Szigorítják a felvétei szabályokat a felsőoktatásban

felsőoktatási szabályokA munkaanyag a jelenlegi törvénynél némileg szigorúbb az intézmények létrehozását illetően. Jelenleg legalább egy képzési, illetve tudományterületen több szakon kell képzést indítani ahhoz, hogy felsőoktatási intézményt létesítsenek. Az államtitkári szöveg szerint viszont legalább két képzési, illetve tudományterületen legalább négy szakra lenne ugyanehhez szükség. Míg pedig jelenleg nincs kikötve, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak mekkora állandó oktatói, kutatói karral kell rendelkezniük, a munkaanyag már erről is ír. A feltétel akkor teljesül, ha az oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatják.

Tudományegyetem, egyetem, főiskola

A jövőben megkülönböztetnék a tudományegyetemet, az egyetemet és a főiskolát. A tudományegyetem az a felsőoktatási intézmény, amely legalább két képzési területen jogosult alap- és mesterképzésre, valamint legalább két tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Kitétel továbbá, hogy többségében egyetemi karral kell rendelkeznie, illetve oktatói, kutatói bázisának legalább kétharmada tudományos fokozattal kell, hogy bírjon.

Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább két tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább ötven százaléka tudományos fokozattal rendelkezik. Az egyetemet legalább négy kar alkotja, melyből minimum három egyetemi kar. A törvény szerint jelenleg egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik.

Megfosztja a tervezet a főiskolákat attól, hogy mesterképzést indítsanak. Más területen viszont bővítik a típus lehetőségeit: a több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola ugyanis "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphat. Emellett a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert tudományegyetem, egyetem, vagy egyetemi kara "kutató" minősítést kaphat.

A rektori cím változatlan marad

A főiskolákat a rektor személyét illetően is megkülönböztetik az egyetemektől és a kutatóegyetemektől - a szabályozás azonban nem hozna újat a jelenlegi törvényhez képest. "A rektori megbízáshoz tudományegyetem, egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori, illetve tudományos főmunkatársi munkakörben történő alkalmazás szükséges" - áll a munkaanyagban.

A rektort csakúgy mint eddig, mostantól is a miniszter nevezné ki. Változás azonban, hogy a jövőben az állami intézmény gazdasági vezetőjét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter nevezi ki.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság továbbra is fontos szerepet tölt majd be. Öt-öt tagot delegál oda a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia, a miniszter - közülük egyet a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek egyeztetett javaslata alapján, egyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára -, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége.

"A törvény célja a felsőoktatási intézmények autonóm működésének biztosítása" - fogalmaz első mondatában a kormany.hu-n szereplő szöveg. "A fenntartói irányítást az gyakorolja, aki az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. A fenntartói irányítás jogosítványai és kötelezettségei - ha e törvény másképp nem rendelkezik - azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt" - olvasható a jelenlegi törvénnyel azonos módon a munkaanyagban.

Középiskolai tanárképzés csak osztatlan formában

Az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető, a képzés időtartama nyolc félév, amelyet követően - hallgatói jogviszony keretében - két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni; az általános iskolai tanárképzés során mesterfokozat szerezhető. A középiskolai tanárképzés osztatlan képzésben - a Kormány által meghatározott esetben osztott képzésként - szervezhető, a képzés időtartama tíz félév, amelyet követően - hallgatói jogviszonyban - két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni. A képzésben részt vevőket a Kormány - az állami ösztöndíj mellett - pályázati eljárásban odaítélt pedagógus ösztöndíjjal támogatja - ennek rendjét rendeletben szabályoznák. Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább kettő szakon folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítja.

Középfopkú nyelvvizsga kell a bejutáshoz

A sajtóhíreknek megfelelően bekerült a munkaanyagba, hogy csak "C" típusú középfokú nyelvvizsga birtokában kerülhet be valaki a felsőoktatásba. Szigorítanának a diploma megszerzésének szabályain is. Az abszolutórium után két évig lehet záróvizsgázni, ezután a diplomázás már feltételhez köthető. A hallgatói jogviszony lejárta után öt évvel már nem lehet záróvizsgázni - olvasható a tervezetben.

Csökkenne a hallgatók részesedése a szenátusban

A tervezet szerint a minimum kilenctagú szenátusban legfeljebb húsz százalékos részesedést birtokolhat a hallgatói önkormányzat. Jelenleg a tagok legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát ők adják. A javaslat szerint a doktorandusz önkormányzat egy további főt küldhet a testületbe.

"Halálra ítélt felsőoktatás"?

Debrecenben, Sárospatakon és Pécsen és Szombathelyen is tüntettek a hallgatók a kormány felsőoktatási tervei - többek között a hallgatói szerződések és az önköltséges képzések bevezetése, valamint az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkentése - ellen. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája október 27-én tart demonstrációt Budapesten, az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt - tudta meg az eduline.hu.

Felsőoktatási koncepciót készített az LMP

Az LMP szerint a felsőoktatás nem az egyetemekre, főiskolákra való bekerülés szigorításával, hanem a korai fejlesztés erősítésével lesz jobb. A felsőoktatás minőségének javítása, a korai képzés szerepének erősítése, a professzori életpályamodell és a vidéki intézmények felzárkóztatása többek között ezek az elképzelések szerepelnek az LMP által készített, és kedden bemutatott 12 pontos felsőoktatási koncepcióban.

Az anyagot ismertető Osztolykán Ágnes elsőként a felsőoktatás minőségének javítását hangsúlyozta. Szerinte ez nem az egyetemekre és főiskolákra való bekerülés szigorításával, hanem a korai fejlesztés erősítésével érhető el. Az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke egy életpálya tervezési tanácsadás bevezetését is szükségesnek tartja ahhoz, hogy a felsőoktatásból kikerülő hallgatók később sikeresek legyenek.

Az LMP megkönnyítené a hátrányos helyzetűek, köztük a kismamák és a fogyatékkal élők főiskolára és egyetemre való bejutását hangzott el. Ehhez nem egy külön kvótát alkalmaznának, hanem megtartanák és kibővítenék a jelenleg is létező felvételi pluszpontok rendszerét miközben létrehoznának egy ingyenes felvételi előkészítő rendszert is. A képviselő egyúttal a professzori életpályamodell kibővítésére is javaslatot tett.

HR Portál