Melyik tulajdonosi érdekeltségű cég fizet a legjobban és legkevésbé? - Lean felmérés 2012


Fizetés cégenkéntFügg-e az iparágtól, a vállalat tulajdonosi érdekeltségétől, méretétől, régiótól, végzettségtől, hogy két ugyanabban a pozícióban dolgozó kolléga bére eltérést mutat? Ezekre, és még több kérdésre kaptuk meg a választ a 2012-es lean munkaerő-piaci felmérés segítségével.

Német, francia, angol, esetleg amerikai? Melyik tulajdonosi érdekeltségű cég fizet a legjobban és legkevésbé?

Függ-e a bérünk attól, hogy milyen nemzetiségű cégnél vetjük meg a lábunkat? Jobban kereshetnénk-e ugyanabban a pozícióban egy német tulajdonú cégnél, mint egy amerikai vállalatnál? Rántsuk le a leplet a kialakult sztereotípiákról!

A megkérdezettek 99,3%-a válaszolt a tulajdonosi kört érintő kérdésre. Ezek alapján a következő megoszlás figyelhető meg.

A mérnökök számára a legjobb kereseti lehetőséget a francia tulajdonú cégek biztosítják (br. 488 ezer – 600 ezer Ft), melynek nyomában szorosan ott vannak az egyéb érdekeltségű vállalatok (br. 426 ezer – 533 ezer Ft). A sorban a harmadik helyen az amerikai érdekeltségek állnak, (br. 361 ezer – 450 ezer Ft). Végül a negyedik helyről a japán cégek (br. 326 ezer – 400 ezer Ft) biztosítják a még versenyképesnek mondható havi átlagkeresetet.

A német vállalatok az ötödik helyet csípték meg maguknak (br. 314 ezer – 398 ezer Ft), míg a magyar vállalatok az előkelő 6. helyről „támogatják” mérnökeiket (br. 294 ezer – 371 ezer Ft). A sor végén az indiai és svájci vállalatok állnak (br. 201 ezer – 250 ezer Ft).

A középvezetők körében az első helyen úgyszintén a francia cégek (br. 608 ezer – 764 ezer Ft) a „legnépszerűbbek”. Ezt követik az osztrák vállalatok (br. 517 ezer – 641 ezer Ft), majd az amerikai érdekeltségek (br. 511 ezer – 628 ezer Ft). Végül fej-fej mellett az egyéb és magyar érdekeltségű vállalatok (br. 460 ezer – 566 ezer Ft) zárják a top 4-es kategóriát. A legkevesebbet a koreai cégek fizetik (br. 251 ezer – 325 ezer Ft) a középvezetői pozíciókban.

A menedzserek esetében a kanadai vállalatok a befutók (br. 934 ezer – 1.183 ezer Ft), melyet a jelen felmérés szerint az amerikai vállalatok követnek (br. 764 ezer – 927 ezer Ft). A német érdekeltségű cégek a harmadikak (br. 718 ezer – 871 ezer Ft) és végül szorosan az egyéb érdekeltségű vállalatok következnek (br. 713 ezer – 887 ezer Ft). A menedzsment tagok esetében a legalacsonyabb bért a magyar vállalatok nyújtják (br. 520 ezer – 633 ezer Ft).

 Autóipar, avagy az örök Jolly Joker?

Köztudottan az autóiparban megszerzett tapasztalat az egyik legjobb referencia, amit egy mérnök, vagy egy vezető felmutathat. Ez a munkaerőpiacon az úgynevezett Jolly Joker. A diagramból kiderül, hogy a megkérdezettek többsége elsősorban autóipari tapasztalattal rendelkezik. Ezt követi az elektronika ipar, majd a gépipar. Vajon ugyanez a sorrend a fizetések terén is fenntartható? A felmérésből kapott eredmények kiértékelése során erre a kérdésre is választ kaptunk. Lássuk, mennyire okozunk meglepetést a megkérdezettek 97,8 %-os válaszadási aránya mellett.

A megkérdezettek harmadik legnagyobb százalékát teszi ki a következő iparág, mely a mérnökök körében az első helyen nyit. Ez nem más, mint a gépipar (br. 382 ezer – 481 ezer Ft). A sorban szorosan követi az elektronika ipar (br. 369 ezer – 463 ezer Ft), a harmadik helyre pedig az egyéb járműipar került (br.  361 ezer – 460 ezer Ft). Az érdekesség kedvéért a további sorrend az energetika ipar (br. 351 ezer – 450 ezer Ft), majd itt érkezik az ötödik helyen a jól ismert Jolly Jokerünk, az autóipar (br. 330 ezer – 409 ezer Ft). Az iparágak közül a mérnöki pozíciókban legrosszabbul a műanyagipar fizet (br. 251 ezer – 300 ezer Ft).

