Hogyan indíthatnak vállalkozást a legszegényebbek?

lehetőségekAugusztus elején kapta meg a hitelét Nagy Péterné, Ica, aki a Józsefváros szívében, egy parányi üzlethelyiségben alakított ki zöldség-gyümölcs és vegyesboltot. A legalább tíz évvel fiatalabbnak tűnő, 52 éves asszony egy évvel ezelőtt került kapcsolatba a Kiútprogrammal. Egész életében dolgozott, mindig más boltjában kereskedett, és hirtelen munka nélkül maradt.

"Annál nincs megalázóbb, amikor segélyre megy az ember" -állítja az asszony. Vidékről jött föl két nagy gyerekével, albérletet és megélhetést kellett valahogy biztosítania mindhármuknak. Egy évvel ezelőtt a Mátyás téren, a "Kesztyűgyár" nevű közösségi házban hallott először arról a lehetőségről, hogy bizalmi alapon hitelt helyeznek ki csoportosan együtt működő szegényeknek. Közel egy éven át készültek a hitelkihelyezésre, ami több szempontból is dolgos időszak volt a számukra.

Ica megtanulta, hogy néz ki papíron a kiskereskedelem, a vállalkozás. Fazekas Bálint, a mentora segített abban, hogy a következő év 53 hete pontosan le legyen bontva a teljes üzletmenet szempontjából. A kisbolt áruinak a forgási sebessége, a számszaki leltár elkészítése, a fenntarthatóság feltételeinek a kidolgozása, a napi bevételek és kiadások alakulása az adott szituációk alapján készültek el.

Mikor már a komplex üzleti terv a kezükben volt, Ica nekiállt üzlethelyiséget keresni, majd ügyesen leszerződni és rendbe hozatni. A nyitásnál, az árukészlet érkezésénél, a beszerzési csatornák megtalálásánál, de még a bérleti díj fizetésénél is az volt a legfontosabb szempont, hogy minden a megfelelő időben történjen. A teljes nyitási folyamatnak a mikrohitel kihelyezése előtt, illetve azzal egy időben kellett megtörténnie, nehogy az asszonynak bármiért is úgy kelljen anyagi felelősséget vállalnia, hogy még nem érkezik a bevétel a másik oldalon. "Nagyon sokat kellett sakkozni a tételekkel" - említi Fazekas Bálint. "Ott jártamkor folyamatosan érkeztek a vevők az üzletbe. A környéken lakók zöldséget, gyümölcsöt, ki tarhonyát, fűszereket, különleges, török süteményeket vittek Icától" - tette hozzá. Mivel még nincs kint cégér és területfoglalási engedélye sincs még a boltnak, viszonylag kevesen állnak meg vásárolni.

Ica most 11-12 órát dolgozik naponta és éjszaka hetente háromszor a nagybani piacon tölti föl az árukészletet. "Nem egyszerű az életem, de más választásom nincs. Inkább dolgozom 12 órát, csak jussak egy kicsit előbbre" - írta le helyzetét az asszony. Kétségbe esik, ha nincs meg a napi, tervezett forgalom, mert hetente törlesztenie kell a hitelét, de Fazekas Bálint sokat segít neki. A bankba együtt mennek, a heti ügyeket együtt intézik, és még az arculat-tervezésnél is fontos szerepet játszik a mentor. "Előretolt helyőrség vagyok" - ahogy ketten, együtt meghatározták a szerepét.

A csoport hátteret és támaszt ad, de számon is kér

A mikrohitelezés lelke a mentorok hálózata - nyilatkozta a HR Portálnak Dr. Schütt Margit, a KIÚTPROGRAM vezetője. Fazekas Bálintnak, a Józsefvárosban dolgozó mentornak a munkáját két fázisra lehet osztani. Egyrészt toboroz és szűri a jelentkezőket, illetve előkészíti a vállalkozásokat, majd a hitelek kihelyezése után egy éven át lépésről-lépésre kíséri azok működését.

