A multik mindent visznek

Legvonzobb_munkaltatoEgy hazai tulajdonú cég fért be a top tízes listába a legvonzóbb munkahelyek tekintetében. A multik előnyben. A korábbi évekhez képest nőtt a külföldi munkavállalással hosszú távon kalkulálók aránya: a válaszadók 42 százaléka akár több, mint egy évre is elhagyná az országot a jobb fizetés vagy a szakmai előrelépés reményében.


Az Audi, a Mercedes, a Bosch, a Microsoft a MOL, Coca Cola, a Nestlé, az IKEA, az IBM és a L’Oréal a Legvonzóbb Munkáltatók Magyarországon, derül ki az Aon Hewitt és az AIESEC közös kutatásából, amelyben a Cvonline.hu adatfelvételi partnerként működött közre.

A korábbi évekhez képest nőtt a külföldi munkavállalással hosszú távon kalkulálók aránya: a válaszadók 42 százaléka akár több, mint egy évre is elhagyná az országot a jobb fizetés vagy a szakmai előrelépés reményében. Az anyagiak kapcsán nagy a különbség a diplomás pályakezdők és a legalább három éves tapasztalattal rendelkezők között: előbbiek átlagosan havi nettó 176000 forintra vágynak, utóbbiak 306000 forinttal lennének elégedettek. Legtöbben az IT/telekommunikáció piacra vágynak (11%), ezt követi az idegenforgalom és az államigazgatás (8-8%), majd a banki és biztosítói szféra, míg az energetikai iparághoz tartozó szakmák kerültek a lista végére.

A multik mindent visznek

Az Aon Hewitt és az AIESEC ötödik alkalommal vette górcső alá a magyar munkaerőpiacot a Munkáltatói Márka Kutatás keretei között. A felmérésben résztvevő közel nyolcezer pályakezdő és komoly szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállaló válaszai alapján a magyarok egyértelműen a multinacionális cégeket tartják a legvonzóbb munkaadóknak, az első tízbe gyakorlatilag egy hazai és kilenc nemzetközi tulajdonú, több országban aktívan tevékenykedő vállalat került be.

Legvonzobb_munkaltato

Legvonzóbb iparágak

A Legvonzóbb Munkáltatók listája ugyan nagyjából jól reprezentálja a munkavállalók számára legvonzóbb iparágakat, a szektoriális bontás már komolyabb meglepetéseket is mutat. Legtöbben az IT/telekommunikáció piacra vágynak (11%), ezt követi az idegenforgalom és az államigazgatás (8-8%), majd a banki és biztosítói szféra, valamint az autóipar (7-7%). A lista végére az építőipar (3%), az olaj és üzemanyag kereskedelem (2%), a villamos energia és gázszolgáltatás (1%), valamint a villamos energiatermelés (1%) kerültek.

Menni vagy maradni: hosszú távra tervezünk

Ugyan az előző évekhez képest szinte nem változott azon munkavállalók aránya, akik a határon túl terveznek szerencsét próbálni a hosszú távú külföldi letelepedésen gondolkodók aránya szembetűnően nőtt: a válaszadók 28 százaléka hagyná el akár 3 évnél hosszabb időre is az országot (2012-ben ez a szám 25% volt). A megkérdezettek 15 százaléka gondolkozik 1-3 éves periódusban (2012-ben 13% tervezett ilyen időintervallumban az országon kívül munkát vállalni).


Érdekes lehet: Külföldi munka – Mire számítson, aki nyugatra készül?


A külföldi munkavállalás irányába kacsingatók legszívesebben az EU-ba és Észak-Amerikába mennének elsősorban jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal. Jellemzően a diplomások (54%) és a 29 évesnél fiatalabbak nyitottabbak a mobilitásra, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők jóval kevésbé vállalkozó szelleműek (37%).

Pénz beszél?

A fizetési igények tekintetében komoly különbségek vannak az egyes szektorok között, és a válaszadók egyáltalán nem feltétlenül a legvonzóbb iparágakról gondolják azt, hogy ott a legjobbak az anyagi lehetőségek. Az átlagos fizetés elvárások alapján az informatikusok (nettó 278830 Ft), a mérnökök és műszaki emberek (nettó 264523 Ft), a minőségbiztosítók (nettó 240301 Ft), a jogászok (nettó 236781 Ft) és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozók (nettó 233775 Ft) fizetés elvárásait illetően van a legnehezebb dolguk a HR-eseknek.


Érdekes lehet: Fizetés – Mikor kell róla beszélni az állásinterjún?


A legszerényebb igényekkel rendelkezők elsősorban mezőgazdasági szakmunkások (nettó 158026 Ft), a vendéglátósok (nettó 172912 Ft), az irodai adminisztrációval foglalkozók (nettó 175075 Ft), az építőipari szakmunkások (nettó 193486 Ft) és a kommunikációs iparágban tevékenykedő PR-osok és marketingesek (nettó 196349 Ft).