A középvezetők esetében az első helyen az energetika ipar áll (br. 801 ezer – 1.000 ezer Ft). Ezüstérmes a vegyipar (br. 667 ezer – 816 ezer Ft), bronzérmes pedig a gyógyszeripar (br. 567 ezer – 700 ezer Ft). A dobogóról épphogy lecsúszott a szolgáltatás/tanácsadás (br. 551 ezer – 675 ezer Ft). Az autóipar a középvezetők esetében már kevésbé foglal el előkelő helyet, itt a 9. helyre szorult (br. 410 ezer – 502 ezer Ft). A középvezetők számára a logisztika (301.000 – 400.000 Ft) biztosít kevésbé versenyképes fizetést az iparágak kategóriájában.

A menedzsereknek a legjobb kereseti lehetőséget a szolgáltatás/tanácsadás (br. 950 ezer Ft – 1.100 ezer Ft) nyújtja. Ezt szorosan követi az autóipar (br. 811 ezer – 989 ezer Ft), majd az elektronika ipar (br. 692 ezer - 837 ezer Ft). Az előkelő negyedik helyen a műanyagipar foglal helyet (br. 619 ezer – 756 ezer Ft). A menedzserek számára a legkevésbé jól fizető iparág az egyéb – vagyis a többi kategóriába nem sorolt – iparág (br. 500 ezer – 608 ezer Ft).

Bizonyára sokak számára meglepetést okoz, hogy az autóipar bérek tekintetében jóval elmarad a többi iparághoz képest. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a lean-es szakemberek a többi iparágban nagyon ritkák, így őket jobban meg kell fizetni, nem úgy, mint az autóiparban, ahol már telítettebb a piac, így ezen szakemberek bére is nyomottabb.

Budapest, Budapest, de csodás…

A mérnökök többségét Budapest vonzza, mint a mágnes. Mindenki ott látja a legnagyobb lehetőséget karrierje kiteljesítésében. Lesz-e kellő felvevő piaca az egyetemekről kikerülő mérnököknek? Érdemes elgondolkodnunk, hogy valóban Budapesten kereshetünk-e a legjobban? Nézzük meg az egyes pozíciókban a legjobban fizető első top 3 megyét (válaszadási arány 99,1%)

Várhatóan mindenkinek meglepetést fog okozni a felmérés alapján kialakult sorrend, ugyanis a mérnökök tekintetében az első, legjobban fizető megye Komárom-Esztergom megye (br. 451 ezer – 550 ezer Ft). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (br. 434 ezer – 533 ezer Ft) a második legjobb átlagfizetést biztosítja a környéken dolgozó lean-es mérnökök számára. A harmadik legjobban fizető megye Zala megye (br. 368 ezer – 466 ezer Ft). Pest megye a mérnökök esetében a negyedik helyen zárt (br. 362 ezer – 458 ezer Ft). A legkevesebb bért Hajdú-Bihar megyében keresik a lean mérnök kollégák (br. 301 ezer – 400 ezer Ft).

A középvezetők számára a legjobb kereseti lehetőséget Csongrád megye biztosítja (br. 751 ezer – 950 ezer Ft). Ezt követi Heves megye (br. 601 ezer – 750 ezer Ft) és végül Pest megye zárja a sort (br. 564 ezer – 691 ezer Ft).  Legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében keresnek a középvezetők (br. 351 ezer – 433 ezer Ft).

 A menedzserek top első megyéje Bács-Kiskun megye (br. 1.034 ezer – 1.300 ezer Ft). A top 2 Győr-Moson-Sopron megye (br. 943 ezer – 1.128 ezer Ft), a top 3-as befutó pedig Nógrád megye (br. 900 ezer – 1.050 ezer Ft).      A népszerű Pest megye a negyedik helyre került (br. 689 ezer – 834 ezer Ft). A lean-es vezetők számára a legrosszabbul fizető megye Jász-Nagykun-Szolnok megye (br. 275 ezer – 350 ezer Ft).

 De hogy is van ez pontosan? Miért kereshetnek jobban Csongrád, Nógrád, vagy akár Komárom-Esztergom megyében a szakemberek, mint Pest megyében? Erre is meg van a magyarázat. Azokat a szakembereket ugyanis, akik hajlandóak egy adott pozíció érdekében otthonuktól jóval távolabb eső megyébe költözni (akár családostul), őket jobban meg kell fizetnie a vállalatoknak, hogy megérje hosszú távon a váltás.

