Sikeres csapat megbecsült tagja szeretnél lenni?

  • Megjelent:

Sikeres.csapat.megbecsult.tagja.szeretnel.lenni_150x150Egyszer valaki ezt leírta egy önéletrajz sablonban, azóta mindenki használja. Érteni vélem, mit akar jelenteni, de többszörösen is hibás ezt a frázist használni.

Sok esetben például nem tudjuk az álláshirdetésből, hogy csapatban kell-e dolgozni, vagy egy téma egyedüli szakértői leszünk. Ez utóbbi esetben úgy tűnhet, a céljaink és az, amit a munkáltató fel tud ajánlani, nem egyeznek. Tehát, mást fognak választani, mást hívnak be állásinterjúra.

Amikor én látom ezt egy pályázati anyagban, megkérdezem: mikor érezné magát megbecsültnek az adott munkakörben. Konkrétan milyen elvárásai vannak? Itt az álláskeresők többsége zavarba jön. Először azért, mert meglepi, hogy elvárásokat kell megfogalmazni, másodszor azért, mert sosem gondolkodott el azon, hogy mitől érezné megbecsültnek magát. Csak azt tudja, mitől nem érezte magát annak pl. az előző munkahelyén, ahonnan távozni készül.

A „mit ne” típusú hozzáállást meg kell fordítani? Tehát, mikor érezné megbecsültnek magát egy munkahelyen? Ha a részletezést még meg is tudja fogalmazni, tudni kell, hogy az éremnek mindig két oldala van.

A szakmai együttműködésről beszélve el kell tudnia mondani, hogy jó fizetésre vágyik, és ez mit jelent számszerűen. Ha azt mondja, a teljesítmény elismerését is elvárja, akkor a teljesítménybónuszokkal tarkított fizetési konstrukciót ne utasítsa el, mert az a leendő munkáltató számára érthetetlen. Elmondhatja, hogy akkor tud jól dolgozni, ha látja a felé irányuló bizalmat. De a bizalom felelősséggel is jár, ne csodálkozzon, ha nagyobb horderejű témákban magának kell döntenie. A nagy szabadság együtt jár azzal is, hogy folyamatosan, rendszeres időközönként be kell tudni számolni a döntéseinkről, meg kell tudni indokolni azokat, szakmai alapon.

Az emberi tényezők szintén nagyban befolyásolják, ki hogyan érzi magát. Érdemes megkérdezni, milyen a csapat, a csapat tagjai hogyan viszonyulnak egymáshoz. Itt bármi olyat hallunk, ami bizonytalanságra ad okot, azt tisztázni kell.

Meg kell tudni fogalmazni, milyen számunkra a jó főnök, akivel biztosan együtt tudunk működni. Milyen a beszámolási rendszer, milyen szervezett keretei vannak az együttműködésnek (pl. rendszeres jelentési kötelezettség, heti közös értekezlet, heti négyszemközti egyeztetés stb.) Érdemes álláskeresőként megtudnunk, hogy a kommunikáció milyen hangvételű, milyen jellegű. Az utasító, egyirányú, beosztott véleményére nem adó vezetővel nem lesz jó együtt dolgozni, és a szakmai bizalmat sem fogja tudni kifejezni, azaz az elismerés, megbecsülés elmarad.

Amikor jól mennek a dolgok, munkában és magánéletben, könnyű együttműködni, de hogyan kezelik a hirtelen megoldandó problémákat, kríziseket? Ha hirtelen magánügyet kell intézni, azt vajon hogyan viselik? Erre nem praktikus állásinterjún rákérdezni, az általános vállalati értékrendből lehet erre következtetni.

Milyen lehet a hangulat a cégnél? Amikor állásinterjúra érkezel, mit látsz meg először? Milyen az első benyomás? Az ott dolgozókat milyennek látod? Elégedettek? Ők vajon megbecsültnek tűnnek? Annak érezhetik magukat? Hogyan beszélnek egymással? Ahogy ezeket felmérjük, eldönthetjük: ha ők jól érzik magukat, akkor ez egy jó hely, jó társaság.

A munkavállalói élmény nyújtása a legtöbb munkáltató számára a munkaerőhiány idején létszükségletté vált. Ebben viszont nem nagy rutint halmozott fel a többség, így kifejezetten hálásak lesznek, ha arról hallanak, hogy egy-egy álláskereső mit vár el a cégtől.

Megosztás: