Mi kell ahhoz, hogy egy startupnál dolgozzunk? StartUp Day – Állásbörze és Konferencia

startupStartUp Day - Állásbörze és Konferencia néven szervez találkozót a MOHA vállalkozói inkubátorház - a start up cégek központja valamint az Aarenson Consulting munkaerőközvetítő. A február 12-i rendezvény keretein belül, egyedülálló módon 20 start-up vállalkozást hoznak egy tető alá. De nemcsak az álláskeresőket várják, hanem az eszmecserére éhes hasonló vállalkozókat is, sőt, előadások is segítik a startup terveket szövögetők vágyainak realizálását.


A csupán néhány éve köztudatban lévő start up lényege, hogy nem csupán induló vállalkozás, de magas növekedési potenciál jellemzi, és először általában hazai, de későbbiekben a nemzetközi piacot is célozza. Olyan megfogalmazásokat is lehet találni, hogy minden start up kkv, de nem minden kkv startup. Hiszen 5-30 főre tehető a vállalkozásban dolgozók száma (kivéve persze néhány kiugró példát), viszont gyors növekedéssel kecsegtet.

De mi kell ahhoz, hogy egy ilyen cégnél dolgozzunk? Erről és a startup sajátosságairól kérdeztük Pethő Anikót, az Aarenson Consulting társalapítóját.

Milyen személyiséggel kell rendelkezni ahhoz, hogy egy startupnál dolgozzunk?

Egészen más tulajdonságokra van szükség ahhoz, ha egy startupnál szeretnénk dolgozni, mint amikor egy multinacionális céghez pályázunk. Egy ilyen jellegű, kisebb vállalatnál fontos a lelkesedés, az alkotni vágyás. Itt más a légkör- kötetlenebb, mások a munkaidő és a kommunikáció keretei is. Jellemző, hogy startupnál másodállásban dolgozik valaki, vagy valamennyi fizetésért illetve hogy beszáll társtulajdonosnak is. Ehhez magunkénak kell érezni a terméket, projektet, kitartónak kell lenni, és hinni kell benne.

startup day

Ezek szerint a versenyszférától eltérő a bérezés?

Amíg a cég nem szerez olyan erőforrást vagy befektetőt, amivel előre lendülhetnének, addig az alapítók, a tulajdonosok saját pénzüket használják a projekt finanszírozására, ezért is gyakori, hogy tulajdonjogért vagy részesedésért dolgozik ott valaki. Amikor megvan a tőke, a befektető, akkor igyekeznek tartani a versenyszférás fizetéseket, persze azért van itt is egy-két kiugró vállalkozás, amelyek igen nagy tőkére tettek szert.

Ha bemegyünk egy ilyen céghez, kiket találunk a székekben?

Elsősorban 25+ -osokat, akik már rendelkeznek 2-3 éves tapasztalattal, nagyon kreatívak és persze elébe mennek a dolgoknak. Ők azok, akik nem kiszolgálják az igényeket, hanem megteremtik azokat.

De a 45-50 közötti vezetőknél is lassan gyűrűzik, hogy kilépnek a kötött munkából, és inkább valami újba kezdenek egy startupnál vagy saját startupot hoznak létre. Persze ez lassú folyamat, hiszen a fizetésük 50-60 százalékáért kell dolgozniuk.

Hogyan lehet bekerülni? Miben más jelentkezni egy ilyen állásra?

A jelentkezésekben sokkal gyakoribb, hogy csatolják a portfóliójukat, referencia anyagukat, beszámolnak az előzetes projektekről, és a technikai tudás kifejtése is nagyobb szerephez jut a pályázatban. A munkaadók is máshogy keresnek. Több kör van, tízből hat esetben a személyes interjút megelőzi egy szakmai teszt, amit nem biztos, hogy százalékosan értékelnek. Egyes cégek számára egy 10%-os teszt is értékes lehet, ha a jelölt olyat és úgy szólt hozzá az adott témához, amit a cég később konvertálni tud. Az interjún is többen vannak, gyakran az alapító is beül. Jól megnézik a jelöltet, eldöntik, beleillik-e a csapatba emberileg, hiszen egy ilyen kis teamben nem engedhető meg a fluktuáció. Egy startupos állásinterjú inkább egy informális beszélgetéshez hasonlít, ahol megnézik, megvan-e a szakmai kémia. De olyan ügyfelünk is volt már, akinél az első körös interjú egy közös sörözés volt – persze egy szigorú szakmai teszt után.

Ide nem lehet egy sima önéletrajzzal jelentkezni. Fontos az azonnali interakció, ezért is jó a február 12-i StartUp Day - Állásbörze és Konferencia, ahol találkozhatnak azok, akik hasonlóan gondolkodnak a munkáról.