 

Éljenek a diplomások! Vagy, a másoddiplomások? MBA-sok? Phd-sek?

 Zavarba ejtő, hogy mára már mennyi féle képzés, szakirány, diplomán felüli képzés, szakképzés közül válogathatunk. A bőség zavarában az ember nem is tudja hirtelen eldönteni, mi lenne számára az ideális. Sokan felteszik a kérdést maguknak: „Egy diploma már nem diploma? Kettővel többet érek? És ha kiegészítő képzésre megyek?” Nézzük meg, mennyit is „ér” egy diploma manapság?

Láthatjuk, hogy a válaszadók (válaszadási arány: 92,4%) 64,2%-a rendelkezik „csupán” egy diplomával. A maradék 35,9% megoszlik a másoddiplomások, MBA (Master of Business Administration) és Phd képesítéssel rendelkezők között. Az utóbbi kettő képesítéssel rendelkezők már közép- vagy felsővezetői szinten dolgoznak.

A mérnökök esetében az egyes végzettségekhez tartozó bérek nem mutatnak nagy eltérést. Bár a megkérdezettek nem nagy százalékát teszik ki, de a legjobban azok a mérnökök keresnek, akik valamilyen más szakterületen szereztek másoddiplomát (br. 426 ezer – 531 ezer Ft). Nem sokkal maradtak le a más mérnöki szakterületű másoddiplomások (br. 356 ezer – 450 ezer Ft). A harmadik helyen pedig az egydiplomás mérnökök zártak (br. 340 ezer – 425 ezer Ft).

A középvezetőknél a versengés kissé kiterjedtebb. Itt már öt helyezésről beszélhetünk. A komplett rangsor az alábbiak szerint alakult: a megkérdezettek mindössze 2,2%-a rendelkezik MBA képesítéssel, mégis ők a legjobban keresők (br. 801 ezer – 1.000 ezer Ft) a többi képesítéssel rendelkezőkkel szemben. A sorban következő legjövedelmezőbb képesítés a Phd (br. 584 ezer – 700 ezer Ft), majd a másoddiploma egy másik mérnöki szakterületről (br. 518 ezer – 646 ezer Ft). A negyedik helyezett a másoddiploma más szakterületről (br. 501 ezer – 623 ezer Ft) és végül az egydiplomások zárják a sort (br. 438 ezer – 539 ezer Ft).

Lássuk milyen rangsor állítható fel a menedzserek esetében? Az előző eredményekhez képest meglepő módon az élvonalban az egydiplomások végeztek (br. 771 ezer – 925 ezer Ft). A második helyet a más szakterületen letett másoddiplomások csípték meg (br. 659 ezer – 811 ezer Ft), a bronzérmet pedig az MBA képesítés nyerte el (br. 634 ezer – 800 ezer Ft). Negyedikként említhetjük a Phd képesítést (br. 601 ezer – 750 ezer Ft). Az ötödik helyre pedig a más mérnöki szakterületen szerzett diplomások köre került (br. 534 ezer – 655 ezer Ft).

 

Lean-ezni, vagy nem lean-ezni? Ez itt a kérdés!

Érdemes-e örök ellenállónak lenni a változásokkal szemben? Természetesen a lean sokkal többet hivatott szolgálni annál, minthogy jó bért biztosítson azoknak, akik ilyen feladatokat végeznek. Szerencsére a lean egyre elterjedtebb és egyre nagyobb létjogosultságnak örvend. Lassan már lean ismeretek nélkül nem nevezhetjük magunkat teljes „értékű” mérnöknek. Érdekes kérdés azonban, hogy aki kifejezetten lean feladatokkal foglalkozik, az rendelkezik-e az ehhez „szükséges” szakképesítéssel? A kettő mindig kézen fogva jár? Vagy ez egyáltalán nem törvényszerű? Nézzük meg, milyen eredményeket mutathatunk fel ezekre a kérdésekre a kitöltők 99,7 %-os válaszadási hányada mellett.

A megkérdezettek mindössze 43,1%-a foglalkozik kizárólag lean feladatokkal munkahelyén adott munkakörében. Derítsük ki, rendelkeznek-e a szakemberek maradéktalanul valamilyen lean szakképesítéssel, vagy sem.

Kizárólag lean feladatokkal foglalkozom:

A kizárólag lean feladatokat végző személyek többsége, azaz 69,8%-a rendelkezik valamilyen lean szakképesítéssel, míg 30,2%-a nem.