Bálint hét hónappal ezelőtt vette át az akkor távozó kollégájától Icáék csoportját és két félből gyúrt össze egy egészet. Már van fodrász-vállalkozójuk, piacozó árusuk és kihelyezés előtt áll egy VII. kerületi Internet-kávézó hitele is. Egyszerre kellett ezen időszak alatt tanárrá, adminisztrátor-ügyintézővé, pszichológussá válnia a városfejlesztő szakembernek.

Mára a terepmunkások ötödik nemzedékét képzi az a Kiútprogram, ami mutatja azt, milyen nehéz ez a szerep. A program indulása óta sokat változott az elvárás ezekkel a szakemberekkel szemben. Mára tudatosult a program menedzsmentjében, hogy ugyanolyan fontos a munka végzése során felmerülő mindkét terület, a szociális tapasztalat és a gazdasági jártasság. Ezen kívül a mentor motiválja a csüggedő vállalkozókat, akik a kemény piaci helyzetben sokszor feladnák a próbálkozásaikat, pont ezért saját magának is elkötelezettnek kell lennie. Pont a szupervízióval segített mentor-képzés ma a legerősebb láncszeme az egész, lényegében 2010-ben indult pilot-projektnek.

A munka során a mentorok alakítanak ki ötfős csoportokat, akik 13 hét alatt a kockás papírtól a komplett üzleti tervig eljutva heti bontású cash-flow terveket készítenek és a csoporttagokat a programhoz tartozó képzést követően előkészítik a csoportvizsgára. A hitelkérelmek benyújtását követően három alkalommal 6-6 hetes elcsúszással helyezi ki a bank a maximum egymillió forintos hiteleket, amelyet a rákövetkező héttől kezdve heti bontásban törleszteni kell.

Olyan szegény, vagyoni háttér nélküli emberekről van szó, akiknél a csoport előtt vállalt szavuk jelenti az egyetlen zálogot. Általában minden csoportban van egy hangadó, aki a mentor segítségére van. Ez a csoportvezető jut minden esetben utoljára a forráshoz.

A legkritikusabb időszak a csoport életében a kihelyezés után következik be. Ekkor merülnek föl kételyek a csoport együttműködésével kapcsolatban, mivel mindenki teljes erőbedobással saját üzletének beindításán fáradozik. A Kiútprogram ezen a ponton azzal is segíti a vállalkozókat, hogy önkéntes szakértőkkel ellenőrizi, támogatja a vállalkozásokat. Ők kifejezetten a szakmai, a vállalkozás-béli gondokat látják át. Egy gyakorlott agrár-szakember, vagy egy állattenyésztő, kereskedő tud igazán utat mutatni a kezdőknek.

A célcsoportot is szűrni kell

A vezető szerint a a körülbelül egy éve indult programnak az a legnagyobb tanulsága, hogy az eredeti, Muhammed Junusz által kitalált, bangladesi modell nem ültethető át sok esetben a hazai viszonyokra. Magyarország egy jól beágyazott, formalizált, európai ország. Nem ugyanazt jelenti egy kisvállalkozói lét a Távol-Keleten, mint itthon. A könyvelési, számviteli szabályok évente változnak - hogy csak a legegyszerűbb példát említsük.
Ezen kívül a hazai, szűkülő gazdasági környezetben még a magasabb iskolai végzettséggel bírók sem mernek belevágni egy hitelezéssel alátámasztott vállalkozás-indításba.

A gondosan szűrt, kiválogatott vállalkozó-jelöltek pont ezen buktatók miatt nagyon komoly képzést is kapnak. De ez is sokszor növeli a lemorzsolódást, mert például azok, akiknek legfeljebb nyolc általános iskolai a végzettségük, nehezebben ülnek be újra az iskolapadba, pedig esetleg a vállalkozás indításához szakképzettségre lehet szüksége és ez szükségessé teszi a készpénzt.

