Részmunka, távmunka: miért nem szeretik a vállalkozások?

a részmunka és a távmunkha hasznossága

Hollandiában 1966 óta biztosítanak a törvények azonos elbánást a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatottak számára, ma pedig már a holland nők 75 százaléka részmunkaidőben dolgozik. Ezzel a lehetőséggel érte el az ország azt, hogy náluk a nők foglalkoztatottsága eléri a 70 százalékot. Ehhez képest Magyarországon a 15 és 64 év közötti nőknek 49,9 százaléka dolgozik, míg a 27 EU-tagállamában az átlag 58,6 százalék. Az unió egészét nézve csak Görögországban, Máltán és Olaszországban dolgozik kevesebb nő, mint hazánkban. A magyarországi 5,7 százalékos részmunkaidős foglalkoztatás is igen elgondolkodtató, ha az unió 32százalékos átlagához viszonyítjuk.

A vállalatok ma még ritkán és hosszas mérlegelést követően alakítanak ki meglévő munkakörök felosztásával, vagy átalakításával olyan atipikus munkaköröket, amelyeket nem a saját dolgozóik igényei szülnek, hanem új munka- vagy feladatkört jelentenek. Vannak természetesen itt is pozitív példák, azonban a gyermekszülés után visszatérő kismamák részmunkaidős foglalkoztatása "személyre szól", tehát alapvetően belső (képzett) erőforrás hatékony kihasználását, munkába visszasegítését célozza, nem pedig új munkakörök teremtésére épül. A hazai atipikus foglalkoztatás elterjedéséért többféle lobbi indult az elmúlt hónapok, évek során: civil fórumok szerveződtek kismamák, megváltozott munkaképességűek, 50 év feletti munkavállalók részvételével, egyes elemeit a kormánypártok is zászlajukra tűzték, illetve különböző alapítványok, szakmai szövetségek is együtt dolgoznak a cél érdekében.

Egyre nehezebb például a 45-50 éven felüli álláskeresők elhelyezkedése, és ez a megoldás segítené őket is. Mindemellett pedig a megváltozott munkaképességűek, valamint a diákok is gyakran keresik az atipikus állásajánlatokat részmunkaidőben, távmunkában, vagy időszakos jelleggel.

A Regus nemzetközi felmérése 80 ország 17000 válaszadója alapján jutott arra a következtetésre, mely szerint a rugalmas munkavégzés ma már nemzetközi szinten is általánosan elfogadott gyakorlattá vált: a cégek 81 százaléka ad bizonyos fokú szabadságot alkalmazottainak annak megválasztásában, hogy mikor és hol dolgozzanak. Ezen cégek 60 százaléka szerint a szabadabb elvű módszer kevesebb költséggel jár, mint a helyhez és időhöz kötött irodai munka - olvasható a portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményben.

A rugalmas munkavégzésre lehetőséget adó vállalatok háromnegyede azt tapasztalja, hogy jelentősen javul a dolgozók életében a munka és a magánélet közötti egyensúly, nő a motiváció és az elégedettség. A válaszadók 70 százaléka szerint a rugalmas munkavégzés családbarát megoldás, ami remek eszköz lehet a családos munkatársak motiválására és jutalmazására. Ám függetlenül attól, hogy az embernek van-e családja, a rugalmas munkavégzés a többség szerint mindenképpen javít az életminőségen.

A vállalatok fele úgy látja, hogy a rugalmas munkavégzés mellett nőtt a munkatársak hatékonysága, negyedük szerint pedig ennek segítségével a cégek könnyebben birkózhatnak meg a hirtelen növekedés okozta erőforrás-hiánnyal. Szintén a vállalatok negyede gondolja úgy, hogy e gyakorlatnak köszönhetően szélesebb munkavállalói kínálatból választhatnak új munkatársakat, és akár távoli városokban élő szakembereket is alkalmazhatnak.

Mindez azonban még kevésnek látszik ahhoz, hogy az atipikus foglalkoztatás valóban népszerűvé váljon a vállalati döntéshozók számára is.

HR Portál