4 ok, amiért a jelölt visszalép

A nyári uborkaszezon után ismét beindult az álláspiac, a betöltésre váró nyitott pozíciókra megkezdődtek az interjúk, egyre több ígéretes pályázó anyagával találkozhatunk. Úgy tűnik, sikerül is megtalálni a legalkalmasabbnak tűnő jelöltet, már éppen bemutatnánk őt a felsővezetésnek, amikor egyszer csak kapunk egy váratlan telefonhívást vagy egy e-mailt, melyben a leendő munkatársunk udvariasan közli velünk, hogy inkább mégsem kívánja elfogadni az állást. Igen kellemetlen szituáció ez, olvasóink közül bizonyára többeknek ismerős, hiszen időnként megtörténik ilyesmi a vállalatok életében. De milyen okok vezetnek odáig, hogy a jelölt végül nemet mond, mi a megoldás az ilyen nem várt helyzetekre?


  1. Jobb ajánlat

Az esetek döntő többségében a visszalépés kiváltó oka, hogy egy másik cég fölé ígér az általunk adott ajánlatnak. Jellemzően ez hiányszakmák pozícióinál fordul elő, nem titok, hogy számos területen komoly harc folyik a tehetségekért (pl. IT területen, illetve mérnök állások esetén). Ilyenkor mérlegelnünk kell: képezhet-e akkora értéket a jelölt a vállalat számára, hogy „felvegyük a kesztyűt”, azaz belevágjunk a béralkudozásba. Ha mindenképpen szükség van a pályázóra, ne csak bruttó bérben gondolkodjunk, hiszen számos béren kívüli juttatási mód van, amivel kompenzálhatjuk a munkabért, illetve érdemes utánajárni, milyen egyéb motivációi lehetnek a kiszemelt munkavállalónak.

 

  1. A kezdés időpontja

Az időzítés, mint az élet minden más területén, a toborzásban is kulcsfontosságú. Többször hangsúlyoztuk már az előre tervezés fontosságát, azonban váratlan helyzetek (pl. egy rendkívüli munkavállalói felmondás miatti sürgős keresés) bármikor előadódhatnak. Ilyenkor valósul meg az azonnali kezdés fogalma, ami sok esetben nehézkes. A jelöltek jelentős része ugyanis még dolgozik, amikor pályázatát elküldi és a felmondási idő megköti a kezüket. A másik véglet, amikor túl távoli időpontot határozunk meg a munkába állás első napjaként; ez szintén zavaró körülmény lehet a munkavállaló szempontjából. Ennek oka, hogy a megállapodást követően jelöltünk vagy felmondási idejét tölti, vagy már jó ideje álláskereső, tehát nagy valószínűséggel nem tud/szeretne több hetet, hónapot várni a váltással. A helyzethez mérten próbáljunk rugalmasak lenni, akár átmeneti megoldásokkal – pl. helyettesítéssel – oldjuk meg a kérdéses időszakra a munkaerőhiányt. Ha pedig későbbre tervezzük a jelölt alkalmazását, kössünk vele előszerződést, ami számára is egyfajta biztosítékot jelent.

 

  1. A cég hírneve

Ingoványos terület, meglehetősen érzékeny pont a HR-esek életében a cég megítélése, imidzse a munkavállalók szemszögéből. A leggyakoribb indoka a látszólag értelmetlen, váratlanul érkező negatív fordulatoknak, hiszen a legtöbb pályázó nem képes arra, hogy egyenesen közölje: olyan rossz az ismeretségi körében (vagy a közvéleményben) a megítélése a vállalatnak, hogy nem szeretne csatlakozni a csapathoz. A bizalom márpedig elengedhetetlen kelléke a sikeres együttműködésnek. Éppen ezért törekedjünk arra, hogy minél pozitívabb képet sugározzunk cégünkről az álláskeresők felé. A feddhetetlen gazdasági működésen túl szánjunk időt, energiát és nem utolsósorban pénzt arra, hogy brand-et építsünk, minél hatékonyabban juttassuk el üzenetünket a munkakeresők irányába. Erre kiváló eszközök vannak, például az állásbörzéken való aktív részvétel, céges nyílt napok, családi napok megszervezése, image építő online és offline médiakampányok. Számos pozitív példa bizonyítja ezek létjogosultságát, érdemes tehát büdzsétervezéskor ezzel is kalkulálni.

 

  1. Nem valós álláskeresés/piacfelmérés

Végül, de nem utolsósorban nem feledkezhetünk meg azokról az esetekről, amikor azért mondja vissza a jelölt az ajánlatunkat, mert kiderül, valójában esze ágában sincs munkahelyet váltani, egyszerűen fel akarta térképezni saját lehetőségeit, értékeit a munkaerő-piacon. Olyan esetről is hallani, amikor a pályázót saját felettese bízza meg azzal, hogy gyűjtsön információkat pl. a legnagyobb versenytársról. Gyanús jel lehet, ha az interjúalany feltűnően sokat kérdez piaci helyzetünkről, ha például mindenáron meg akarja tudni, kik a legfontosabb ügyfeleink. Ha ilyennel kerülünk szembe, nem igazán lehet mit tenni, tudomásul kell venni a tényt, hogy jelöltünk mégsem kíván új állást találni. Amennyiben minden kétséget kizáróan meggyőződtünk arról, hogy nem valós a váltási szándék, két dolgot tehetünk: vagy tudomására hozzuk a delikvensnek, hogy „lebukott” vagy hallgatunk. Amennyiben úgy döntünk, hogy szóvá tesszük, mindenképpen maradjunk továbbra is udvariasak, amennyire lehetséges, kerüljük el a kínos szituációkat.

 

Bármelyik fent említett tényező is legyen a kiváltó oka a visszautasításnak, mindenképpen vonjuk le a megfelelő következtetéseket, szánjunk kellő időt a felmerülő problémák megoldására, ezt követően tegyük meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy mihamarabb megtaláljuk az új munkatársat. Ehhez nyújt hatékony, gyors segítséget a Cvonline.hu toborzási portfóliója, (http://www.cvonline.hu/szolgaltatasok/235/content.html) mely segítségével akár azonnal felveheti a kapcsolatot potenciális jelöltekkel!

 

Sziller Viktória
HR tanácsadó