A mentoroknak pont ezért az a feladatuk, hogy ne csak az elszántságot, hanem a képességeket is nézzék, és ez alapján szelektáljanak. Schütt Margit szerint a hátrányos helyzetű embereknek nagyon komoly mozgatórugója, hogy szeretnék, ha a gyereküknek már egy magasabb színvonalú életet tudnának biztosítani. Ez azonban önmagában kevés ahhoz, hogy sikeresek legyenek.

Éppen ezért, a Kiútprogram indulásakor meghatározott célcsoporthoz képest ezen is változtatni kellett. A munkatársak ugyanis azt vették észre, hogy a szegregált, párszáz fős borsodi falvakban nem lehet olyan szolgáltatást elindítani, amelynek meglenne a saját piaca. A biztosabb induláshoz legalább kétezer fős település szükséges, amely a vállalkozó szolgáltatási területévé válhat. Emellett olyan személyek is kellenek, akik képesek mozgósítani az energiáikat. Schütt Margit példaként említette azokat, akik eddig hasonló területen, szabályozatlanul dolgoztak. Ők most ezzel a programmal a fehér gazdaságba átterelhetőek.

"A sikeres vállalkozáshoz kellene, hogy rendelkezzenek "valamivel", amire föl lehet építeni egy tevékenységet" - hívta fel a figyelmet a cégvezető. Lehet ez berendezés, ól, árukészlet, vagy szakmai tapasztalat, tudás, talpraesettség. A pár százezer forint hatalmas vagyonnak számít eben a körben, éppen ezért nagyon sok csaló is megjelent már, akiket a mentoroknak kellett kiszűrniük.

Azok, akik élni tudnak ezzel a lehetőséggel, nagyon sokat kapnak a programtól. Van, aki a vállalkozása beindítása mellett szerzett kereskedelmi szakmát, amivel az esetleges bukás ellenére is csak nyerhetett. Mások megismerhettek egy új, alsó középosztálybeli létformát, ami vonzó és követendő a számukra.

Pénzügyi konstrukció - kiigazításokkal

Az osztrák tulajdonú, ötödik legnagyobb hazai kereskedelmi bank termékként fejlesztette ki a mikrohitelezést. Ők az összes, banki költséget CSR politikájuk alapján átvállalták. Miközben a normál banki hitelek esetében is nő a problémás hitelek aránya, a Kiút mikrohitelénél szeretnék megtartani a tervezett 25-30 százalékos bedőlési arányt, amivel a program eleve számolt - említi a vezető. A várható hitelezési veszteségek minimalizásáért mindent megtesz a Kiútprogram. Jelenleg a bank vállalja egy bizonyos mértékig ezen veszteségek fedezetét és erre fordítják a hitelezés kamatjövedelmét is.

A program ideje alatt könyvelőt, illetve úgynevezett jóléti hidat kapnak a kezdő vállalkozók. Ennek részeként a Kiútprogram átvállalja tőlük a 27 százalékos vállalkozói társadalombiztosítási járulék fizetését a minimálbér, illetve a bérminimum után. A másik része ennek a jóléti csomagnak, hogy segítenek a vállalkozóknak az úgynevezett vállalkozóvá válási támogatás megpályázásában. Így legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelem is biztosítva lesz a számukra a vállalkozás beindításának legnehezebb időszakában.

A programban résztvevőktől megkövetelik az úgynevezett életmódszabályok betartását. Ennek egyik legfontosabb eleme az, hogy uzsora kölcsönt nem adnak és nem vesznek igénybe, hiszen - részben - ennek elkerüléséért alapították ezt a programot. A program működésének finanszírozása részben magánalapítvány és magán-részvényesek útján, részben az Európai Bizottság és a magyar állam támogatásából valósult meg. Schütt Margit egyik fő törekvése, hogy a jövő nyár végére kifutó uniós forrás helyére újat találjon és a kísérleti időszakot legalább egy évvel meg lehessen hosszabbítani.

A program 54-56 vállalkozó mikrohitelből történő elindulásánál már segítkezett és még legalább ennyi vállalkozás áll a startvonalnál, de újabb 200-as tömeg szeretne ezen a módon integrálódni a társadalomba.

HR Portál