A 69,8%-ot tovább bonthatjuk mérnökökre, középvezetőkre, menedzserekre. Ebben az esetben a kizárólag lean feladatokkal foglalkozók közül a mérnökök 53,3%-a, a középvezetők 20%-a és végül a menedzserek 26,7%-a rendelkezik valamilyen lean szakképesítéssel.

A megkérdezettek 30,2%-a nem rendelkezik ugyan szakképesítéssel, de kifejezetten csakis lean feladatokat lát el munkahelyén. Ebből a mérnökök 76,9%-ot, a középvezetők 15,4%-ot, a menedzserek pedig mindössze a megkérdezettek 7,7%-át teszik ki.

Az eredményekből tehát látható, hogy az esetek többségében a kizárólag lean-nel foglalkozó kollégák megkapják a munkavégzésükhöz szükséges fejlődési lehetőséget, képzéseket.

Más feladatim mellett végzek lean feladatokat:

Tekintsük meg az érem másik oldalát is, tehát azokat a szakembereket, akik más teendőik mellett végeznek lean feladatokat. Vajon ők milyen arányban rendelkeznek valamilyen lean szakképesítéssel? Lássuk az eredményeket.

A megkérdezett szakemberek 56,9%-a végez lean feladatokat más feladataik mellett. Ebből 48,1% rendelkezik valamilyen lean szakképesítéssel, mely a pozíciók között az alábbiak szerint oszlik meg.

A mérnökök 28,6%-a, a középvezetők 45,1%-a, a menedzserek 26,3%-a vett részt valamilyen lean képzésen.

A fennmaradók 51,9%-a lean szakképesítés nélkül végez lean feladatokat egyéb teendői mellett. Az utóbbi csoportnak a 34,7%-át a mérnökök, 40,8%-át a középvezetők és 24,5%-át pedig a menedzserek teszik ki.


Kicsi vagy nagy?

A következő kategóriában azt vizsgáltuk meg, hogy mennyiben függ a cég méretétől a mérnökök, vezetők bérezése. Lássuk az értékeket részletesebben a kitöltők 95,8%-os válaszadási kedve mellett.

A mérnökök a legjobb fizetést egy 501-900 fős vállalatnál kapják (br. 409 ezer – 508 ezer Ft). Második helyen az 51-100 fős vállalatok állnak (br. 351 ezer – 450 ezer Ft). A kiértékelés alapján a harmadik helyre a 901-1200 fős vállalatok sorolhatók (br. 346 ezer – 430 ezer Ft).

Középvezetők számára a 901-1200 fős cégek biztosítják a legkiemelkedőbb bért (br. 531 ezer – 653 ezer Ft). A 301-500 fős vállalatok kisebb különbséggel a második helyre kerültek (br. 504 ezer – 625 ezer Ft). Végül a harmadik legjobban fizetők az 1200 főnél nagyobb vállalatok (br. 474 ezer – 585 ezer Ft).      

A menedzserek számára a 301-500 fős cégek biztosítják a legjobb fizetést (br. 800 ezer – 962 ezer Ft). Kis elmaradással a 901-1200 fős vállalatok adják a második legjobb fizetést (br. 784 ezer – 966 ezer Ft). A dobogó harmadik fokára az 501-900 fős cégek kerültek (br. 719 ezer – 868 ezer Ft).

Veterán, vagy újonc?

Az utolsó kategória, amit górcső alá vettünk a tapasztalat és a bér aránya. Az évek során összegyűjtött értékes tapasztalatok vajon a fizetésünkben is kellőképpen megmutatkoznak? Vagy a mai világban már irreálisabb eredmények születnek?

A megkérdezettek nagyobb része 7-10, illetve 10-15 éves tapasztalattal rendelkezik. Lássuk, hogy a megszerzett tapasztalataink – beszéljünk 1, vagy akár 20 évről – bérben mennyit is jelentenek ma Magyarországon? (válaszadási kedv: 99,3%)

 

Mérnöki bérsávok a tapasztalatok tükrében

A diagramra tekintve egyértelműen láthatjuk, hogy a mérnökök esetében a megszerzett tapasztalatok függvényében, hogyan változnak a bérsávok.

Bár emelkedő tendenciát mutatnak a bérek a tapasztalatok megszerzésének arányában, sajnos a 26 évnél több tapasztalattal rendelkező mérnököknél ez nem minden esetben mondható el. Ők „csupán” a 0-10 éves tapasztalattal rendelkező mérnökökkel szemben rendelkeznek jobb átlagkeresettel.

A mérnökök a „csúcspontot” 10-25 éves tapasztalattal érik el (br. 476 ezer – 600 ezer Ft), ezt követően csökkenő tendenciát mutatnak.

