4 hiba, amit minden kezdő álláskereső elkövet

allaskereso-hibaNem vagyunk tökéletesek és nem születünk profi álláskeresőnek. Ez is egy olyan műfaj, amit tanulni kell. De vannak olyan csapdák, amelyekbe nagyon egyszerű beleesni, pedig ha kikerülnénk azokat, az álláskeresésünk is rövidebb ideig tartana, ráadásul sikeresebbek is lehetnénk benne. De melyek ezek?



A trendek fogságában

Lehet, hogy nagyon klasszul néz ki egy grafikai programokkal szerkesztett színes, szagos önéletrajz, és a legújabb trendeknek is megfelel, de hiába, ha könyvelő vagy adminisztratív, monotonitást tűrő pozícióra jelentkezünk, bizony visszás lehet. Nem hiteles ugyanis, hogy ennyire kreatívak vagyunk, miközben teljesen más kompetenciákat igénylő állást pályáztunk meg. És persze fordítva is igaz ez. Egy marketinges, grafikus…stb. ne pályázzon önéletrajz mintával!

Fontos, hogy új információkra tegyünk szert, hogy minél szélesebb körű legyen a tudásunk, ismerjük a technikákat, ne legyen ódivatú önéletrajzunk és azon se lepődjünk meg, ha furát kérdez az interjúztató, mert annak is megvan a miértje, de minden tudásunkat egy szűrőn keresztül kell nézzük, ami nem más, mint mi magunk.

Írhatnak a tanácsadók bármit, ha nekünk adott élethelyzetben, adott végzettséggel és további paraméterekkel nem az hozza a megoldást.

 

Érdekes lehet: Kreatív önéletrajz minták


Mindent vagy semmit?

A kezdő álláskeresők alapvetően teljes munkaidős foglalkoztatásban gondolkodnak, ami érthető is, hiszen jóval több ajánlat van, Magyarországon még nem elterjedt annyira ez az atipikus foglalkoztatási forma, mint nyugaton, de azért akadnak ilyen lehetőségek is. A magyar mentalitáshoz tartozik, hogy szívesebben haladunk a biztos, járt úton, és nem bízunk a 4-6 órás munkaviszonyban.

Egyértelmű, hogy kevesebb munkáért kevesebb fizetés jár, viszont munkatapasztalatnak tökéletes egy 6 órás munka is. Tanulhatunk, kapcsolatot építhetünk, majd léphetünk tovább. Mindenki a biztos felé törekszik, de ma már kevés olyan Y-Z generációs munkavállaló van, aki 10-15 évet tölt el egy helyen.

és persze ne felejtsük el annak a lehetőségét sem, hogy idővel bővülhet a feladataink listája, ezzel a munkaidőnk is, vagy másik pozícióra is pályázhatunk a vállalaton belül.


Érdekes lehet: Fizetésemelés – 3 titkos fortély a sikerhez


Miért kellek én?

A kezdő álláskeresők egyik hibája a túlzott kitárulkozás. Sajnos (vagy szerencsére) a HR-eseket nem érdekli igazán, milyen élethelyzetben van az ember. Az interjúztató célja nem a lelkünk ápolása, hanem hogy megtalálja a legmegfelelőbb jelöltet.

Ahelyett, hogy arról beszélnénk, miért van szükségünk az adott állásra vagy hogy mennyi fizetést szeretnénk, próbáljuk meg eladni magunkat. Emeljük ki értékeinket, támasszuk alá példákkal, hogy miért és hogyan lennénk a cég hasznára, mit tudunk, miben vagyunk jók.


Érdekes lehet: Amit soha ne kérdezz meg állásinterjún


A HR-es fejében kattog egy lista, amelyben a kulcsszavak vannak – milyen legyen a személyiségünk és milyen szakmai tudással kell rendelkeznünk a pozíció betöltéséhez. Adjuk meg neki, amit hallani akar (persze csak akkor, ha van valóságalapja is).

 

Juttatás vagy fizetés?

Nem csak kezdő álláskeresői sajátosság, hogy elsősorban a fizetés nettó összegét veszik alapul a döntésnél, és ez az irányadó.

Tudjuk, hogy ez nagyon fontos, de egy havi 15-20 ezer forintos cafeteria elem, a bónusz, a munkába járás vagy hazautazás támogatása, céges telefon, laptop…stb mind-mind 5-10 ezer forintos tételeket jelentenek.

Ha az interjún kedvező juttatási csomagot ajánlanak, kérdezzünk rá a tartalmára. Előre otthon határozzuk meg, mire van szükségünk és mire nem. Ha például abban a városban van a családunk, ahol dolgozunk, nem vesszük sok hasznát a hazautazási támogatásnak, a meleg étkezési utalvány azonban akár az egész havi ebédünket is fedezheti.

Ne ragadjunk hát le a fizetés összegénél, és hallgassuk meg, mit ajánlanak.