Megéri-e túlórázni?

Mtulorait jelent a túlóra? Megéri-e túlórázni? Mennyit köteles fizetni a munkaadó? Egyáltalán milyen jogaink és kötelezettségeink vannak?




A túlóra vagy túlmunka fogalma a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, továbbiakban Mt.) szabályai között megtalálhatóak.


Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak az a túlóra, amit mondjuk valaki a napi 8 óra munkavégzést követően a 9. órában végez. Pedig ennél árnyaltabb a kép. Az Mt. szabályai szerint túlmunka tehát,

 

  1. a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben

 

  1. a munkaidőkereten vagy

 

  1. az elszámolási időszakon felül végzett munka.

 

Nagyon fontos fogalmi elem az elrendeltség kérdése.

Vagyis ha a munkavállaló a munkáltató tudta nélkül végez túlmunkát, akkor nem beszélhetünk elrendelt munkavégzésről, így a rendkívüli munkára vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak erre a munkavégzésre.

 

Az Mt. szabályozza, hogy mi jár a túlmunkáért

 

A főszabály az, hogy 50 % bérpótlék jár érte. Vagyis az adott időszakra nem csak a rendes fizetés arányos része, hanem további 50 %, konkrét példával: 1.000.- Ft-os órabér esetén 1.500.- Ft lesz a túlóra bére.

Az Mt. azonban lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató ne az 50 % bérpótlékot fizesse ki, hanem szabadidőt, a szlengben csúszóként ismert munkamentes időt biztosítson.

Erre azonban csak külön megállapodás esetén van lehetősége a munkáltatónak, vagyis ezt vagy kollektív szerződésnek vagy az egyéni munkaszerződésnek tartalmaznia kell.

Ebben az esetben azonban a munkavállaló, mondhatjuk, jobban is jár, hiszen ilyenkor a szabadidőre az alapbér arányos része jár, vagyis az fizetett szabadidő lesz.

Tehát egy órával kevesebbet dolgozik a munkavállaló, de a teljes időre megkapja a bérét.

Pl. 8 órára kapna 8.000.- Ft-ot, szabadidő megváltással 7 órát dolgozik, de 8.000.- Ft-ot ap.


Pihenőnap, munkaszünetinap

Felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha a túlmunkát a heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon kell végezni.

Ebben az esetben a bérpótlék nem 50%, hanem 100%.

Vagyis az 1.000.- Ft-os órabér 2.000.- Ft. lesz. Ebben az esetben is megválthatja a munkáltató szabadidővel a túlmunkát, de ebben az esetben a szabadidőn felül jár 50 % bérpótlék.

A fenti példát követve a munkavállaló ebben az esetben a 7 óra munkavégzésre nem 8.000.- Ft-ot kapna, hanem 8.500.- Ft-ot.

Már csak egy kérdés maradt, méghozzá az, hogy ha a munkáltató a túlórát szabadidővel váltja meg, mikor kell a szabadidőt kiadnia.

A munkáltató joga és kötelessége is főszabály szerint a munkaidő beosztása.

Jó esetben a munkáltató legalább egy hónapra előre tudja, hogy mikor, milyen munkaerőre lesz szüksége, ezért azt gondolom, hogy az Mt. szabálya helyénvaló, amikor úgy szabályoz, hogy a munkáltatónak legkésőbb a következő hónapban kell a szabadidőt biztosítania.

Ez alól természetesen kivétel a munkaidő keretben és az elszámolási időszak alkalmazásával foglalkoztatott munkavállaló, mert az ő esetükben a következő munkaidőkeretben, illetve elszámolási időszakban kell kiadni a szabadidőt.

Mindemellett az új Mt.-vel kapcsolatban gyakran megfogalmazott vélemény a rugalmassága. Ebben a kérdéskörben az igazán rugalmas - a munkavállalónak, véleményem szerint nem is mindig kedvező – szabálya az, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása kitolhatja a szabadidő kiadásának határidejét, méghozzá a tárgyévet követő és december 31. napjáig.

Vagyis aki 2014. január 1-én túlórázik, és a munkáltatójával kötött szerződésében van ilyen jellegű kitétel, elképzelhető, hogy a túlóráért cserébe kapott szabadidőt csak 2015. december 31-én kapja meg.

Fontos megjegyezni, hogy ez a bérpótlékra nem vonatkozik, csak a szabadidőre!

 

dr. Szabó Gabriella
munkajogi szakjogász