Középvezetői bérsávok a tapasztalatok tükrében

A középvezetői kategóriában szépen követik egymást a bérek nagyobb kiugrás, vagy eltérés nélkül.

A legkisebb bér br. 251 ezer Ft, a tetőpont pedig a mérnökökéhez hasonlóan a 16-25 éves tapasztalatnál található br. 1.000.000 Ft-os bérszinttel. A 26 évnél több tapasztalattal rendelkezők jócskán lemaradnak a 16-25 éves tapasztalattal rendelkezők mögött. Ők br. 501 ezer - 630 ezer Ft közötti bérre számíthatnak kitartó munkájukért.

Menedzseri bérsávok a tapasztalatok tükrében

A menedzserek bére szép, egyenletesen emelkedő tendenciát mutat. Láthatjuk, hogy a bérük a tapasztalataikkal egyenes arányban növekszik.

A menedzseri átlagbérek alsó részén (br. 275 ezer Ft – 430 ezer Ft) a 0-3 éves tapasztalattal rendelkezők állnak, a felső „álomhatárt” (br. 1.100 ezer – 1.300 ezer Ft) pedig a veteránok „harcolták ki” maguknak a 26 évnél hosszabb töretlen munkavégzésükkel.

Érdekességek:

A béreken felül természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen egyéb juttatásokban részesülnek a lean-es kollégák.

Vállalati autó:

Mérnöki szinten nem találkoztunk olyan esettel, hogy vállalati autót biztosítottak volna a munkavégzéshez. Ezzel szemben, ez a juttatási forma a középvezetők 15,4 %-nál már megjelent. A menedzserek esetében ez az érték már 45,8%-ra nőtt. A vállalati autók az esetek 99,4%-ban privát célra is használhatók.

Bónusz:

Ez a közkedvelt pluszjuttatás a mérnökök 8,4%-át érinti. Szorosan mellette állnak a középvezetők 8,9%-al. A top menedzsmentben lévő kollégák esetében a válaszadók 57,3%-a jogosult valamilyen szintű vállalati bónuszra.

Cafeteria:

A béren felüli egyéb juttatások körét, cafeteria név alatt a kitöltők 74,8%-a jelölte meg.

Szervezeti elhelyezkedés:

A lean szervezet sikeres működése megkívánja, hogy a lean szakember „függetlenként” dolgozhasson. Éppen ezért úgy gondoltunk, mindenképp érdemes a felmérésben erre is külön kitérni. A válaszadó lean mérnökök 84,9%-a a vállalat folyamatfejlesztésért felelős vezetőjének tartozik beszámolással. Más szakterületi vezetőknek (termelési-, logisztikai-, mérnökségi-, minőségügyi vezető) a mérnökök 7,2%-a jelent, míg a maradék 7,9% a vállalat első számú vezetőjének riportál.

Középvezetői szinten (vagyis ahol jellemzően már létezik lean csoport) a kollégák 97,8%-a közvetlenül a lean vezetőjüknek tartoznak beszámolással. Más szakterületi vezetőnek, illetve az első számú vezetőnek jelent a maradék 2,2%.

Menedzsment szinten a történet viszonylag egyértelmű, ami a felmérésből látszott is, hiszen a válaszadók 100%-a az első számú vezetőnek felel a lean stratégia megvalósulásáért.

 

Összegzés:

Fontos megemlítenünk, hogy jelen felmérésünket nem lehet összehasonlítani a többi általános bérfelméréssel, ugyanis a lean munkaerő-piaci felmérést kitöltő szakemberek speciális tudással rendelkeznek, így nem vonhatók egy kalap alá, az úgyszintén értékes ismereteket birtokló „általános” szakemberekkel.

Szerencsére elmondhatjuk, hogy a lean-es kollégák száma évről-évre növekszik, így kíváncsian várjuk a 2013-as felmérés eredményét is, hogy lássuk, milyen változások következnek be az elkövetkezendő egy évben ezen a szakterületen.

A többi felméréssel szemben különlegességnek számít az a tény, hogy olyan megyék, iparágak vezetnek bér kategóriában, amelyek az általános bérfelméréseknél jóval hátrébb csúsznak a ranglétrán. Készüljenek tehát azok a vállalatok, amelyek az ipar szempontjából kevésbé preferált megyékben találhatók, hogy egy ilyen unikumnak számító, speciális tudással rendelkező munkatárs „megszerzéséhez” bizony jó mélyen a zsebükbe kell majd nyúlni.

LeanCenter – a lean szakmai központja