A közmunka miatt bukhat a minimálbér

Kikezdheti a minimálbér intézményét a kormány terveiből kirajzolódó közfoglalkoztatás. A magánvállalkozások a kötelező legkisebb bérnél kevesebbért is foglalkoztathatnának közmunkásokat. A vállalkozások egy része nyerhet az ügyön, az viszont, hogy hol és mennyit nyer az állam, egyelőre nem világos.
Egyre több kormányzati tervezet utal arra, hogy a jövőben a magánvállalkozások a minimálbérnél alacsonyabb összegért is alkalmazhatnának munkavállalókat, ami egyes szektorokban kikezdheti a minimálbér intézményét. A kormány ugyanis a munkaerő-kölcsönzés olyan új rendszerét alakítaná ki, amellyel a magánvállalkozásoknak megnyitná a lehetőséget, hogy közmunkásokat foglalkoztassanak.

Mindezt közhasznú munkaerő-kölcsönzőkön keresztül tenné lehetővé. Mivel ezek a szerveződések a közfoglalkoztatási minimálbért támogatásként megkaphatják majd az államtól közfoglalkoztatottak után, lehetőség nyílik arra, hogy nagyjából ezen az "áron" adják tovább a munkaerőt a vállalkozásoknak.

Így megyünk a minimálbér alá

A vállalkozások jól járhatnak, ha a közfoglalkoztatottak kikölcsönzéséhez csak a közfoglalkoztatási minimálbért kell kifizetniük a kölcsönzőknek, az ugyanis a jelek szerint kevesebb lesz a minimálbérnél, viszont ahogy a Magyar Munkaterv fogalmaz, kellőképpen magas lesz ahhoz, hogy jobban megérje a segély helyett, dolgozni. Ez az összeg valahol 26 ezer forint (a rendszeres szociális segély átlagos összege) és 60 ezer forint között lesz (utóbbi a legmagasabb adható segély, illetve megegyezik azzal a nettóval is, ami a minimálbérből a zsebünkben marad).

Közelebbi képet a pár hete benyújtott közfoglalkoztatási törvénymódosításból kaphatunk: a javaslat szerint a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (jelenleg az úgynevezett bérpótló juttatás) havi összegét. A bérpótló juttatás 28 500 forint, az álláskeresési járadék pedig a folyósítás utolsó szakaszában 46 800 forintra jön ki havonta.

Fontos megjegyezni, hogy közfoglalkoztatási garantált bér csak középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakör esetén jár majd. A javaslatból a képzettséget nem igénylő, egyszerű közfoglalkoztatási bér összege nem derül ki, de vélhetően alacsonyabb lesz a garantált bérnél. Lehet, hogy a javaslat szövege pontatlan (hiszen a garantált közfoglalkoztatási bérre egyszerre két minimumot is megad), és a közfoglalkoztatási bérre vonatkozik a bérpótló juttatásnak megfelelő 28 500 forintos határ.

Azt is fontos figyelembe venni, hogy ezek az összegek valószínűleg a bruttó béreket jelentik majd, vagyis a 28 500 forint 23,5 ezer forintra, a 46 800 pedig 38,5 ezer forintra jöhet ki nettóban. Nem tisztázott egyelőre, hogy mennyi munkáért járnak majd ezek az összegek, ugyanis a közfoglalkoztatási törvény alapján a munkaidőt a kormány később, kormányrendeletben határozza majd meg. Az azonban valószínűsíthető, hogy ezek az összegek nem az idén bevett 4 órás közfoglalkoztatásra vonatkoznak majd, akkor ugyanis a garantált közfoglalkoztatási bérrel többet lehetne keresni, mint a piacon minimálbérrel, vagyis ellentétes lenne a kormány szándékával.

Forrás: Hírszerző