Olyan a város, amilyenné az ott élők teszik... - avagy hogyan válhatnak minél fenntarthatóbbá magyar városaink?

/CityHungary2104. június 18-án, Budapesten, a Larus Étterem és Rendezvényközpont adott otthont az idei City Hungary Konferenciának és Expónak. 1 időben, 1 helyen cserélhették ki tapasztalataikat különböző szektorok (helyi politika, üzleti szektorok, szakértők, központi kormányzat, szakértők, civilek stb. döntéshozói).

 

„Olyan a város (település), amellyé az ott élők teszik.” szokták mondani. Elsősorban rajtunk múlik a merre és a hogyan. Az alulról építkezés, a sikeresség, így az erős identitástudat eltéphetetlen köteléket hoz létre a helyi közösségben. A sikeres, fenntartható városoknak ez a titka.

Olyan saját karakterrel, saját város „egyéniséggel” rendelkeznek, mely vonzóvá válik nem csak a városban élők, hanem az oda érkezők számára is.

A City Hungary olyan lehetőségeket villantott fel, melyek a város működésének fenntarthatóságát támogatják.

„2004-ben, amikor elkezdtünk a fenntarthatósággal és vállalati felelősséggel (csr (CSR Hungary Konferencia és Expo, CSR Hungary Hírportál, CSR Hungary Díj, CSR Mátrix Consulting)) foglalkozni, akkor a legfontosabb felfedezés a rendszerben (összefüggésekben) és hálózatban való alapgondolat volt.

A sok kicsi apró részlet, mely egésszé áll össze, s így életképesebbé válunk. A gondolat egyszerűnek tűnik, mégis nagyon nehéz a gyakorlatba átültetni.

Mi kezdtük a vállalkozások, cégek fenntarthatóságával, majd folytattuk a városok fenntarthatóságával, s idén már a határokon túli közép-európai megközelítésnél tartunk. A fenntarthatóság nem csak lételemünk bizonyos szempontból, hanem a régió, s így az itt található különböző szektorok versenyképességét is elősegíti. Ez által az itt élő emberek jobban tudnak élni. Az EU2020 forrásai is ezt támogatják.” - állapította meg Takács Júlia, a City Hungary és a CSR Hungary ügyvezetője.

Tibold Ferenc, az NGM főosztályvezetője az EU 2020 topprioritásait, pénzügyi lehetőségeit mutatta be a magyar városok számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy több támogatást is lehet igényelni, s a komplexebb támogatást nem csak a városoknak, hanem a kis-középvállalkozásoknak is ajánlja.

„Ma már a családi ezüstből élünk!”- emelte ki Némethy Sándor, a Göteborgi Egyetem docense - ha a természeti erőforrásaink felhasználását tekintjük, ugyanakkor pl. a városi mezőgazdaság (élelmiszertermelés) kialakításával sokkal ésszerűbben, költséghatékonyabban válhatna a város fenntarthatóvá.

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat képviselői - Csóré Róbert, az Újvidéki Iroda vezetője/Szerbia, Király Csaba, a Nagyváradi Iroda és Vass Attila, a Kolozsvári Iroda vezetője/Románia- a határon túli városok fenntarthatósági projektjeit mutatta be. Kolozsvár Energiahatékonysági Programját, Nagyvárad turisztikai lehetőségeit, Újvidék komplexebb megközelítését. Középpontba állítva az alulról építkezést, a lokalitást, a fenntartható fejlődés szempontjából is.

A fenntartható környezet stratégia megközelítését hozta közel hozzánk a Holnap városáért két díjazottja (Budaörs és Gödöllő) Mártonffy István, Budaörs főépítésze, Tóth Tibor, Gödöllő alpolgármestere.

Gyakorlati szemszögből láthattuk a fenntartható kultúra beépülését a város működésébe Veszprém (előadó: Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere) és Keszthely (Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum) esetében.

 

További információ:

Takács Andrea

takacs.andrea@atlantispress.hu

361-352-0957

www.fenntarthatokozossegek.eu