Le kell-e dolgozni a kifizetett állásidőt? - a munkajogász válaszol

Orvosi ügyelet rendszereEgy gyárban dolgozom, és április 1-jétől június 6-ig tartós táppénzen voltam egy műtét miatt. Ez alatt a gyárban kényszer leállások voltak, amit a dolgozóknak állásidőben kifizettek és most szombatonként ledolgoztatják velük. Én ez alatt az időszak alatt táppénzen voltam, mégis le akarja velem dolgoztatni a munkáltató és azt mondja, hogy ezért nem jár túlórabér, csak normál bér. Szerintem nem így van, sőt még ha a termelést nem veszélyeztetem, nem is lennék köteles bemenni. Mit tehetek?

Dr. Göndös Gábor: Amennyiben a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, akkor az emiatt kiesett munkaidőre (ún. állásidő) személyi alapbére illeti meg. A munkáltató az így kifizetett állásidőt nem dolgoztathatja le más időpontban a munkavállalókkal. Amennyiben a munkáltató az esetleges termelési hiányt/lemaradást szeretné behozni, akkor azt megfelelően elrendelt túlmunkával, a túlmunkáért járó díjazás megfelelő kifizetése mellett teheti meg. A munkáltató számára esetleg nagyobb mozgásteret biztosíthatna a munkaidőkeret alkalmazása, de a munkaidőkerten felül végzett munkáért ebben az esetben is megilletné a munkavállalókat a bérpótlék. A rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy munkaidőkeret alkalmazásáról jelen esetben nincs szó.
Mindezek alapján Ön csak akkor köteles szombaton is dolgozni, ha a munkaidő beosztása alapján rendes munkavégzésre, vagy megfelelően elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében kerül erre sor, természetesen az utóbbi esetben megfelelő díjazás mellett.


Bonyolult az orvosi ügyelet rendszere

Orvosként nem tudom követni az ügyeleti időkkel kapcsolatos rendelkezéseket. Havonta/hetente hány órát dolgozhat a munkahelyén egy orvos? Többségünk kórházban dolgozik heti 40 órát ezen felül havonta 4-6 alkalommal ügyel. Az ügyelet 24 órát jelent hétvégén (8-tól 8-ig , illetve 16 órát hétköznap (azaz a 8 órás munkanap után reggelig maradunk). A legtöbb kórházban ügyelet után másnap nem kell dolgozni. Sokan vállalunk orvosi munkát a főmunkahelyen kívül hetente 1-3 alkalommal pl: szakrendelőkben 16-20 óra között. Vannak kollégák, akik a 40 óra, a heti 4-5 ügyelet felett a főmunkahelyükön készenlétet is vállalnak (otthon várják a telefont) havonta 5-15 napon keresztül. Ezek közül mi számít bele a heti maximum 48 vagy 60 órás munkaidőbe?

Dr. Göndös Gábor: Az ügyelet kérdése és szabályrendszere valóban elég összetett, és bonyolult. Sajnos további információk hiányában - ideértve esetlegesen a kollektív szerződés létét, a munkaidőkeret alkalmazására, egyéni megállapodás tartalmára- pontos választ nem tudok adni a kérdésére, de azért igyekszem egy kicsit érthetőbbé tenni a helyzetet. Az Egészségügyi tevékenység egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV törvényben határozza meg azokat a jogviszonyokat, amelyek alapján egészségügyi tevékenység végezhető: szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként, önkéntes segítőként, egyéni cég tagjaként. Egy naptári héten valamennyi, az előbb felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni.

A megértés nehézségét a törvényben felsorolt kivételek okozzák, amelyek alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében hat havi, más egészségügyi szolgáltatók esetében négyhavi munkaidőkeret állapítható meg. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára - a heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. A heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl (i) rendkívüli munkavégzést vagy (ii) egészségügyi ügyeletet rendelhet el.

Egy másik kivételt jelent, ha külön, írásba foglalt megállapodás alapján, az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállal, amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát. Az egészségügyi dolgozó többletmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók között tilos hátrányos megkülönböztetést tenni a többletmunka vállalásával összefüggésben.
A munkavégzés együttes időtartama - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - ekkor sem haladhatja meg a heti 60 órát, vagy - ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát - a heti 72 órát.


Hr Portál- Dr. Göndös Gábor munkajogász