Mennyit kell dolgozni felmondás után?

Akár a munkavállaló, akár a munkaadó mondja fel a szerződést, mindenképpen figyelemmel kell lenni a törvényi szabályozásra, arra, hogy milyen jogok illetnek meg bennünket, na és persze hogy milyen kötelezettségeink vannak.

felmondas-2014

Felmondás a póbaidő alatt vagy rendkívüli hatállyal

A munkaviszony megszüntetése csak kivételesen történhet azonnali hatállyal. Ennek megvannak a törvényben meghatározott okai és esetei, mint a próbaidő vagy a rendkívüli felmondás szabályai.

A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésre eleve számíthat mindkét fél, ez nem érinti hátrányosan egyik felet sem, mert éppen az a célja a próbaidőnek, hogy a felek „kipróbálják” egymást, és ha valamelyikük nem elégedett a munkaviszonnyal, akkor minden következmény nélkül azonnal „kiléphet belőle”.

Ugyanígy a rendkívüli felmondás eseteiben – amelyekre itt most nem térünk ki – is érthető az azonnali hatályú megszüntetés szükségessége. Ezek tehát kivételes esetekben alkalmazhatók, ezért leszögezhetjük, hogy a munkaviszonyok megszűnésének megszokott „normális” esetében a felmondás nem minősül azonnali hatályúnak. A felmondás persze annak közlésével joghatást vált ki, azonban hatályosulásához szükség van a felmondási idő kitöltésére is.

Mire jó a felmondási idő?

A felmondási idő tehát nem más, mint az az időtartam, amelyet a munkavállaló a felmondás alapjául szolgáló jognyilatkozat (felmondás) után még munkában tölt. A felmondási idő azt a célt szolgálja, hogy mind a munkáltató mind a munkavállaló felkészülhessenek a munkaviszony megszűnése utáni időszakra. Ez a jogintézmény tehát védelmet és segítséget jelent mindkét fél számára.

Ha munkavállaló élt a felmondással, akkor a munkáltatójának esetlegesen pótolnia kell a hiányzó munkaerőt, a folyamatban lévő feladatokat le kell zárni és átadni a következő munkavállalónak. Esetleg az új dolgozó betanításához is időre van szükség.

Ha a munkavállaló bármely esetben azonnali hatállyal szüntethetné meg a jogviszonyát, akkor a munkáltató méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülne, esetlegesen kár is érné. Ugyanakkor a munkavállalónak is fontos érdeke, hogy ne egyik pillanatról a másikra szűnjön meg a jövedelemforrása.

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni köteles a munkavállalót a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Ebből következik, hogy ez a legkorábbi időpont, vagyis a felek közösen vagy a felmondást közlő fél ettől eltérhetnek. Amennyiben a munkáltató él a felmondás jogával, akkor a felmondási idő kezdeti időpontja eltolódhat a törvény erejénél fogva is egy későbbi időpontra. Ennek értelmében a betegszabadság, vagy a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, végül a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik a felmondási idő.

Mennyit kell dolgozni?

A felmondási idő – hasonlóan például a végkielégítéshez –, különböző mértékű lehet attól függően, hogy mióta dolgozik a munkavállaló a munkáltatónál. A felmondási idő 30 nap, amely a munkáltatói felmondás esetén meghosszabbodik a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően (5 naptól – 40 napig), de ahogyan már említettük, a felek is meghatározhatnak ezeknél a szabályoknál hosszabb felmentési időt.

Szükséges említést tennünk a felmentési időről is, vagyis amikor munkáltatói felmondás esetén a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A törvény a munkáltató általi felmondás esetén ugyanis előírja, hogy köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A munkavégzési alóli felmentési idő célja elsősorban az, hogy a munkavállaló új munkahelyet tudjon keresni (pályázni tudjon, állásinterjúra tudjon járni.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a felmondás utáni munkavégzés célja az, hogy mindkét félnek megfelelő idő álljon rendelkezésre arra, hogy fel tudjon készülni a jogviszony megszűnésére. Ebből kifolyólag tehát a közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a felekre van bízva, hogy a munkavállaló mennyi időt töltsön munkában, vagy akár már másnap ne jöjjön dolgozni. Az egyoldalú jogviszony megszüntetés, tehát a felmondás esetén, viszont a törvény meghatározza a fent ismertetett szabályokat a felek védelme érdekében.

dr. Szalai András
ügyvéd
1085 Budapest, József Krt. 38. I. em. 5.
Tel./fax: (1) 783-5162
Mobil: (70) 526-8223