Hogyan jöhet össze a negyven év szolgálati idő a nők kedvezményes nyugdíjához?

nyugdíjazásNegyven év jogosultsági idő megszerzése után nyugdíjba vonulhatnak a nők attól függetlenül, hogy elérték-e a nyugdíjkorhatárt. A jogosultsági időt munkával és gyermekneveléssel töltött évekkel is össze lehet gyűjteni. A Pénzcentrum összegyűjtötte ennek szabályait.
Jogosultsági időnek minősül először is a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, a negyven évből alapesetben legalább 32 évet ennek kell kitennie. A súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelőknek kedvezményesen 30 évnyi munkában töltött időt kell tudni felmutatni.
A gyermeknevelés éveibe beszámítható a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek esetén az ápolási díjban eltöltött idő.
Az előírt munkaévekből egy év kedvezmény jár, ha a jogosult a saját háztartásában öt vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, illetve minden további gyermek esetén további 1-1 év, de összesen legfeljebb 7 év.

Mi a kereső tevékenység?
A kereső tevékenységgel töltött idő megítéléséhez külön kell választani az 1997. december 31-ig tartó, illetve az 1998. január 1-jétől kezdődő időszakot. 1998. január 1-jét megelőző időszakra a jogosultsághoz beszámítható például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.
Az 1998. január 1-jét követő időszakra vonatkozóan a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény meghatározott rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Jogosultsági időnek számít a részmunkaidős foglalkoztatás is, ide tartozik a hivatásos nevelőszülői jogviszony és az egyházi személyként teljesített egyházi szolgálat ideje is.
Beleszámít a jogosultsági időbe emellett a szövetkezeti tagság ideje is, ha az érintett a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, vagyis a főállású egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozói jogviszony idejét is figyelembe kell venni.
Jogosultsági időnek számít az az idő is, amikor valaki munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez, és a tevékenységéből származó jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát.
A felsoroltakon kívül jogosultsági időnek minősül az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok száma, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama is. A korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartamát az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint kell figyelembe venni. Beszámít a jogosultsági időbe a prémiumévek programban való részvétel időtartama is függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem.
Teljes értékű az a szolgálati idő is, amikor a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset kevesebb, mint az adott évre meghatározott minimálbér, nem kell azt arányosítani attól függően, hogy a kereset hogyan viszonyul a minimálbérhez - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatójából.
Így például teljes szolgálati időnek minősül az idei évben újonnan bevezetett kisvállalkozók tételes adója (kata) hatálya alá bejelentett főállású adózói jogviszonyban eltöltött idő is annak ellenére, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képező, havi 81 300 forintos jövedelmük alacsonyabb, mint a 98 ezer forintos minimálbér. (Ellenben az ezen időszak alapján megszerzett nyugdíj kiszámításakor a biztosítási időnek csak akkora hányadát lehet figyelembe venni szolgálati időként, amekkora a minimálbérhez viszonyított aránya. Ez az idei évben nagyjából 83 százalék.)
Megbújik a sorok között az a szabály, hogy ha valaki 1998. január 1. és 1999. december 31. között a törvényben meghatározott végkielégítést kapott, akkor a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodott meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítése megfelelt, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal. Az így szerzett biztosítási idő is szolgálati időnek minősül a nők 40 éves jogosultsági idejének kiszámításakor.
Beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata is, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.
A felsőoktatásban eltöltött, szolgálati időként elismerhető éveket nem lehet figyelembe venni a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához előírt jogosultsági időben. Nem számít be a munkanélküli ellátás folyósításának, illetve a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama sem.

A versenyszférában lehetséges egyszerre bért és nyugdíjat is kapni
A versenyszférában a kedvezményes nyugdíj mellett is lehet dolgozni, a közszférában azonban választani kell: vagy korai nyugdíj vagy munka. A versenyszférában csak attól az időponttól kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását az év hátralevő részére, amikor az adott évben megszerzett összjövedelem meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát. Az idei évben ez a határ - a havi 98 ezer forintos minimálbér mellett - 1 millió 764 ezer forint, ami havi átlagban bruttó 147 ezer forintot jelent. Ha viszont valaki betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor megszűnik a korlátozás, a versenyszférában bármekkora jövedelmet lehet szerezni nyugdíj mellett.

A közszférában dolgozóknak viszont választaniuk kell: vagy élnek a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel vagy tovább dolgoznak, a kettőt nem lehet együttesen alkalmazni. Sőt, július 1-jétől annak is szüneteltetni kell az öregségi nyugdíját, aki már betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, de közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
Az említett jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasoknak 2013. április 30-ig be kell jelenteniük a jogviszony fennállásának tényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. Amennyiben a jogviszony 2013. június 30-án is fennáll, a nyugdíj folyósítását 2013. július 1-jétől szüneteltetik. Tekintettel arra, hogy az érintettek 2013. június 30-ig jogviszonyban álltak, az ellátás újbóli folyósítása előtt vizsgálni kell, hogy a kereső tevékenységből származó jövedelmük fél év alatt meghaladta-e az 1 millió 764 ezer forintot.

Ugyanakkor azok a köztisztviselők és a közalkalmazottak is jogosultak a 40 éves jubileumi jutalomra, akik a nők számára igénybe vehető korai nyugdíjazást választják, ha legalább 35 évet lehúztak a köz szolgálatában. Fontos tudni, hogy a nyugdíj szünetelésének időtartama alatt az érintettek nyugdíjasnak minősülnek, vagyis továbbra is élvezhetik az ezzel a státusszal együtt járó kedvezményeket.
Pénzcentrum.hu