, nincs általános gyakorlat, és különbözőek a munkavállalói stratégiák is - mondja Rolek Ferenc. A tapasztalatok szerint a cégekre nem jellemző, hogy kötelező szabadságot adnának ki, viszont a munkavállalók nagyobb része szívesen vesz ki a "dolgozós szombatokon" szabadságot, mint egy átlagos munkanapon.

Van, ahol keményen dolgoznak, van, ahol csapatot építenek

Ezt meg tudja erősíteni az MKB Bank HR igazgatója is. Kadala Miklós úgy látja, a dolgozók nem tartják feleslegesnek a szombati munkanapot, bár a munkavégzést inkább a pénteki hangulat jellemzi. - Lehet, hogy nem ezek a szombatok a legerősebb napjai az évnek, de ma a cégeknek olyan szigorú a költség és erőforrás gazdálkodása, különösen a pénzügyi szektorban olyan nagy a leterheltség, hogy a munkavállalók aktívan és a bank szempontjából hatékonyan töltik el a szombati munkanapokat, általában pénteki munkarend szerint dolgozunk, nincs üresjárat - árulta el a HR igazgató. Szerinte a dolgozók nem ódzkodnak a szombati munkavégzéstől, mert tudják, hogy a négynapos hosszú hétvégének ez az ára.

A regenerálódás szempontjából mindenképpen előnyös intézkedésnek tartja a négynapos hétvégéket Kadala Miklós, mivel
ezen hosszú hétvégék jó alkalmat adnak a kollégák részére, hogy kipihenjék magukat és ez nemcsak a munkavállaló, de a munkáltató érdeke is, persze a szombati munkanap hatékonysága már szerinte is más kérdés. Az MKB Banknál a nagyszámú ügyfélkörre, és az ő maximális kiszolgálásukra való tekintettel nem tehetik meg, hogy bankszünnapot rendeljenek el, vagy kötelezően kiadják ezt a szombatot a dolgozóknak, mivel a napi működést fent kell tartani. A munkanapok átcsoportosítása így a banki tevékenységet nem befolyásolja, a fiókok nyitva tartása ehhez igazodik.

Nyáriné Dr. Mihály Andrea coach, tréner is elismeri, hogy a szombati munkanapokon jóval lezserebb a vállalati hangulat, bár úgy látja, hogy a munkavégzés szempontjából már a péntek délután sem olyan hatékony, hiszen akkor már mindenki a hétvégére készül. A szakember szerint vállalati kultúrától függ, mennyire tudják pozitívan kihasználni a szombatokat a cégek. A hosszú hétvégék hatását egyébként is a folyamatos műszakban dolgozók kevésbé érzékelik, mint egy termelő üzem adminisztratív állománya. - Sok szervezetben szigorú a meeting kultúra, így például nem valószínű, hogy egy vezetői vagy bármilyen ütemezett értekezletet áttesznek erre a napra. Ettől máris lazább lesz a szombat. A nemzetközi cégeknél az jelenthet problémát, hogy nem elérhetőek a kapcsolatok az anyavállalatnál, mivel egy másik országban valószínűleg nem dolgoznak éppen azon a szombaton, így az ügyintézés nehézkes, illetve a hatodik munkanapon már koncentrálni sem tudnak annyira a dolgozók - sorolta a szempontokat Nyáriné Dr. Mihály Andrea.

Szerinte kötöttebb munkakultúránál érdemesebb szabadságra küldeni az alkalmazottakat, ha nem tudják tartalmasan kihasználni a szombatot - például csapatépítésre, vagy kétnapos tréningre tökéletes időpont lehet, ha nincs égető, sürgős feladat. Ugyanakkor a szakember azt sem tartaná feltétlenül jó megoldásnak, ha egy keddi ünnepnap előtt hétfőn berendelnék a dolgozókat, mert az megtörné a munkafolyamatokat. - A dolgozó hétfőn felpörög, majd kedden kikapcsol és szerdán újra pörögnie kell. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a hétfő ugyanolyan hatékony lenne, mint egy teljes hét esetében - fogalmazott Nyáriné Dr. Mihály Andrea, aki emellett a négynapos hétvégéknek azért is híve, mert ilyenkor több időt tudnak együtt tölteni az emberek a szeretteikkel, így ezek a családi összetartozást is erősíthetik.

HR Portál

Szilágyi Katalin