Mivel lehet a legjobban keresni Magyarországon?

Mivel lehet a legjobban keresni Magyarországon?Úgy tűnik, a legkevesebbet még mindig a közfoglalkoztatottak keresnek Magyarországon, itt bruttó 73 ezer forintot vihetnek haza a munkavállalók. A legjobban fizető szakmákban azonban az átlagkereset a 400 ezer forintot is meghaladhatja.


A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit- áll a KSH jelentésében.

A magyar bruttó átlagkereset: 219.700 Forint

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 000, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 800 forintot kerestek.

A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,5%-kal (a közfoglalkoztatottak nélkül 6,2%-kal) haladták meg a 2011. január–szeptemberit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,1%-kal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,5%-os volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 8,4%-kal, 201 400 forintra nőtt. A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (457 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 700 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (387 900 forint). A legkevesebbet a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Mivel lehet a legjobban keresni Magyarországon?

2012. január–szeptemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 54%-a (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 60,3%-a) átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,8 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a költségvetés területén 5,3%. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,6%-a kapott ezen a címen 10 200 forintot.

A versenyszférában dolgozók fizetése 8,1%-kal nőtt

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–szeptemberben átlagosan 5,4%-kal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,1%-kal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,2%-kal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 300) forint volt, 1,8%-kal (a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 3,5%-kal) magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,1, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 1,8, a nonprofit szervezeteknél 4,6%-kal nőttek egy év alatt.

A 231 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4%-kal haladta meg a 2011. január–szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1% volt.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 34,6 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 749 ezren dolgoztak (14,6 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 88 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első kilenc hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 70,1 ezer fő) az előző év azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 671 ezer fő állt alkalmazásban, 19,6 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.